Michael Ignatieff, a CEU rektora: Vannak dolgok, amelyeket a magyar kormány nem tud megállítani. A CEU ilyen

2018. december 3., 15:07

Szerző:

– Meg kellett hoznunk ezt a döntést, nem folytathattuk tovább, nem hagyhattuk, hogy a magyar kormány tovább játsszon velünk – jelentette ki Michael Ignatieff, a CEU rektora. A Közép-európai Egyetem (CEU) ma déleben jelentette be, elhagyja Magyarországot, miután Orbán Viktor és kormánya kiszorította őket és ellehetetlenítette a Soros György által alapított egyetem budapesti működését.

A rektor szomorúan ismertette a tényeket, a CEU megfelelt a törvényi feltételeknek, mégis menniük kell, mert a kormány játszott velük, és „már nem változtathatunk semmin.”

– Most olyan országba költözünk, ahol nem játszanak velünk. Bécsben nem leszünk menekültek, ennél nagyobbak az ambícióink

Ignatieff arra utalt, hogy a CEU hosszú távon tervez Magyarországon kívül – ezt később egy kérdésre meg is erősítette. A rektor nem fog találgatni, miért tette mindezt az ország vezetője, kérdezze azt meg mindenki Orbántól. Ő csak azt a kérdést tette fel: kinek jó ez a döntés? – Ez az oktatás szabadságának sötét napja – jelentette ki. A kormány eltaposta a szabadságot, szabadságjogokat, de a CEU továbbra is virágozni fog.

– Vannak dolgok, amelyeket a magyar kormány nem tud megállítani. A CEU ilyen

– zárta állásfoglalását Ignatieff.

A CEU vezetése a távozásukat bejelentő sajtótájékoztatón
Fotó: Youtube/CEUlive

Őt követve Liviu Matei rektorhelyettes a végletesen eltérő politikai atmoszféráról beszélt, ami Bécsben és Budapesten tapasztalható. Elmondta, Bécsben politikai oldaltól függetlenül minden döntéshozó és népképviselete szereplő támogatja és üdvözli a költözést és megjelenésüket, tevékenységüket pedig nemcsak támogató, hanem szabad környezetben is folytathatják majd. A magyar kormány trükközött, hazudott, propagandát folytatott –  mondta, hozzátéve,

azt a határt, amelyet az Orbán-kormány most átlépett, úgy nevezik, ez mostantól már egy elnyomó rendszer.

Online bejelentkezett Leon Botstein, a CEU kuratóriumának elnöke is és megismételte, Bécs városa és az osztrák kormány elkötelezett az oktatás szabadság és kutatás mellett, és tárt karokkal fogadja a CEU-t. – Miközben el vagyunk keseredve, hogy elhagyni kényszerülünk Budapestet, örülünk, hogy hallgatóink egy másik nagyszerű közép-európai városban tanulhatnak majd. A CEU távozása helyes döntés – jelentette ki.

Enyedi Zsolt, magyar ügyekért felelős rektorhelyettes magyarul is ismertette, hogy ez volt az utolsó lehetséges időpont számukra arra, hogy újonnan induló képzéseik sorsáról döntsenek. Már nem lát reményt a működési engedély meghosszabbítására, ezért indítják el az amerikai programokat Bécsben. Az utolsó pillanatig vártak, de a diákok miatt nem várhattak tovább a költözés bejelentésére. – A CEU a jövőben is sikeres, és a magyarok számára elérhető egyetem marad. Igyekszünk továbbra is oktatni és kutatni Budapesten, még ha az ehhez rendelkezésre álló tér be is szűkül. De élni fogunk a számunkra rendelkezésre álló térrel – jelentette ki.

Az egyetem másik rektorhelyettese,  Fodor Éva ezután 

– Meg kell őriznünk az egyetemünk egységét. A kormány állításával szemben ez mindig is egy egyetem volt, ez egy egyetem, s mindent meg fogunk tenni azért, hogy az is maradjon.

– jelentette ki, aki arról beszélt, hogy a legfontosabb, hogy a tanulás és tanítás minősége ne változzon. Meg kell őrizni az egyetem egységét, ez a második legfontosabb. Az oktatás átszervezéséről szóló döntéseket konzultáció után hozzák meg – mondta el a társadalom- és bölcsészettudományokért felelős rektorhelyettes.

Chikán Attila magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere felidézte, néhány évvel ezelőtt azért csatlakozott az intézményhez, mert nagyon komoly fejlődési, fejlesztési lehetőséget látott a magyar felsőoktatás számára. Amikor a CEU egyik felügyelőbizottsági tagja lett – mesélte –, eszébe nem jutott volna, hogy ennek valaha politikai vonzata lesz. Szomorú napnak nevezte a CEU távozását és reményét fejezte ki, hogy az egyetem minősége nem sérül a döntés után sem. Az első Orbán-kormány gazdasági minisztere nagyon elkeseredettnek hangzott, amikor arról beszélt, micsoda veszteség érte Magyarországot.

Fotó: Kökényesi Gábor

Ez egy törvényen kívüli helyzet Budapesten – vette át a szót Ignatieff –, ezért nehéz megmondani, mi is marad végül a magyar fővárosban. Enyedi azt mondja, a fokozatot adó programok ötöde van itthon akkreditálva, de remélik, hogy fognak tudni tanítani és kutatni Budapesten, és a bécsi hallgatók is jöhetnek ide használni az infrastruktúrát. Ehhez a kormány kooperációja kell, ebben nem biztosak.

A kérdésekre válaszolva Enyedi a magyar hatóságok együttműködéséről beszélt, arról, hogy további budapesti tevékenységeikhez is szükség lenne a kooperációra, például a könyvtáruk működtetéséhez s a kutatásaikhoz. Ám erre jelenleg nem számítanak. Arra, hogy vajon örökre elveszítette-e Budapest a CEU-t, Ignatieff úgy válaszolt, hogy az Európai Bíróság hozhat ugyan kedvező  döntést a CEU számára, de így is kérdés, hogy a kormány elfogadja-e ezt a döntést. Erre nem számítanak, ezért

a bécsi költözés nem átmeneti megoldást jelent.

A rektor mindenesetre úgy vélte, jó esélyük van, hogy az uniós jogorvoslat nekik kedvez majd. Enyedi azt mondta, a luxemborugi bíróság nem tárgyalta még a felsőoktatási törvényt, ahogy a magyar Alkotmánybíróság sem. Akárhogy dönt a bírói fórum, permanens, komoly kampuszt fenntartanak Bécsben. A tanároknak sokat kell majd ingázni, de ezt a terhet vállalják.

A CEU az Egyesült Államokban és Magyarországon akkreditált felsőoktatási intézmény, amely 1200 hallgatónak nyújt mester- és doktori képzéseket a bölcsészettudományok, a társadalomtudományok, a közgazdaságtudomány, a jog, a hálózati- és kognitív tudomány területén. Az egyetem 770 főt alkalmaz, és évi 8 milliárd forinttal járul hozzá a magyar gazdasághoz adók, nyugdíj-, és egészségügyi járulékok, valamint beszállítói kifizetések révén. Közép-Európa legsikeresebb felsőoktatási intézményeként a 2018-2026 közötti időszakra az Egyetem 19 millió eurónyi támogatást nyert el az Európai Unió kutatási versenypályázatain. 

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.