Mi épülhet a Nyugati mögött?

Omladozó épületek a Nyugati pályaudvar mögött. Mintegy 170 ezer négyzetméteren. Tátongó aknák torzítják a képet. Pusztulás a belváros közepén. Jól látszik a Ferdinánd hídról. Amúgy ma már őrzik a hatalmas helyet, máskülönben a fémgyűjtők és a hajléktalanok tanyát ütnének rajta.

Gondoltuk, benézünk oda, talán még fotózhatunk is. Próbáltunk engedélyt kérni a MÁV-tól. Ám kiderült: a MÁV csak az állomásokra és a peronokra tud ilyen engedélyt adni. Hirtelen azt is mondták, annak a telepnek a tulajdonviszonyai rendezetlenek. Ez igaz is.

Kiderítettük: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez tartozik a terület Ferdinánd hídig tartó szakasza. Oda szánta Gyurcsány Ferenc a kormányzati negyedet. Szakértőink szerint az ingatlan igencsak értékes. Másfelől: a MÁV-nak is vannak ott zónái, a Ferdinánd hídi lehajtó pedig önkormányzati tulajdon.

A terület más részei kapcsán Demján Sándor cégének is van földhasználati joga: még a Westend építésekor szerezte az üzletember. A telek szomszédságában, a Bulcsú utcával határos ingatlan – ma kék kerítés övezi – teljes egészében Demján tulajdona. Ide épült volna a Westend II.

Csak emlékeztetőül: a kormányzati negyed terve is az átláthatatlan tulajdonviszonyok miatt bukott meg. Noha az MNV Zrt. a beépítendő területet megvette a MÁV-tól, s felszedtek több sínpárt is, hogy előkészítsék a gigaépítkezést.

Janesch Péter építész annak a TEAM0708 építészirodának az alapítója, amely megnyerte a kormányzati negyedre kiírt tervpályázatot. Ma azt mondja: az akkori kormány előkészítő és lebonyolító szervezete a tervezésnél nem vette figyelembe, hogy a kijelölt terület két telken van. A telekegyesítés viszont hosszú és bonyolult eljárás.

– De csak adminisztrációs szempontból. Egyébként általában egy oka van annak, ha nem sikerül a telekegyesítés: az, ha nincs kompetens szakember a projektirodában – fogalmaz Janesch.

Finta József építész úgy látja: egy Budapest-léptékű városnak egyáltalán nincs szüksége külön kormányzati negyedre. Elég, ha a Parlament környékén néhány épületet kiürítenek erre a célra.

Finta még 2002-ben készítette el saját terveit a Nyugati mögötti területre. Tervét néha felkapják, aztán lesöprik. Anyagi okokra hivatkoznak. De építészkörökben néhány éve még annak is híre ment: új városközpont lenne ott, Demján Sándor is gondolt efféle komplex ingatlanfejlesztésre. Egyik ötlet sem valósult meg, idővel a válságra fogták. A telek csak pusztult tovább.

Most úgy tűnik: Finta József elképzeléseit – leginkább a Liget-projekttel összefüggésben – felkarolhatja a kormány, amely pár napja úgy döntött: 2019-re 200 milliárd forintból fejlesztik a Városligetet. A kormányülést követő sajtótájékoztatón azonban az is elhangzott: a Liget-projekt kapcsán több civilszervezet kérte, mindenképpen pótolják azokat zöld ligeti területeket, amelyeket beépítenek a beruházáskor. Orbán Viktor megbízta a MÁV elnökét és Lázár Jánost: találkozzanak a Levegő Munkacsoport küldöttségével, és közösen vizsgálják meg, kialakítható-e nagy zöld terület a Nyugati pályaudvar mögött. A kormány várja a MÁV javaslatát a Nyugati pályaudvar teljes átalakítására, illetve a MÁV nem használt területeinek parkosítására. Lázár János rögvest támogatta az elképzelést.

Finta eredeti tervei alapján azonban még éppen itt, a Nyugati mögött lett volna a múzeumi negyed. Ide került volna a Néprajzi Múzeum a Kossuth térről és a Magyar Nemzeti Galéria is a Várból.

– Ez „gyökerek” nélküli lett volna – mondja Baán László, a Liget-projekt miniszteri biztosa.

Magyarázza: sokan sajnos nem veszik figyelembe, hogy a Városligetet a százötven éves történelme, a parkba épített intézményei arra predesztinálják, hogy kulturális központ is legyen. A zöld terület és a múzeumok – a Vajdahunyad vára, a Közlekedési Múzeum, Műcsarnok és Szépművészeti Múzeum – is jelzik: a park, a kulturális és a rekreációs intézmények mindig is szervesen együttléteztek itt.

Finta módosított, már múzeumok nélküli terve szerint a terület a Városliget meghosszabbítása lehetne. Az elképzelés magában foglalja a Podmaniczky út kiszélesítését is. Átalakítanák „párhuzamos Andrássy úttá” – széles sétánnyal és fasorral. Az ingatlan Podmaniczky út felé eső része pedig hatalmas közpark lenne, aktív pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas létesítményekkel.

– Immár nem számít, milyen épületek kerülnének oda, csak az a fontos, hogy lehetőleg közcélt szolgáljanak. Ne irodák, ne lakások épüljenek – jegyezte meg Finta József.

A projektet a Levegő Munkacsoport is támogatja. Lukács András, a civilszervezet elnöke azt mondta lapunknak: a belvárosban amúgy is hiány van zöld területből, ezért szükség van erre a fejlesztésre.

Egyetlen szempont, hogy nagy forgalmú létesítmények itt ne épülhessenek. Arra is utal: hallani, hogy mivel a Fővárosi Nagycirkusz költözik a Városligetből, nem kizárt, hogy éppen ide. Bár más helyszín is szóba került. Mindenesetre Lukács tiltakozó levelet írt Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, aki ugye támogatja a Városliget meghosszabbítását célzó projektet.

A 168 Óra máshonnan arról értesült: a cirkusz talán arra a területre kerülne, amelyre egykor Demján Sándor tervezte a Westend II.-t. Ez az ötlet a Levegő Munkacsoportnak is tetszik, ugyanis ez kívül esik az állami, parkosítandó ingatlanokon.

Amúgy Lukács azzal érvel: a Liget-projekt miatt tovább csökken a zöld területek aránya Budapesten.

Baán László mindezt cáfolja.
– Noha valóban legfeljebb másfél százalékkal nőhet a beépítettség a Városligetben, ám ez nem a zöld felületek rovására történik. Ma a Liget több mint egyharmada le van betonozva. Ezek egy részét majd parkosítjuk. Több tízezer négyzetméterrel lesz zöldebb a Liget – beszél a tervekről Baán.
De térjünk vissza a Nyugatihoz.

A tervezett parkosított sáv melletti síneket három emelet magasságú alagúttal fedné le Finta József. A betonlábakon álló építmény tetejére további zöld parkot tervezett.

A beruházás – számítások szerint – nagyjából 150 milliárd forintba kerülne. Az összeg tartalmazza a vágányrendszer elkerülhetetlen felújítását is. A Nyugati pályaudvartól több kilométeren át modernizálnák a 19. századból megmaradt technikát.

– A befektetés megtérülése nem forintosítható, legalábbis nem készültek ezzel kapcsolatos számítások – hangsúlyozza Lukács András. – Ám a vasúti közlekedés szükségszerű korszerűsítése, a lakosság egészségének és életminőségének javítása egyértelműen hasznos projekt, nyilvánvalóan gazdasági értelemben is. Emellett a környező házak értéke is nőhet a fejlesztésnek köszönhetően.

Janesch Péter másként látja: az ingatlanok – és az egész, többnyire szlömösödött terézvárosi közvetlen környezet – csak akkor értékelődik fel, ha nem osztják meg a területet a síneket lefedő alagutakkal.

Lehet, hogy fontolóra kellene venni Janesch Péternek a 2008-as Holcim Awards pályázatában megfogalmazott tervét?

A Team0708 anno a hatalmas irodaépület-együttest (kormányzati negyed) egy négy részből álló rendszer egyik elemeként képzelte el. Kiegészítésként felújították volna a Teréz-negyedet, egyes utcákat sétálóutcává alakítva, a két oldalt parkoló autókat pedig parkolóházakba terelve. Tartalmazta a terv a Nyugati tér felújítását is, a felüljáró felszámolásával és a Nyugati-csarnok renovációjával. De ami a legfontosabb: a projekt alapja a sínek lesüllyesztése lett volna.

– Ez jóval költségesebb megoldás, mint a lefedés, de az egyetlen, ami célravezető. És a sínek mentén a felszín alatt is kialakíthatók üzlethelyiségek, a vágányok feletti parkosított területen pedig akár teraszok, vendéglátóhelyek is működhetnek – mondja Janesch.

A betontalapzaton álló, harmadik emeleti „pszeudo zöld területen” szerinte senki sem akar sétálni, és az építmény a városrendezést sem szolgálja, mert elvágja egymástól a Terézvárost és a XIII. kerületet, nem pedig összeköti őket. Különösen igaz ez a Vágány utca, Dózsa György út és Lehel út által határolt háromszögre: ez a terület ugyanis ebben a formában halódásra van ítélve. Beragadt a vasúti sínek közé, és csak egy koszos, lerobbant átjárón lehetséges a gyalogosközlekedés. A sínek lefedése nem tudja rehabilitálni az övezetet. Ezzel szemben – hangsúlyozza az építész – a süllyesztéssel itt fontos összeköttetés létesülhetne a sínekre merőleges irányokban, másrészt a vágányok helyén a Városliget és a tervezett park között. Tény: a sínek süllyesztéséhez mindenképp kell állami akarat; magánberuházó értelemszerűen nem vállalja az ezzel járó többletköltségeket.

Egyáltalán mikorra valósulhat meg a Nyugati mögötti terület fejlesztése? Ha megszületik róla a kormánydöntés, 2020-2022 környékére bezöldülhet – vélhetően ugyancsak uniós támogatásból – a ma inkább szeméttelepre emlékeztető hely Budapest közepén.