Mr. Húsz Százalék – Még mindig arannyá válik, amihez Kósa Lajos hozzáér?

2018. március 23. 12:12 - szerző: Biró Marianna

Miközben újabb és újabb csontvázak hullanak ki Kósa Lajos csengeri szekrényéből, a mai miniszter múltbéli ügyei – amelyekből akad bőséggel – mintha kezdenének feledésbe merülni. Hogyan lett Orbán Viktor bizalmasa Debrecen egykori polgármestere, akit a helyiek ma már nem is Mr. Húsz százaléknak, ennél is durvábban becézgetnek? A 168 Óra portréja.

2002-ben egy prostituálttal hozták hírbe, utána ő lett „a helyi maffia főnöke”, majd jött egy Portik-videó, 2014-ben a családját kezdték ki, vagyis nem telt el úgy választás, amin képviselőként elindult, hogy ne támadták volna valami „brutális álhírrel”. Így panaszkodott Kósa Lajos a minap kebelbarátja, Bayer Zsolt televíziós műsorában legújabb „megtámadtatása” miatt. Ráadásul Kósának nem csupán a választási évekre jutott ki a botrányokból.

Péntekre is jutott egy újabb adalék a Kósa Lajost mindenképpen kínos helyzetbe hozó, 1300 milliárd forintos örökségéről szóló közjegyzői okiratok megjelenése után, hogy a Népszava birtokába jutott egy újabb közjegyzői okirat, amelyből kiderül: miután a „csengeri hölgy”, Szabó Gáborné Kósára bízta állítólagos örökségét, hogy vegyen belőle állampapírt, 2013 áprilisában papíron megajándékozta a miniszter feleségét, Porkoláb Gyöngyit 2 millió 633 ezer 445 euróval, ami az akkori árfolyamon több mint 800 millió forint volt.

A Modern Városok programért felelő miniszter nem véletlen, a botrány kirobbanását követő egynapos kommunikációs zavarát követően már nem válaszolja meg a kérdéseket, sőt, egyre-másra mondják le fideszes kampány-megjelenéseit is: Kósa Lajos tehát menekülőre fogta.

Erre márpedig évtizedes politikai pályafutásán eddig nem volt példa. Kósa Lajos országgyűlési képviselő, 2010-től 2015-ig a Fidesz ügyvezető alelnöke, 2015 és 2017 közt a Fidesz frakcióvezetője, 1998 és 2014 között Debrecen polgármestere volt, ma pedig az Orbán-kormány tárca nélküli minisztere. Miként jutott ilyen magasra?

Egy 2005-ös Magyar Narancs-portré szerint a pártvezetéshez közeli források azt állítják, hogy „arannyá válik, amihez hozzáér”. És ez volt a legvisszafogottabb a Kósa Lajosra aggatott minősítések közül a Szentkirályi utcában. Egy Fidesz-vezető akkor úgy vallott, Kósa öntörvényű személyisége egyszerre előny és hátrány az előmenetelében: „Egyrészt lehetetlen nem észrevenni, hogy mennyire hasonlít a mentalitása Orbán Viktoréra, ami erős rokonszenvet kelt iránta az elnökben. Másrészt viszont a pártvezetés pontosan tudja, hogy nehezen kézben tartható egyéniség, ezért valószínűtlen pártelnökké választása” – így aztán sosem jelentett veszélyt Orbán számára.

Fotó: 168 Óra archív

Tizenhat évnyi városvezetősége alatt Debrecen a Fidesz gyakorlóterepeként működött, a párt egyik mintavárosa lett. Kósa mindent kézben tartott, így párttársai kritikaként csupán öntörvényű személyiségét hozták fel vele szemben, na meg a humorát. Emiatt néhányszor bajba is került. A legkevésbé sem tűnt viccesnek például az a 2010-es nyári nyilatkozata, amelyben államcsődöt vizionált egy nagyon törékeny gazdasági helyzetben.

„Úgy tűnik az átadás-átvétel alapján, hogy a közvetlen államcsőd elkerülése a cél jelenleg, szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét, a helyzet ugyanis sokkal rosszabb, mint hittük” – állt elő Kósa, szavaira pedig a forint zuhanórepülésbe kezdett.

Másnap a Portfóliónak egy elemző azt írta félig tréfásan, hogy ő még arról sem beszélne, ha görög salátát vacsorázna, nehogy félreértsék, „erre jön egy magyar kormányzati ember, és nekiáll bizonygatni, hogy az országa számára Görögország sorsa a legvalószínűbb”. Hogy meggondolatlan elszólásról volt-e szó vagy shortolási szándék vezette, ahogy arról számos elmélet szólt akkoriban, nem tudni.

A szamosszegi családból származó Kósa Lajos Debrecenben született 1964-ben. 18 éves korában Szombathelyen katonáskodott, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tervgazdasági szakán tanult. 1989-ben fejezte be tanulmányait, de diplomát máig nem szerzett. Egyetemistaként a Rajk László Szakkollégium tagja volt, útja egyenesen vezetett volna a Fidesz 1988. márciusi megalapításáig, ha az adott estét – több szakkollégista társával együtt – nem az egyetem pártbizottságán tölti, ahol eredménytelenül próbálták lebeszélni őket a szervezetben való részvételről. 1989-ben részt vett a Nemzeti Kerekasztal (a közjogi kérdések mellett másodlagosnak számító) gazdasági tárgyalásaiban. 1990-ben pártja országos listájáról került az Országgyűlésbe, 1998-ban pedig megcélozta és elnyerte Debrecen polgármesteri címét.

A Hír TV-nek 2004 szeptemberében adott interjújában Kósa erről így beszélt: „A magyarországi politika úgy hozta, hogy Debrecen polgármestere nem teljesen jelentéktelen ember, az országos politikában komoly szerepe van, amit, ha akar, betölt, ha akar, nem. Van az országban négy-öt olyan város, amelynek polgármestere fontosabb, mint egy gyengébb miniszter.” És a Fidesz számára Debrecen komoly erőforrást jelentett, akkor is, amikor kormányoztak, de főként akkortájt, amikor ellenzékben voltak. Kósa Debrecen égisze alatt úgy vállalt beruházásokat, hogy aközben a város eladósodott, legnagyobb adózó vállalkozói egy időben sorra hagyták el a települést. A város súlyos hitelállományát végül az önkormányzati adósságkonszolidáció során az állam átvállalta.

Kósát Debrecenben mindenki ismeri, s a helyiek eleinte Mr. Tíz Százaléknak, majd egy 2011-ben nyilvánosságra került Wikileaks-irat kapcsán Mr. Húsz Százaléknak nevezik. Ennek oka, hogy Turi Gábor – aki 2006-ig volt Debrecen MDF-es alpolgármestere, majd pedig a Debreceni Egyetem külkapcsolatokért felelős igazgatója – egy bizalmas minősítésű amerikai nagykövetségi távirat szerint Kósát zárt körben bírálta még 2009-ben. A Népszava által megszellőztetett iratban az áll, hogy Jeffrey Levine, az amerikai nagykövetség akkori ügyvivője 2009. december 4-én arról tájékoztatta Washingtont: Turi szerint Debrecenben egy exkluzív belső kör irányít mindent, Kósa az abszolút főnök, s hogy gúnyneve a korábbi Mr. Tíz Százalékból Mr. Húsz Százalék lett.

Ezek a pletykák végigkísérték Kósa debreceni pályafutását, de soha senki nem bizonyított semmit. Az is következmények nélkül maradt, hogy a HVG 2000. augusztusi cikke szerint a debreceni önkormányzat döntése alapján a repülőtér területének tízhektáros darabja pályázat nélkül, 49,4 millió forintért került a Trans-Sped Logisztikai Kft. tulajdonába. Ez Kékessy Dezsőnek, Magyarország egykori párizsi nagykövetének (valamint Orbán Viktor felesége egykori üzlettársának) és unokaöccsének a cége volt. A vételár alig kétszerese volt annak az évi 24 millió forintnak, amennyiért korábban a Trans-Sped konkurense bérelt helyiséget a reptéren az üzemeltető Airport Debrecen Kft.-től.

Ugyancsak Kósa első polgármesteri ciklusához kötődik a Debreceni Kulturális és Fesztiválközpont Kft. ügye. A cég működési költségei és alvállalkozóinak megbízása körüli vita érdekessége az volt, hogy a beszállítók között szerepelt Kósa (szakmájára nézve marketingszakember) feleségének, Porkoláb Gyöngyinek testvérével közös vállalkozása, a Falabella Bt., mely egyes kiemelt debreceni rendezvények pr-jáért felelt.

Kósa életrajza szerint édesapja, Kósa Lajos matematika–statisztika szakos tanár volt Debrecenben. Nyugdíjazása előtt a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskolában tanított. Édesanyja, Bacskó Katalin először óvónőként, majd nyugdíjazásáig bölcsődevezetőként dolgozott. Felesége Porkoláb Gyöngyi, négy gyermekük van – rokonai szinte mind-mind feltűntek már a hírekben, főként vitatható üzleti tevékenységek, Kósa politikai felelősségével össze nem férhető ügyek miatt.

Ezek egyike például az óbudai luxuslakás, amelyet Kósa feleségének nevére vásárolt még 2010-ben. Az ingatlan létezését csak 2014 végén derítette ki az RTL Klub Házon kívül című műsora azzal a ténnyel, hogy a luxuslakás nem szerepelt Kósa nyilvános vagyonnyilatkozatában. Kósa akkor az RTL Klubnak azt mondta, cserével jutottak hozzá a lakáshoz, amikor eladták a debreceni Nagyerdőben lévő házukat, s az végig ott szerepelt Porkoláb Gyöngyi vagyonnyilatkozataiban. Igaz, ezek máig sem nyilvánosak. Pedig sok mindenre választ adhatnának, hiszen később az is kiderült, hogy Debrecen 1998 és 2014 között hivatalban lévő polgármestere és felesége 2002-ben új házat vásárolt magának a város egyik előkelő részén, az ingatlan pedig nemcsak garázzsal, de furcsa négyzetméterekkel is gyarapodott az évek során.

Ami Kósa mentalitását illeti, a politikus a Heti Válasznak egy interjúban, akkor, amikor a lapok tele voltak Szijjártó Péter új házának ügyével, azt mondta,

„az úszómedence szerintem nem státusszimbólum, inkább oltári macera: agyon kell vegyszerezni, olyan, mintha az ember klórban úszna. Sosem vennék ilyet. De ha egy jó helyen lévő házat medencével árulnak, mit csináljon? Hordassa tele sóderrel?”

A Népszava 2017 decemberében írta meg, hogy Kósáné Bacskó Katalin, a politikus édesanyja a család egy távoli rokonától megvásárolta a Méker Kft. nevű cég ötvenszázalékos üzletrészét. A Méker fő tevékenységi köre a sertéstenyésztés. Ez az üzlet Fiák István, Kósa Lajos ügyvédje, bizalmasa és sportszövetségi vezetőtársa közreműködésével köttetett.

Fotó: Kovalovszky Dániel

Kósa akkor és később sem gondolta, hogy meg kellene magyaráznia, miként lehetséges, hogy a 82 éves, nyugdíjas óvónő édesanyja hirtelen vett egy sertéstelepet, pontosabban annak a felét, majd a sertéstelep kapott több mint százmillió forint állami és uniós támogatást. A miniszter továbbra is kitart amellett, hogy nem köteles bármit közölni családtagjai bizniszeiről. Pedig alig néhány hét alatt az is kiderült, hogy nem csupán egy mátészalkai sertéstelepet működtető vállalkozás került az édesanyjához, hanem egy, a Kósa felesége nevére vásárolt, jelentős vagyonnal rendelkező tanácsadócég is.

A Tócó-Pece Kft.-t épp Fiák István adta el tavaly tavasszal Porkoláb Gyöngyinek. A cég az előző években semmilyen üzleti tevékenységet nem végzett, bevétele nem volt, 2016-os mérlege szerint mégis csaknem 140 milliós vagyona volt. Fiák ennek ellenére valamiért megelégedett egy szerény, hatmillió forintos, az alaptőkével megegyező összegű vételárral. Az adásvétel után Kósa két nagyobb, 18-20 év körüli lánya lett a kft. két ügyvezető igazgatója. A fideszes politikus a cégügylettel kapcsolatban korábban azt állította, hogy a Tócó-Pece Kft.-nek a vásárlás időpontjában sok adóssága volt, ezért valójában nem ért többet, mint a vételi ár, ezt azonban cáfolja, hogy a cégnek a hivatalos hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint nincs banki kölcsöne, és a beszámolóiban is egyre jobb likviditási minősítéseket kapott. A cégügyekben a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a feljelentést.