Mindenki országos sztrájkot akar, de van rá bármi esély?

2019. január 7. 07:04 - szerző: 168 Óra

A tüntetők országos sztrájkot követelnek a rabszolgatörvény ellen, a szakszervezeti vezetők munkabeszüntetés helyett inkább az ország megbénításáról beszélnek. Nem véletlenül.

Az egész országot megbénító demonstrációkat és/vagy országos sztrájkot helyeztek kilátásba a szakszervezetek, ha az Orbán-kormány nem fogadja el a követeléseiket. Azért a bizonytalanság, mert ahány szakszervezeti vezető, annyiféle fenyegetés. A szombati nagy tüntetésen Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke közölte: ha a kormány nem teljesíti a követeléseiket:

  • a rabszolgatörvény eltörlését,
  • tisztességes munkáért tisztességes bért,
  • a sztrájktörvény módosítását, a sztrájkjog visszaadását,
  • emberi nyugdíjkorhatárt és normális megélhetést biztosító nyugdíjakat,

akkor január 19-én megbénítják az országot. Ezt egyesek sztrájkként értelmezték (bár 19. szombatra esik), mások pedig  hídfoglalásokkal és útlezárásokkal súlyosbított demonstrációsorozatot.

A sztrájk követelése és kilátásba helyezése a tüntetésnek is fontos eleme volt, a menet elején kifeszített két nagy molinó egyike is általános sztrájkot hirdetett, sokan viseltek a szervezők által osztogatott SZTRÁJK feliratú kitűzőt.

Fotó: Merész Márton

Ennek ellenére inkább várható, hogy a 19-ére beharangozott országos demonstrációhullámot nem követi országos sztrájk, legalábbis törvényes keretek között nem. Egy ilyen megszervezése ugyanis gyakorlatilag lehetetlen, de mindenképpen rengeteg időt vesz igénybe. 

A szakszervezetek már az eredetileg 1989-ben elfogadott sztrájktörvény 2010-es módosításakor erősen kongatták a vészharangot, és nem ok nélkül, a módosítás ugyanis jelentősen korlátozza a munkavállalók és a szakszervezetek jogait a sztrájkhoz. (Nem véletlenül szerepel a követelések között a megváltoztatása.) A mostani helyzetben például erősen kérdésessé tesz a munkabeszüntetést az, hogy a törvény szerint csak gazdasági és szociális érdekek biztosítására lehet sztrájkot szervezni, politikai célokért nem. Külön kérdés, hogy sztrájk útján követelhet-e bármit a kormánytól olyan, akinek nem az állam a munkáltatója.

A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának 2013-as állásfoglalása alapján igen, mert eszerint 

ha a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a kormány öt napon belül kijelöli az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét.

Ezt várják most a szakszervezetek, erre utal az „öt napos ultimátumot kapott a kormány” miután kedden átadják a követeléseket a kormány képviselőjének.  

Ettől függetlenül több nehezítő körülmény van, például a 2010-es módosítás egyik újítása, az együttműködési kötelezettség. A törvény szerint jogellenes a sztrájk, ha a munkavállalói oldal megsérti együttműködési kötelezettségét. (Jogellenes sztrájk esetén pedig az abban résztvevő munkavállalók munkaviszonya azonnali hatállyal megszüntethető, a jogellenesnek minősített sztrájkkal okozott károkat meg kell térítenie a munkavállalói oldalnak.) Az együttműködési kötelezettség azonban nincs pontosan meghatározva, a törvény nem írja le, hogy mit is vár a felektől. A munka törvénykönyve ugyan alkalmazza ezt a fogalmat, ott viszont azt jelenti, hogy a felek kötelesek jogaikkal a másik fél érdekeit figyelembe véve élni oly módon, hogy ne okozzanak kárt. Egy sztrájk esetében viszont ez nem értelmezhető, hiszen annak lényege a  munkáltató gazdasági érdekeinek megsértése vagy az azzal való fenyegetés. 

Fotó: Merész Márton

Egy országos, megfelelő nyomásgyakorlást jelentő sztrájk esélyét erősen gyengíti a még kötelező szolgáltatást előíró rendelkezés a törvényben. Leginkább ugyanis akkor fájna egy munkabeszüntetés, ha az emberek nagy tömegeinek mindennapi életét befolyásolja. A törvény szerint azonban 

annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez – így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél –, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.

Eleve aggályos, hogy a törvény csak példaszerűen sorol fel néhány ágazatot, de a „lakosságot alapvetően érintő tevékenység” A még elégséges szolgáltatásról a sztrájk megkezdése előtt meg kell állapodni, ennek hiányában a bíróság dönt annak mértékéről és feltételeiről a bíróság dönt a két fél ajánlatának vizsgálatával és az egyik elfogadásával. Törvény csak két esetben ír elő pontos mértéket, a postai szoláltatásban és a tömegközlekedésben. Utóbbi esetében a városi és elővárosi közlekedésben 66, az országosban 50 százalékos teljesítményt kell biztosítani. 

És vannak, akik egyáltalán nem sztrájkolhatnak. A törvény szerint:

„Nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Az államigazgatási szerveknél a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a hivatásos állományúak nem jogosultak a sztrájkjog gyakorlására."