Minimum 25 ezer ápoló és szakasszisztens kellene Magyarországon, szinte minden állami kórház hirdet

2018. november 12., 20:26

Szerző:

Az RTL Klub Híradója készített egy riportot a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) friss felmérése nyomán, amely szerint miközben 55 ezer betöltött szakdolgozói hely van regisztrálva, minimum 25 ezer ápolóra és szakasszisztensre lenne szükség még. Szinte minden állami kórház hirdetésben – 2018-ban eddig 1700-ban – keres ápolókat, arról pedig, hogy mekkora strukturális problémáról van szó, ékesszólóan árulkodik, hogy az ápolók és a szakasszisztensek hiánya miatt hosszabbodnak a várólisták, hiszen a műtéteket akkor is el kell halasztani, ha orvos rendelkezésre áll ugyan, de nincs, aki segítsen neki a beavatkozás elvégzésében. Pályakezdő ápolók sokkal kevesebben vannak, mint a nyugdíj előtt állók, a szakdolgozói hiány, a körülmények romlása pedig életeket is veszélyeztet, hiszen nem jut megfelelő számú ápoló az idős kórházi betegek ellátására. 

 Babonits Tamásné, a MEKSZ általános alelnöke szerint a helyzet megoldása érdekében előre kellene hozni a 2019 novemberére ígért béremelést, mégpedig januárra, csakhogy az egészségügyért felelős minisztériumként az Emmi az RTL Klub kérdésére mindössze annyit válaszolt, a 8 százalékos béremelés benne van a költségvetésben, az előrehozásáról a tárca nem tett említést.

Helyreigazítás

Lapszemlénk megjelenése után az Emmi a következő helyreigazítással fordult portálunkhoz:

„Valótlanul híreszteltük, hogy legalább 25 ezer szakdolgozó, főként ápoló hiányzik a kórházakból, illetve, hogy összesen 55 ezer szakdolgozó van a magyar kórházakban és legkevesebb 25 ezerre lenne még szükség. A valóság ezzel szemben az, hogy a magyar kórházakban a fluktuációt is beleszámolva több mint 73 ezer szakdolgozó végez munkát. Az érintettektől, az egészségügyi szakdolgozóktól és a szaktárcától ezúton elnézést kérünk.”

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.