Miközben jövő héttől kegyetlenül lesújtanak a hajléktalanokra, naponta 22 családot tesznek utcára

2018. október 12. 14:55 - szerző: B.M.

Harmincezer hajléktalan emberre tízezer téli férőhely van a menhelyeken, 2018 májusa és júniusa között 1350 embert lakoltattak ki, de a kormány nem tántorítható el a kegyetlenkedéstől. Kortárs írók és civilek tüntetnek vasárnap.

Október 15-én, hétfőn lép hatályba a szabálysértési törvény legutóbbi módosítása, amely minden eddiginél szigorúbban bünteti a közterületen élő hajléktalan embereket. A 2018 júniusában módosított alaptörvény ugyanis kimondja, tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás.

A Város Mindenkié csoport kortárs költőkkel közösen szervez akciót a törvény hatályba lépése előtt egy nappal „Egy mondat” címmel. A kortárs magyar írókat, költőket, színpadi szerzőket és dalszövegírókat arra kérték, hogy egyetlen mondatban reagáljanak az új alkotmányban szereplő tilalomra. A felhívásra több mint hetven kortárs magyar író (köztük Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina, Kemény Zsófi, Závada Pál, Parti Nagy Lajos, Radnóti Sándor, Szabó T. Anna, Lackfi János) küldte el egy mondatát.

Ezek a mondatok már olvashatóak az esemény Facebook-oldalán:

Virág Erdős

"EGY MONDAT." Kortárs írók a hajléktalanságban élők védelmében Tiltakozó demonstráció, október 14. 17:00, Kossuth Lajos tér https://www.facebook.com/events/2200620616861939/

A szervezők a demonstráción résztvevőket is kérik, hozzák el és olvassák fel saját mondatukat.

A Város Mindenkié eközben arra emlékeztet, az Orbán-kormány 2010 óta kriminalizálja a közterületen élő hajléktalan embereket, miközben semmit nem tesz a hajléktalanná válás megelőzéséért. Az Alaptörvény 7. módosításával az eddiginél általánosabb  módon tiltották be ismételten a köztéri hajléktalanságot, ezzel szabad utat engedve annak, hogy október 15-étől szélesebb körű rendészeti eszközökkel üldözzék a legelesettebb embereket.

A hétfőn hatályba lépő törvény szerint ha a hatóság három hónapon belül negyedjére szólítja fel a hajléktalan embert a közterület elhagyására, akkor megindítja a szabálysértési eljárást, ami után 72 órára azonnal őrizetbe vehető lesz az illető, ezt követően pedig a bíróság dönthet azonnali elzárásról is. Ha valaki nem fogadja el a szociális ellátást, akkor a börtönt kockáztatja. Eközben a magyarországi börtönök már most is 130 százalékos telítettséggel üzemelnek, azaz újabb elítélteket nem lehet a magyar jogszabályok megsértése nélkül elzárni.

Az eljárás során az érintettek ingóságait elveszik, a „tárolhatatlan dolgokat” megsemmisítik, a procedúráról pedig a kormányzati szándék szimbolikus lenyomataként „megsemmisítési jegyzőkönyvet” készítenek.

A sajtóban megjeinformációk szerint ráadásul a rendőrség hatalmas akcióra készül Budapesten október 16-án és 17-én. Ennek célja egyrészt az, hogy kiszorítsák a hajléktalanokat a belső kerületekből, másrészt viszont gondolkodnak azon is, hogy a külterületeken élő hajléktalanok ellen is fellépjenek. Hatalmas akciót vetít előre az is, hogy a külső kerületek kapitányságainak rendőreit is a belső kerületekbe vezénylik.

A Város Mindenkié csoport 2010 óta küzd a hajléktalanság kriminalizációja ellen. Tiltakoznak az ellen, hogy a kormány a hajléktalanságot, az ország egyik legsúlyosabb szociális problémáját büntető törvényekkel kezelje, ezzel még kilátástalanabb és megalázóbb helyzetbe taszítva elszenvedőit.

„Tiltakozunk az ellen, hogy a kormány eközben semmit nem tesz a lakásvesztés veszélyében élők segítéséért, sőt, az önkormányzatok aktív szerepet vállalnak a kilakoltatásokban. Tiltakozunk az ellen is, hogy a hajléktalan emberek támogatására létrehozott szociális ellátókat a kormány 'rendőrökként' és nem segítőkként kezelje" – írják.

Emlékezetes: a hajléktalanság betiltását annak a Bajkai Istvánnak – Orbán Viktor és családja ügyvédjének, több közbeszerzés nyertesének és erzsébetvárosi alpolgármesternek – a jóvoltából foglalták alkotmányba, aki szerint a hajléktalanok csak azért élnek az utcákon, mert nem szeretik a szabályokat. Bár a Fidesz szerint senkinek nem kell hajlék nélkül maradnia, a hajléktalanszállókon van elég férőhely, jellemző, hogy a téli krízisidőszakban megnyitott szállókkal együtt országszerte mintegy 11 200 férőhelyről van szó, a hajléktalanok száma viszont ennek legalább két-háromszorosát is eléri, miközben a lakhatási válság országszerte mélyül.

Az alaptörvény-módosítás hatályba lépésének szomorú pikantériája, hogy október 10-én volt a hajléktalanság világnapja. Ebből az alkalomból, és az október 15-én életbe lépő, a „közterületen életvitelszerű tartózkodást” megtiltó törvényre reagálva tartottak látványos demonstrációt civil aktivisták a budapesti Blaha Lujza téren is. A Mérce számolt be arról, hogy  körülbelül 20-30 résztvevő kartonlapokra fekve foglalták el a tér jelentős részét, a járókelők csak rajtuk átlépve, vagy kikerülve tudtak továbbhaladni.

Bár a fideszes Bajkai István – Orbán Viktor és családja ügyvédje, akiinek az jóvoltából alkotmányba foglalták a hajléktalanság betiltását – azt állítja, hogy a hajléktalanok azért élnek az utcán, mert nem szeretik a szabályokat –  demonstráción részt vett A Város Mindenkié civil szervezet aktivistája, Lakatosné Jutka is, aki a helyszínen emlékeztetett:

 „Az utcán élés nem passzió, hanem kényszer, egy élethelyzet.”

A demonstrálók táblákon kívánták felhívni a figyelmet a tényekre:

  • 30 ezer hajléktalan emberre 10 ezer téli férőhely van a menhelyeken
  • 2017 októbere és 2018 március között 120 ember fagyott meg
  • 74-en a saját otthonukban fagytak halálra, mert nem tudtak fűteni
  • 2-3 millió magyar lakhatása veszélyeztetett, rezsi- és bérleti díj hátralékaik, hiteleik miatt
  • 2018 májusa és júniusa között 1350 embert lakoltattak ki, ami naponta 22 családot jelent
  • Eközben 477 ezer lakás áll üresen, ebből 10 ezer önkormányzati tulajdonban van.