Kártérítés jár a menekülteknek, de a strasbourgi bíróság szerint nem számít fogva tartásnak őrizetük

2019. november 21. 19:07 - szerző: 168 Óra

A Magyar Helsinki Bizottság két ügyfelének, Iliasnak és Ahmednek 5000–5000 eurós kártérítést állapított meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. Megsértették emberi jogaikat, amikor a hatóságok nem vizsgálták meg kellően, mi történhetett volna a panaszosokkal kiutasításuk következtében. Ugyanakkor a Nagykamara nem tekintette fogva tartásnak őrizetüket – derül ki az MHB szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből.

A két bangladesi menekült kálváriája a tranzitzóna működésének első napján indult. 23 napon át voltak oda bezárva, majd az MHB állítása szerint a hatóságok menedékkérelmük érdemi vizsgálata nélkül visszakényszerítették őket Szerbiába. A két férfi 2015-ben a strasbourgi bírósághoz fordult, ügyükben a bíróság 2017-ben kimondta, hogy jogellenesen tartották őket fogva.

Az indoklás szerint őrizetbe vételükről döntést nem kaptak, nem közölték velük őrizetük időtartamát, és őrizetük ügyében semmilyen jogorvoslatot nem biztosítottak.

A kormány fellebbezett, az ügy az EJEB Nagykamarája elé került. A csütörtöki, újabb strasbourgi ítélet részben megváltoztatta, részben fenntartotta az előzőt.

A Nagykamara abban egyet értett, hogy a panaszosok alapvető jogait megsértették a magyar hatóságok, amikor nem vizsgálták meg alaposan, mi történhetne a két menedékkérővel szerbiai kiutasításuk után, miközben fennállt a kínzás és embertelen bánásmód veszélye.

„A Nagykamara viszont az Emberi Jogok Európai Egyezményével összeegyeztethetőnek találta olyan emberek fogva tartását, akik valójában nem tudták szabadon elhagyni a tranzitzónát”

– állapította meg az MHB.

Fotó: Kökényesi Gábor

A két férfi szabadságát csak úgy nyerhette volna vissza, ha lemond menedékjogáról. A tranzitzónából Magyarország irányába nem léphettek ki, Szerbia pedig 2015 óta tagadja meg a menedékkérők visszafogadását. Mivel a két menekült az őrizetbe vételről döntést nem kapott, bírósághoz sem tudtak fordulni.

 

A Nagykamara érvelése az MHB szerint feltűnően ellentmondásos. Az ítélet egyszerre állítja azt, hogy csak az számít, hogy Szerbiában milyen körülmények várták volna a kérelmezőket, és azt, hogy a Szerbiából való továbbküldésből eredő veszélyeket is vizsgálni kellett volna.

„Nem lehet vitás, hogy a Magyar Helsinki Bizottság szerint rossz döntés született. Nem csak mi tekintjük fogvatartási helynek, őrizetnek a tranzitzónákat, hanem az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága (CPT), az Európa Tanács és az ENSZ emberi jogi biztosai, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament is”

– hangsúlyozták a civil jogvédők.

Közölték, hogy jelenleg mintegy 180 gyereket tartanak fogva, két év alatt pedig több mint 1700-an voltak 18 év alattiak tranzitzónás őrizetben, olykor egy éven is túl.