Megszületett az ítélet a brókerbotrányban, börtönt kaptak a Buda-Cash egykori vezetői
Elítélte a Buda-Cash botrány vádlottjait a Fővárosi Törvényszék, a vádlottak egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetést kaptak - írta az Index. Az öt vádlottat V. Pétert, P. Zoltánt, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát folytatólagosan elkövetett sikkasztás büntette miatt találta bűnösnek a bíróság, a többieket bűnsegédként. A vádlottakat vagyonelkobzásra is ítélte a bíróság, cégeket, telkeket koboznak el, és fejenként több mint 700 ezer forint perköltség megfizetésére is kötelezte őket. Az ítélet nem jogerős.
A hazai gazdasági életet megrázó botrány három éve robbant ki, amikor a Magyar Nemzeti Bank 2015. február 23-án bejelentette, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház Rt. működési engedélyét, és felügyeleti biztosokat rendelt ki. Később kiderült, hogy a brókercég vezetői 2007-2014 között a sajátjukként bántak az ügyfelek pénzével, engély nélkül vásárolgattak értékpapírokat, valamint sikkasztottak is. A botrány miatt a hasonló „üzleti elven" működő Quaestor-cégcsoport irodáit megrohanták a befektetők, ami végül a vállalat csődjéhez vezetett. A Quaestor vezetői, köztük Tarsoly Csaba ellen a mai napig zajlik az első fokú büntetőper.
A pénteki ítélet szerint a Buda-Cash vezérigazgatója, V. Péter elsőrendű vádlott 2008 és 2014 között 9,2 milliárd forintot utaltatott offshore számlákra. Emellett kiderült, hogy a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteit azért vette meg a brókercég 2007-ben, hogy a sikkasztással okozott, több mint tízmilliárd forintos hiányt a betétesek vagyonával betömjék.
A bíró szerint nagyon fontos eleme a Buda-Cash-ügynek, hogy a cég vezetői és tulajdonosi köre nagyjából egyezik, vagyis az öt vádlott volt bonyolult céghálókon keresztül a brókercég tulajdonosa, így az ő érdekük volt, hogy a cég ne menjen csődbe (vagyis az, hogy a sikkasztással kreált lyukakat valahogy betömjék).
A bíróság úgy ítélte meg, hogy egy fontos kérdése az ügynek, hogy bele lehetett-e nyúlni a Buda-Cash befektetéseit nyilván tartó informatikai rendszerbe és hogy belenyúltak-e a vádlottak. A bíró szerint kiderült a tárgyalás során, hogy igenis módosítani lehet utólag a rendszerbe bevitt adatokat, aminek ráadásul nyoma sincs. Így ebben a rendszerben el lehetett fedni, hogy valaki hozzányúlt az ügyfelek pénzéhez, vagy hogy hiány van a cégnél.
A felügyeleti jelentésekből nem derült ki, hogy hiány van a cégnél. A bíróság szerint a felügyeleti vizsgálatoknál leadott dokumentumokban egyszerűen töröltek sorokat, módosítottak adatokat, hogy elfedjék a hiányt.
Ebben persze több embernek, a cég back office részlegén dolgozók közreműködése is szükséges, voltak is a vádlottak között ilyenek, akiket viszont végül az ügyészség csak tanúként idézett meg a tárgyaláson.
