Megtartották a Roma Büszkeség Napját, de Járóka Líviát nem hívták meg
Szombaton rendezte meg az Idetartozunk Egyesület a 6. Roma Büszkeség Napját. Néhány százan vonultak a VIII. kerületi Horváth Mihály térről az V. kerületi Fővám térig. Az egyesület elnöke, Setét Jenő egy Facebook-videóban azt mondta, hogy segíteni szeretne abban a vitában, hogy miért legyenek büszkék a romák a saját romaságukra.
– Az a normális, az a természetes, ha pozitívan kötődünk ahhoz a közösséghez, amelyhez tartozunk, és nem rejtegetjük, nem szégyellnivaló dolognak tekintjük. Nekem az is természetes, hogy az olimpián a magyar csapatnak szurkolok. Így az is természetes, hogy a romaságomra egy olyan értékként tekintek, amely mentén kihúzom magamat, és büszkének érzem magam. Ez a büszkeség nem szélsőséges nacionalizmust jelent, hanem egy egészséges harmóniát önmagunkkal, amikor úgy vagyunk büszkék a saját közösségünkre, hogy másokat nem rekesztünk ki
– mondta az emberi jogi aktivista.
A felvonuláson aztán a 168 Órának azt nyilatkozta, hogy meglátásuk szerint a romák Magyarországon nincsenek megbecsülve, és nem kapnak kellő méltóságot se a magyar médiában, se a magyar politikában, se a közvélekedésben.
– Mi a romák becsületéért, emberi méltóságáért küzdünk ezzel a rendezvénnyel, ami a lehető legszelídebb, legbarátságosabb eszköz. A mai üzenetünk az, hogy mindenki a nemzet része. Nem szeretjük azt a Magyarországot, ahol különböző politikai oldalak kölcsönösen átkozzák egymást. Azt gondoljuk, hogy akkor lesz Magyarország sikeres, ha abban a pontban konszenzus van, hogy mindenki a nemzet egyenrangú tagja, származástól, jövedelemtől, hitvallástól és politikai hovatartozástól függetlenül
– jelentette ki.
Véleménye szerint egyes tételek – mint az emberi méltóság, a kölcsönös tisztelet, az egyenlő bánásmód – csak üres frázisok. Azok a frázisok, amelyeket le lehet írni jogszabályokban, nemzetközi elvárásoknak megfelelve, de a napi gyakorlatban óriási hiányt és óriási sérelmet képeznek. Úgy látja, hogy az egyik legnagyobb problémát a többségi társadalomtól és a romáktól érkező közöny jelenti, mert az lehetetlenné teszi, hogy a romák küzdjenek magukért.
– Olyan mértékben becsületét és méltóságát veszítette a napi politika, hogy az emberek undorodnak attól, hogy csatlakozzanak hozzá, ezért közönyössé válnak a társadalmi ügyek iránt. A közügyeket alakítóknak kell vonzóbbá tenni a becsatlakozás lehetőségét
– állapította meg.
Úgy látja, nincs valós érdekképviselete a romáknak, ezért az Országos Roma Önkormányzatot, Járóka Lívia EP-képviselőt nem is hívták meg a rendezvényre. (Járóka Lívia múlt héten a Sargentini-jelentés vitáján szólalt fel az Európai Parlamentben, ahol elmondta, hogy meg kell köszönni az Orbán-kormánynak, amit a romákért tett. Kijelentéseit roma politikusok és aktivisták cáfolták arra hivatkozva, hogy a valóság teljesen más, mint amit az EP-képviselő állít.)
Lakatos Béla, Ács volt polgármestere portálunknak azt nyilatkozta, részvételével is szeretné felhívni a többségi társadalom figyelmét a cigányság rossz helyzetére. Legfőbb problémának a szegregátumokat tartja, a roma gyerekek iskolai elkülönítését. – Ott nagyon gyorsan lépni kellene, de nem akar senki – mondta.
Nem lát arra lehetőséget, hogy ez változzon a közeljövőben. Annak ellenére, hogy tavasszal bírósági ítélet mondta ki, hogy 28 iskolában jogellenesen különítették el a roma gyerekeket.
– Addig nem látom a lehetőségét a változásnak, amíg a roma szülők magukban fel nem mérik, hogy a gyerekeik sorsát teszik tönkre a szegregátumok elfogadásával. Amiben nagyon jó partner a kormány és az egyház. Nagyon nehéz felvenni ellenük a harcot, és nagyon kevés a romajogi aktivista. A roma emberek olyan minimálbéren és nélkülözésben élnek, hogy a jogérvényesítésük egyenlő a nullával
– állapította meg.
Úgy látja, hogy a roma közönyön a településeken helyben kellene változtatni, de ezt nem hangsúlyozzák eléggé.
– Ehhez pénz, paripa, fegyver kell, és olyan emberek, mint Setét Jenő. Olyan ember, akinek hisznek, akinek van renoméja. Rajtuk keresztül lehet megszólítani a romákat – mondta.
Ő is azt tapasztalja, hogy nincs kellő érdekképviselete a romáknak, csupán egy-két ember és civil szervezet hajlandó az ügyért tenni.
– Politikai érdekképviselet semmi, csak egy-két bábu, biodíszletek. Akik nem a közösség érdekeit nézik, csak végrehajtják azt, amit politikailag a kormány szeretne megmutatni
– tette hozzá.
A téren a szervezők megkérdeztek néhány felvonulót, hogy miért érezték fontosnak a részvételt, így például a jelenlévő Mécs Imrét is. Az SZDSZ alapító tagja, korábbi országgyűlési képviselő elmondta, hogy véleménye szerint tisztességet kell adni a cigányoknak, és a cigány kifejezésnek újra büszkeséget kell jelentenie. Úgy gondolja, meg kell mutatni, hogy a nem romák is szeretik a romákat.
A felvonulást követően a Fővám téren roma művészek léptek fel, többek között Mohamed Fatima énekesnő, Lakatos László humorista, Goore rapper, Baró Zoli énekes, és a Lashe Shave Folklór Együttes.
