Miközben mindenki a CEU-ra figyel, hatezer hallgató eltűnt a felsőoktatásból

2017. április 4. 10:02 - szerző: Ónody-Molnár Dóra

A CEU ellehetetlenítésének kísérlete közben döbbenetes adatok láttak napvilágot, amelyeket a kormány egyelőre nem kommentál. 

Megjelent a friss statisztika az idei felsőoktatási jelentkezésekről: e szerint tavalyhoz képest eltűnt közel hatezer hallgató. Míg 2016-ben 111 219-en, addig idén mindössze 105 868-an jelentkeztek a magyar felsőoktatásba. Ez óriási esés, a kormány nem magyarázhatja ezt a beszakadást a demográfiai csökkenéssel.

Emlékeztetőül: az Orbán Viktor–Hoffmann Rózsa-tandem 2012-ben egyik évről a másikra, néhány héttel a jelentkezési lapok leadási határideje előtt gyakorlatilag kinyírta az államilag finanszírozott közgazdász- és jogászképzést, valamint számos társadalomtudományi szakot, miközben brutális mennyiségű pénzt vont ki az ágazatból, és a kormánypropagandán keresztül megállás nélkül ócsárolta a felsőoktatást. Ennek következtében 2013-ban csak 95 ezer diák jelentkezett egyetemistának.

Ez a 2013-as adat volt a mélypont: az elmúlt húsz év során soha ennyire kevesen nem jelentkeztek a felsőoktatásba, mint akkor. A kormány, miután óriási károkat okozott, valamelyest korrigálni próbálta rossz döntéseit, s ennek köszönhetően a jelentkezések aránya is javult. Az elmúlt évek lassú növekedési ütemét akasztják meg az idei jelentkezési adatok, ahol újra zuhanás látható.

A legnagyobb vesztes a gödöllői Szent István Egyetem. Ez ugyan az elmúlt években – a felsőoktatási autonómiát súlyosan megsértve és a Corvinus szenátusának ellenkezése dacára – megkapta a kormánytól a Budapesti Corvinus Egyetem budai kampuszát, azaz három kart, de ennek ellenére 22 százalékkal csökkent az ide első helyen jelentkező hallgatók száma. Meglepő, de nagyot (közel 14 százalékot) bukott a Budapesti Gazdasági Egyetem is.

Nagy vesztes a Nyugat-magyarországi Egyetem, ahonnan 22 százaléknyi első helyes jelentkező tűnt el egyik évről a másikra. Buktak a kormány által preferált egyházi intézmények is: a Károli Gáspár Református Egyetem 14, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 11 százalékot. Meglepő fordulat, hogy a győri Széchenyi István Egyetem, amely az elmúlt években folyamatosan növekedett, most veszített: a tavalyihoz képest hat százalékkal csökkent az első helyes jelentkezések aránya. Érzékenyen érintheti a Szegedi Tudományegyetemet is a csökkenés: itt tízszázalékos a visszaesés. Közel 17 százalékos csökkenéssel nagyot bukott a Kaposvári Egyetem is.

A jelentkezési számok csökkenése elsősorban a nappali tagozatos, államilag finanszírozott helyeket érintette. Mivel az idén az intézmények a hallgatói létszám alapján kapják a finanszírozásukat, hatezer hallgató eltűnése átlagos normatívaértéken számolva nagyságrendileg kétmilliárd forintos forráscsökkenést okozhat a felsőoktatásban.

A nyertesek között a nem állami, azaz magánintézményeket találjuk. Jelentősen nőtt az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolára, a Gábor Dénes Főiskolára és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájára első helyen jelentkezők száma.

Mely képzési formákból hiányoznak a hallgatók? Elsősorban az alapképzésbe jelentkezők száma (2100-zal) csökkent, de durván visszaesett a mesterszakra jelentkezők száma (2800-zal) is. Az okok között nagy valószínűséggel első helyen szerepel a fiatalok külföldre vándorlása: vagy nem folytatják az egyetemet, vagy nem Magyarországon tanulnak tovább.

Érdekes viszont, hogy az osztatlan képzésbe jelentkezők száma valamelyest nőtt (ez az orvos- és pedagógusképzést jelenti). Hiába „reformálták meg” – azaz forgatták fel – a teljes felsőoktatási szakképzést, innen is sokan eltűntek: a hallgatóknak, úgy látszik, nem kell ez a fajta állami képzéstípus.

Az adatok jól mutatják, hogy ma Magyarországon nem minden gyereknek van lehetősége arra, hogy belépjen a felsőoktatásba. Ezzel, továbbá azzal, hogy a legtehetségesebb tanulók már az alapképzés előtt elhagyják az országot, Magyarország rendkívül sokat veszít a tehetségpotenciájából a közeljövőben.