Minden negyedik fideszes elhiszi, hogy vezető fideszesek pszichológiai kezelésre járnak Ausztriába
A Political Capital (PC) a Heinrich-Böll-Stiftung támogatásával, a Medián közreműködésével felmérést végzett a magyar közvéleményben egyes álhírek, tévhitek, összeesküvés-elméletek elterjedtségéről, és ezek jelenlétéről a közösségi médiában. Nemcsak a társadalom babonásságát mérték meg 1200 fő megkérdezésével, reprezentatív mintán még szeptember folyamán, hanem olyan tipikus összeesküvés-elméletekre kérdeztek rá, amelyek alapjaiban határozzák meg napjaink közbeszédét, sőt, számos egyéb társadalmi jelenségre is rámutathatnak-
A PC szerdán konferencia keretében mutatta be a kutatási eredményeket, azt is elárulva, arra keresték a választ, hogy mennyire babonásak a magyarok, és van-e kapcsolat eközött, illetve az összeesküvés-elméletekben való hit között. A megkérdezettek csaknem egyharmada, (32 százaléka) egyáltalán nem tekinthető babonásnak, a babonások aránya pedig nem éri el a 10 százalékot, míg a valamilyen módon mégis babonás magyarok képezik a legnagyobb társadalmi csoportot, noha hiedelmeik, s az ebben való hit mértéke jelentősen eltérő.
A babonákban, hiedelmekben leginkább a nők, a legfeljebb általános iskolát végzettek, valamint az egyházuk tanítása szerint vallásosak hisznek. Ez az attitűd legkevésbé a férfiakat, a diplomásokat és a nem vallásosakat jellemzi. A nők között kétszer annyi babonást találtak, mint a férfiak körében. Ezzel párhuzamosan a női megkérdezettek 23 százaléka sorolható az egyáltalán nem babonásak közé, szemben a férfiak esetében tapasztalt 41 százalékos értékkel. A legfeljebb általános iskolát végzettek esetében is átlagon felüli a babonások aránya és átlagon aluli az egyáltalán nem babonásoké: 15, illetve 27 százalék.
A babonákban való hit független a politikai hovatartozástól, érdeklődéstől és nagyjából minden korcsoportot egyformán jellemez.
Hogy az általánosságban is babonás és konteó-hívő társadalmi csoportokat mi köti össze, illetve választja el, azt egy már létező politikai és egyéb összeesküvés mérőeszköz, az úgynevezett Conspiracy Mentality Questionnaire öt tételének felhasználásával vizsgálták meg alaposabban. Ennek a módszernek elsősorban a politikai elméletek esetében van jelentősége. Így például kiderülhetett:
- Azzal, hogy a politikusok gyakran nem mondják el döntéseik valódi indítékát, 35 százalék teljesen, míg további 30 százalék inkább egyetért, azaz együttesen közel kétharmadnyian vannak azok, akik így gondolkodnak.
- Alig kevesebben, összesen 62 százaléknyian gondolják azt, hogy nagyon sok fontos dolog történik a világban, amiket eltitkolnak az emberek elől.
A Political Capital tematikusan is kíváncsi volt arra, hogy milyen politikai konteóknak hisznek a magyarok, s milyeneknek nem. A kutatásból kiderült, az összeesküvés-elméletekre fogékony mentalitás kevésbé jellemző a budapestiekre, a felsőfokú végzettségűekre, a felső jövedelmi osztályban lévőkre, vagy azokra, akik vallásosak, az egyház tanításait követik. A pártpreferencia alapján azonban ebben a körben jelentős különbségek vannak.
A jobboldali, szélsőjobboldali ellenzéki pártok (összevontan a Jobbik és a Mi Hazánk) szimpatizánsaira magasan az átlag felett jellemző ez a mentalitás. A kormánypárti szavazókat kevéssel átlag alatti, a balközép ellenzéki pártok (a két jobboldali párton kívüli összes ellenzéki párt) szavazóit némileg átlag feletti attitűd-érték jellemez.
Ez az eredmény a PC elemzői szerint egybevág azzal a más országokban is tapasztalt kutatási eredménnyel, hogy az összeesküvés-elméletekben való gondolkodás sokszor erősebb azok körében, akik úgy érzik, ki vannak rekesztve a hatalomból, és nincs befolyásuk a közügyek alakulására. Konkrétan a fideszes szavazók 60, a valamely szélsőjobboldali alakulatot támogatók 75, a balközép ellenzéki pártok híveinek pedig a 64 százaléka adott olyan válaszokat, amelyek ilyesfajta fogékonyságról árulkodnak.
A felmérésből az is kiderült, hogy a zsidósággal kapcsolatos, általában negatív sztereotípiákból táplálkozó összeesküvés-elmélet hallatán az egyetértők aránya minden esetben lényegesen meghaladta az egyet nem értők.
Azaz a zsidókkal kapcsolatos sztereotípiák meglehetősen beágyazottak a társadalomban.
Majdnem minden második megkérdezett hajlamos például egyetérteni azzal, hogy a zsidók döntő szerepre akarnak szert tenni a nemzetközi pénzügyi intézményekben, de hasonlóan sokan értenek egyet azzal is, hogy a zsidók ki akarják terjeszteni befolyásukat a világgazdaságban.
A megkérdezettek 16 százaléka hisz erősen az antiszemita összeesküvés-elméletekben, az ezeket teljesen elutasítók aránya lényegesen kisebb, 7 százalékos.
A jobboldali ellenzéki pártok szimpatizánsai körében erőteljesen jelen van az összeesküvés-elméleteken nyugvó antiszemitizmus.
27 százalékuk erősen antiszemita, míg mindössze 4 százalékuk utasítja el teljese a zsidó összeesküvés-elméleteket.
A kormánypárti szavazók csoportjában az átlaghoz közeli értékek jött ki, 18 illetve 6 százalék. A balközép ellenzéki pártok táborában az arányok átlag alattiak: a konspiratív antiszemiták aránya 14 százalék, míg az aniszemita összeesküvés-elméleteket elutasítók aránya 8 százalék.
De az antiszemita konteó-hívőkénél jóval nagyobb a muszlimellenesek csoportja.
A megkérdezettek majdnem fele egyetértett azzal, hogy a muszlimok lopakodva ránk akarják erőltetni a kultúrájukat, 45 százalékuk szerint pedig a muszlim vezetőknek titkos tervük van arra, hogy elfoglalják Európát és arab kontinenst csináljanak belőle.
Sokan elhiszik, hogy az európai kultúra leigázása a muszlim menekültek céljaAz egyet nem értők aránya egyik kérdés esetében sem érte el a 25 százalékot, míg a billegők, semleges állásponton lévők aránya magas, 24 százalékos. A férfiak, a szakmunkás végzettségűek, a fizikai dolgozók, a 30-50 évesek és a 60 felettiek hajlamosabbak egyetérteni a muszlimellenes elméletekkel. Sőt, az is látszik, hogy a pártpreferenciától a muszlimellenesség is erősen függ, hasonlóan az antiszemitizmushoz.
Ebben a kormánypártok és szavazóik csak alig kevéssel mérsékeltebbek a jobboldali ellenzékieknél. A fideszesek között 67 százalék, a Jobbik és Mi Hazánk támogatók között 69, míg valamennyi többi párt támogatói körében 55 százaléknyian hisznek valamilyen mértékben a muszlimellenes összeesküvés-elméletekben.
De nem csak a migrációs vagy a magyar társadalomban régóta súlyos problémaként mutatkozó idegenellenességgel kapcsolatos közhiedelmeket vizsgálták meg. A felmérés külön kitért Nyugat-ellenes és kormányellenes konteókra is. Így például a NATO-val, az Egyesült Államokkal szemben kritikus toposzokra kérdeztek rá, melyek gyakran bukkannak fel az oroszbarát propagandában, és egyre gyakrabban a kormányoldali sajtóban is. Ilyen volt például, hogy az Egyesült Államok az Európai Uniót használja fel arra, hogy más országokat (például Magyarországot) irányítson, rájuk kényszerítve az akaratát. Vagy hogy „a 2014-es ukrajnai forradalmat valójában a CIA és Soros György robbantotta ki azért, hogy a saját embereiket ültessék a hatalomba".
A legelfogadottabb elmélet szerint a menekültválságot szándékosan idézték elő amerikai érdekcsoportok. A megkérdezettek 39 százaléka értett ezzel egyet valamilyen szinten, miközben ellentétes véleményen 24 százalék állt.
Minden harmadik megkérdezett úgy véli, hogy az Egyesült Államok az EU-t használja fel arra, hogy más országokat (például hazánkat) irányítsa, rájuk kényszerítve akaratát. Ugyanennyien pedig úgy vélik, hogy a 2014-es ukrajnai forradalmat valójában a CIA és Soros György robbantotta ki azért, hogy a saját embereiket ültessék a hatalomba.
Összességében az embereknek egy nem elhanyagolható hányada, harmada-negyede fogékony ezekre a konteókra – derült ki a kutatásból. A szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy az ezeket az összeesküvés-elméleteket egyértelműen elutasítók aránya is hasonló mértékű, ráadásul a legnagyobb csoportnak nincs véleménye, vagy nem foglal állást ezekben a kérdésekben.
Persze a nyugatkritikus elméletek esetében is a pártválasztás bizonyult a leginkább megosztó változónak. Míg a jobboldali pártok szimpatizánsai (a Fidesz, a Jobbik és a Mi Hazánk egyaránt) az átlagot meghaladó mértékben vallják ezeket a nézeteket, a nem jobboldali ellenzéki szavazók kisebb mértékben. Talán nem meglepő, hogy egészen olyan konteók esetében is hasonlóképp alakult az eredmény, mint az
a rendszeresen felbukkanó teória, miszerint vezető fideszes politikusok Ausztriába járnak titokban pszichológiai kezelésekre,
vagy hogy „a kormány azért van olyan jó viszonyban a Putyin kabinettel, mert az orosz titkosszolgálat terhelő bizonyítékokkal rendelkezik Orbán Viktorról, és ezzel zsarolják a miniszterelnököt".
A megkérdezettek 30 százaléka hajlamos elhinni a gyógykezelésről szóló elméletét, amelyet 27 százaléknyian utasítanak el.
Éppen ekkora azoknak az aránya, akik nem tudtak egyértelműen állást, bizonytalanok a kérdést illetően. Azt, hogy az oroszok zsarolják a miniszterelnököt, kevesebben hiszik el, az egyetértők 26 százalékos csoportjánál kilenc százalékponttal, 35 százaléknyian többen vannak azok, akik ezt nem hiszik el. Természetesen a kormánypártok hívei jóval az átlag alatt hisznek ezekben az elméletekben, míg a jobboldali és a balközép ellenzéki pártok szavazói átlag felett, egyenlő mértékben vallják ezeket. A valamilyen felekezethez tartozás és az egyház tanításai szerinti vallásosság is csökkenti a kormánykritikus nézeteket, azonban ennek hátterében is leginkább az állhat, hogy ezen csoportokban a Fidesz-KDNP szavazói felülreprezentáltak.
Érdekes viszont , hogy a kormánypárti szimpatizánsok sem utasítják el egyöntetűen ezeket az elméleteket.
Valamilyen szinten minden negyedik fideszes egyetért a pszichiátriai kezelésről szóló konteóval, 18 százalékuk pedig azzal, hogy Orbán oroszok általi zsarolásával.
Mindez annak fényében érdekes, hogy a kormánypárti szavazók egyébként igencsak felülreprezentáltak a konteó-hívők táborában. Persze az összeesküvés mentalitás a szélsőjobboldali ellenzékieket, a Jobbik és a Mi Hazánk Mozgalom szavazóit jellemzi a leginkább, sőt – mivel a Political Capital kutatása ezt is vizsgálta – kiderült, ugyanez mondható el a nem politikai, hanem például egészségügyi, így az oltásellenességgel kapcsolatos elméletekről is.
Összességében tehát a muszlimellenes, az antiszemita és a nyugatellenes elméletek iránt a kormánypárti és a jobboldali ellenzéki szavazók nyitottabbak az átlagnál.
A babonák, hiedelmek ugyanakkor egyformán jelennek meg mindhárom csoportban, ez az attitűd független a pártválasztástól. A megkérdezettek neme legnagyobb mértékben a babonásságra van hatással: a nők lényegesen nyitottabbak a babonákra, mint a férfiak. Kevésbé markáns különbséggel ugyan, de az antiszemita, a muszlimellenes és a nyugatkritikus konteóknál éppen fordított a helyzet: a férfiak azok, akik hajlamosabbak ezekkel egyetérteni.
Az iskolai végzettség elsősorban az idegenellenességgel kapcsolatos összeesküvés-elméletek elfogadására gyakorol hatást. A szakmunkásképzőt végzettek azok, akik a leginkább nyitottak az antiszemita és a muszlimellenes konteókra, míg a legkevésbé a felsőfokú és az alapfokú végzettségűek. Ahogyan az életkor is csak a muszlimellenes, az antiszemita és az ártalmakkal foglalkozó összeesküvés-elméletek elfogadottságára van hatással. Legkevésbé a 30 évnél fiatalabbakra, aztán az 50-59 évesekre jellemző ez a két attitűd, míg a középkorú, 30-50 közöttiek némileg az átlag feletti mértékben értenek egyet a muszlimellenes és az antiszemita elméletekkel.
Az adatok összessége jól kirajzolja, hogy akik hajlamosak egyetérteni a zsidókról szóló sztereotípiákkal, azok a muszlimokról is el tudják képzelni, hogy Európát iszlamizálni akarják. Akik pedig rossz véleménnyel vannak a Nyugatról, azok hajlamosabbak hinni a muszlimok titkos rosszindulatú szervezkedésében.
Volt még azonban más, érdekes kérdéskör is a Political Capital kutatásában. Érdekes, de nem meglepő módon
a politikai összeesküvés-elméletek között a leginkább elfogadott az, hogy Soros György menekülteket akar Európába szállítani.
Mindenkire hatott a gyűlöletkampányA megkérdezettek mindössze 21 százaléka képviselt ezzel ellentétes álláspontot, miközben csupán 3 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. Magyarán a társadalom 76 százaléka valamilyen módon egyetért ezzel a konteóval, ami természetesen köszönhető a sokmilliárdos kormányzati propagandának.
Persze az eredmények azt is mutatják, hogy a kormánypárt szimpatizánsai azok, akik a leginkább egyetértenek a kijelentéssel, és csak a 10 százalékuk utasítja el. A szélsőjobboldali ellenzéki pártok szavazóinak a fele ért egyet, míg a balközép pártok híveit osztja meg a leginkább a téma: 35 százalékuk nem ért egyet, ugyanakkor 39 százalék egyetért. Azaz még ebben a körben is meglehetősen elfogadottnak számít az Orbnán-kormány által évek óta hangoztatott és tényként kezelt elmélet.
