Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

„Mosom a hányásfoltos pólóimat, viselem a nyilvános megszégyenítést” – embertelen körülményeik ellen lázadnak a megalázott mentősök

2017. május 30. 06:45 - szerző: Kun J. Viktória

„Először azt hittem, hogy a mentőszolgálat dolgozói minden reggel itt reggeliznek, de most kiderült, hogy ez egyszeri alkalom. A tréfát félretéve: azért jó, hogy háttal állok önöknek, mert így nyugodtan folytathatják a reggelit, amiben nem szeretnénk önöket megzavarni.” Balog Zoltán miniszter poénját a puccos belvárosi bisztróban két hete nem fogadta nagy lelkesedéssel a mentőstársadalom. A hangulat azóta csak fokozódik, május 31-re figyelemfelkeltő demonstrációt is hirdettek. A mentőszolgálat irányítói lázítást, félrevezetést emlegetnek, a mentődolgozók szervezete be nem tartott ígéreteket kér számon. Lapunknak egy mentőápoló mesélte el, hogyan éli meg az elmúlt időszak eseményeit.

– Öt éve kezdtem mentőápolóként, persze már akkor látszott, mennyire más volt az elképzelésem, mint a valóság. Munkaruha nem jut mindenkinek, cipőre évente kapunk egy 12 000 forintos utalványt, mosatásra nyolcezer forintot. Vannak olyan állomások, amelyek gyakorlatilag emberi tartózkodásra alkalmatlanok,

a miénket magunk festettük ki, persze még egy félmondatos elismerést sem kaptunk. Igaz, tudok olyanról is, ahol a lepukkant bázis kerítését felújították – és számláztak is gyorsan tízmilliót az OMSZ-nek. A kis mutyik a rendszer minden pontján láthatók.

Mindezt egy fiatal mentőápoló mondja lapunknak, aki felmondott, de június elsejéig, amíg az OMSZ kötelékéhez tartozik, neve elhallgatásával beszél csak. Hatéves kora óta álmodott arról, hogy mentőautóra ül és embereken segít. Most úgy érzi, ez az álma tört ketté.

Nincs egyedül. Demonstrációra készülnek a mentődolgozók, az elmúlt másfél hónap után sokaknál betelt a pohár.

Tavaly decemberig az egy évre megbízott főigazgató, Máté Gábor hitet adott. Az OMSZ történetében először nem veszteséggel, hanem 2,3 milliárd forintos nyereséggel zárt a szervezet. Kiderült: van tartalék a rendszerben, a megkérdőjelezhető beszerzések, kiadások terhelik túl a mentés számláját. Csaknem 300 milliót nyertek például az oxigéntenderen, de korábban rengeteg pénz ment el arra is, hogy a telephelyről ki sem mozduló járművekre folyamatosan fizették a cascót. És akkor még az elszámoláskor erősen túlárazott uniós forrásokról nem is esett szó.

Fotó: MTI Lakatos Péter

Azóta visszarendeződtek a sorok. Korábban elbocsátott régióvezetők kerültek vissza a szolgálathoz, az életpályamodell egyelőre csak a szavak szintjén létezik, a soha nem látott bérnövekményt hiába keresik a bankszámlájukon a dolgozók, a megígért munkaruha sincs a fogason. Többen beadták felmondásukat, míg az egyik alternatív szakszervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) demonstrációt hirdetett, mondván: elég volt, most ők szorulnak mentésre.

A mentőszolgálat szerint mindez egy maroknyi, lázító csapat akciója, félrevezetik a dolgozókat, a közvéleményt. A mentősöknek küldött, aláírás nélküli levélben arról győzködik a munkatársakat, hogy a feszültség csak az MOMSZ vezetőinek érdeke, és nem a mentődolgozóké.

Javasolják: „Legyünk reálisak. Ilyen mértékű, két éven belüli béremelés-sorozatra nemigen látunk példát máshol.” Aki pedig a szakszervezetre hallgat, könnyen úgy járhat, hogy hangzatos jelszavakkal beszervezik valamibe, aminek az árát a végén a megtévesztett embereknek kell kifizetniük. A levél azzal zárul: „Gondolkozz józanul. A mi hangunk a sziréna, nem pedig a szirén éneke.”

Csató Gábor főigazgató eddig semmilyen számot nem mondott arról, mi az, amit ő kér a dolgozók nevében. A Népszavában vele készített interjúban arra a kérdésre, hogy lát-e esélyt a költségvetési vitában több pénzre, mint a jövő évre ígért plusz 10 százalék, azt válaszolta: „Vagy igen, vagy nem. Ez nem rajtam múlik.” Január óta egyetlenegyszer reagált a demonstrációt szervező Magyar Mentődolgozók Szövetsége megkeresésére, majd május 18-ra hívott össze találkozót, amelyen aztán két stratégiai vezetőn és egy jogászon kívül más nem fogadta a szakszervezeti vezetőt. Csató Gábor kezet fogni sem ment be.

A főigazgató megkeresésünkre írásban úgy emlékezett vissza a tárgyalásra: „Többszöri írásos megkeresésünk után az egyeztetés az MOMSZ-szal megkezdődött, a szakszervezet és az Országos Mentőszolgálat vezetőségének képviselői május 18-án tárgyalóasztalhoz ültek az OMSZ Markó utcai Mentőpalotájában. (…) Egy intézmény főigazgatója nem lehet egyben érdek-képviseleti vezető is a szó jogi értelmében, de legfontosabb céljai egybecsengenek a dolgozók érdekeivel.”

Kusper Zsolt, a megszólított szakszervezeti vezető szerint Csató nincs tisztában a helyzettel. – Szakszervezetként mi csakis a munkaadóval szemben léphetünk fel, így a demonstráció is neki szól, az OMSZ intézkedései vagy éppen tétlensége miatt.

A főigazgató még most sem ült le velünk. Ahogyan azt sem tisztázta a kollégák előtt, most milyen emelést képvisel. Az elmúlt időszakban tartott fórumokon többször elmondta: júniusban több tízezerrel magasabb fizetés landol majd a mentősök számláján, amit most tagad.

Holott a több száz fős hallgatóság erre kristálytisztán emlékszik – mondja lapunknak Kusper.

A 168 Óra előtt Csató Gábor máshogy emlékszik. Levelében azt írja: „Azonnali, 60 százalékos béremelést sem én, sem vezetőtársaim nem ígértek, nem is ígérhettek sehol senkinek.” A főigazgató szerint ő konkrét és megalapozatlan ígéretek helyett pozitív jövőképet vázolt fel, amelyben jelentős béremelésről beszélt, jelezve, hogy már az idei évben nőni fognak a fizetések. „A miniszter úr által bejelentett program mindezt alátámasztja, hiszen a tavalyi 26,5 százalékos átlagbér-emelkedés után idén 12 százalékkal, jövőre pedig előbb 10 százalékkal, majd újabb 8 százalék kal nő a mentők bére, ami azt jelenti, hogy 2018 végére a 2016 elejeihez képest legalább 67 százalékkal több lesz a mentődolgozók fizetése.” Csató hozzáteszi: „Természetesen ezzel sem lehetünk elégedettek, hiszen nincs az a pénz, ami kifejezhetné az életmentés felelősségét, a megmentett életek értékét, de a sajtóban megjelent, nagyrészt a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségétől származó téves adatokat (…) helyesbíteni kell.”

Csató Gábor főigazgató és Balog Zoltán miniszter a mentők napján     Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A mentődolgozókra vonatkozik a bérminimum és az elfogadott egészségügyi szakdolgozói bértábla. Kusper úgy számol, ha a legalsó szeletet vesszük, akkor egy kezdő mentőápoló bére 2016 szeptemberében bruttó 129 ezerről 147 679 forintra emelkedett, amikor a bérminimum 141 ezer lett. 2017 januárjától ez a bérminimum már 161 ezer forint, a mentőápoló ennél 13 ezer forinttal keres kevesebbet. A tervek szerint idén novemberben kap 12 százalékot, így már 165 400 forintot kap, vagyis az általános minimumhoz képest bruttó 4400 forinttal többet. Ez az összeg a 2018. januári, újabb 10 százalékos emeléssel 181 940 forint lesz, de a bérminimum is nő: 180 500 forintra. Így a különbség csupán 1440 forint lesz, egy mentős csupán ennyivel kap majd többet, mint bármelyik szakképzett dolgozó. Vagyis a nagy elánnal bejelentett 10 százalékos béremelés még csak odáig húzta fel a mentősfizetéseket, hogy a kötelező garantált bérminimumot elérje a pénzük – ami akkor is járna, ha nem az OMSZ kötelékében dolgozna a munkavállaló.

– Azért megyünk az utcára, hogy a kollégák azt a jelentős emelést megkapják, amiről hónapok óta tényként beszéltek és amit egyébként a 10 százalékos béremelésig senki sem cáfolt.


Ez a mentőápolóknál bruttó 110-120 ezer, míg a mentőtiszteknél bruttó 170-220 ezer többlet volt. Ennek a 60 százalékát kérjük most, vagyis azt, hogy májusban a mentőápolóknak már bruttó 46 ezerrel több, vagyis 207 679 forint legyen a fizetésük. Csató Gábornak pedig az lenne a dolga, hogy ezeket a terveket képviselje, akár velünk együtt a kormányzati tárgyalóban – magyarázza a demonstrációt szervező Kusper.

Hogy hányan mennek majd utcára? A félelem sokakat visszatart, legtöbben most is csak nevük eltitkolásával állnak szóba újságíróval.

Mint a cikkünk elején megszólaló mentőápoló is. Ő azt mondja: az egész rendszer, még egy kis állomáson is, a bizalmatlanságon alapul, lehet tudni, ki kinek a kije, kilövési listákkal. A férfi a munka mellett mégis elkezdte a főiskolát, hogy mentőtiszt lehessen. Megszerezte a diplomát, ám nem helyezték át végzettségének megfelelő beosztásba, így ehhez járó bérezéshez sem jutott.

– Csak a mi régiónkban még hárman vannak így. Állítólag a minisztérium engedélye hiányzik lassan fél éve, mert ez akkora bértöbblet, konkrétan nettó 60 ezer forint, amihez már a legfelsőbb szintről kell engedély. Még csak eggyel magasabb bérkategóriába sem kerülhettünk. De mi vonulunk, szorgosan varrom meg immár ötödször a nadrágomat, mert váltás nincs,

mosom a véres, hányásfoltos pólóimat és viselem a nyilvános megszégyenítést, például akkor, amikor van egy Facebook-posztom, ami a főnökeimnek nem tetszik. De ez itt, mentősberkekben a vezetőktől általános. Akadnak régiók, ahol úgy távolítottak el embereket, hogy titokban kivették az eszközöket a vonuló járműből, hogy aztán számon kérjék őket és fegyelmit adjanak.

Szép a hivatástudatra hivatkozni, bajtársiasságról papolni, csakhogy mindezt sohasem kapjuk vissza. Senki sem foglalkozik azzal, hogy mondjuk kezdőként kapásból két sikertelen csecsemő-újraélesztésbe futottam bele. Nem kérdezte senki, egyáltalán feldolgoztam-e. Amikor tavaly decemberben a Grand Tours busza az M3-ason felborult, embertelen élményeken mentünk keresztül, de senki meg nem kérdezte: hogy vagy?

A férfi most, a bérek körüli viták kapcsán döntött úgy: vége.

– Elvesznek egy darabot az életemből. Biztos, hogy leszek még mentős, de nem ennél a vezetésnél. A legfájóbb, hogy amikor beadtam a felmondásom, az állomásvezetőm azt mondta: annak, aki itt nem találta meg a számítását, nem tudjuk megfogni a kezét. És nem hibáztatom. Ő is tehetetlen.

Ruhavita

Csató Gábor a lapunknak küldött levelében a munkaruhák és -körülmények javításáról azt írja: tavaly háromszázmillió forintot kapott az OMSZ munkaruhákra, mely forrást, ami 2016-ra szólt, nem használt fel. Csató szerint hivatalba lépése után az első teendő a forrás megóvása volt, és sikerült elérni, hogy azt az idei évben felhasználhassák. El is indult a közbeszerzést előkészítő munka, a kiírás hamarosan megjelenik.

Információink szerint a korábbi főigazgató azért nem használta ki a keretet, mert az csak a dolgozók töredékének biztosította volna az új munkaruhát, Máté Gábor pedig azért lobbizott, hogy a teljes állománynak elérhető legyen az új felszerelés.