Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

Milliós fizetést kapnak a Magyarországon játszó női kézilabdások, a klubok inkább titkolóznak

2017. november 21. 18:25

24.hu felmérést készített a női NB I-es kézilabdacsapatok játékosainak fizetéseiről. Az élklubok nem válaszoltak a kérdésre, de a cégadatokból jól látható, hogy hatalmas ütemben nőttek a sportvállalkozások kifizetései. A kézilabda egyre több pénzt kap tao-támogatásokból, még a vidéki klubok is világklasszis játékosokat tudnak igazolni. A világ egyik legjobb játékosa, a norvég Nora Mörk Győr ajánlatát fogadta el a csúcsfizetéseket kínáló Vardar Szkopje vagy Rosztov-Don helyett. Döntését havi majdnem hárommilliós fizetéssel, lakással és autóval honorálja a klub. Így már egy csapatban játszhat Görbicz Anitával, a brazil Amorimmal, a norvég Grimsbövel és Oftedallal, a holland Brochhal és Groottal, a dán Hansennel, a német Althausszal. Győr nyilván a világ egyik legjobban fizető klubjai közé tartozik, hogy ennyi A-kategóriás sztárjátékost tudott idehívni, a klub azonban titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem adott tájékoztatást a játékosok fizetéséről.

Fotó: Nora Mörk/Facebook

A norvég TV2 korábban Katrine Lunde győri bérét évi 1,5 millió norvég koronára, azaz évi majd 50 millió forintra tette, de Győrön kívül más vidéki városoknak is sikerült csúcsjátékosokat magukhoz csábítaniuk. Érd a francia Coralie Lassource-ot és a svéd válogatott Jamina Robertset szerezte meg. A Debrecen az utóbbi években Oroszországból, Rosztovból és Franciaországból, Nizzából tudott játékosokat alkalmazni. A Siófok a macedón Szkopjéből és a dán Viborgból, a Kisvárda a szlovén Ljubljanából szerződtetett külföldi játékost. A magyar bajnokság fizetései alapján az ország a világ legjobban fizetői közé tartozik, amit talán az állami támogatások növekedése is elősegíthet. Ami meglepő, mert sem a kereskedelmi bevételek, sem a kongó csarnokok eladott jegyáraiból származó bevétel nem lehet elegendő ezeknek a kluboknak az üzemeltetéséhez.

A lap megkérdezte a 12 női NB I-es csapatot a játékosok fizetéséről. Mindössze öt klub válaszolt, és csak kettő érdemben. Budaörs 21 tagú kerettel nettó 100 és 800 ezer forintnyi fizetést ad, az átlagos fizetés nettó 300 ezer forint. A Vasasnál az átlag nettó fizetés 200–250 ezer forint körül mozog. Az MTK jelezte, hogy 19 tagú kerete van, a fizetések pedig az átlag alattiak. Az FTC és Győr válaszolt ugyan, de nem adtak tájékoztatást a fizetésekről.

A többiek nem válaszoltak, pedig a kézilabda közvetve rengeteg állami támogatást kap. A tao-pénzeket nézve első helyen nyilván a futball szerepel, és csak a második a kézilabda, de a távolság egyre csökken közöttük. A futball 2012 óta évi 30-40 milliárd forint bevételt kap a társasági adókból, a kézilabda tavaly 26,4 milliárd forinthoz jutott. Ezt még megfejelte a Szerencsejáték Zrt. évi 3,3 milliárd forint támogatással.

A lap válaszok hiányában megnézte a cégek beszámolóit, és az adatokból világosan látszik, hogy a személyi jellegű ráfordítások hatalmasat ugrottak. Budaörsnél 2015-ről 2016-ra majdnem 50 százalék, Debrecenben 43 százalék, az FTC-nél 45 százalék, Békéscsabánál 125 százalék a növekedés. Győrben a 2015-ös 717 millió 2016-ra 850 millió forintra nőtt. A tao-pénzek nem fordíthatók játékosok fizetésére, de más címszóval segíthetik a csapatok működését. Ez pedig alátámasztja, hogy a klubok sokkal többet költenek bérekre, pedig a bevételei ezt nem tennék indokolttá, piaci szempontból nincs ilyen arányú növekedés. Ezt a hiányt pótolják a közpénzzel.