Megpróbálta igazolni az alibijét a lúgos orvos, de nem teljesen sikerült, februárban ítéletet hirdetnek

2018. január 31. 14:12 - szerző: Herczeg Szonja

Lejátszottak egy videót arról, hogyan rekonstruálja lépéseit az igazgató a támadás napján. Nem segített rajta. Az ügyész az eddigi ítéletek súlyosbításáért folyamodott. Kitört egy kisebb botrány is.

Ma folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a lúgos orvos néven elhíresült B. Krisztián megismételt másodfokú tárgyalása.

A Budai Irgalmasrendi Kórház volt igazgatóját azzal vádolják, hogy 2013 márciusában saját otthonában támadta meg volt barátnőjét, miután a nő pár hónappal korábban szakított vele. Renner Erika épp indulni készült, amikor az ajtóból egy maszkot és sisakot viselő alak visszatuszkolta a lakásba, megkötözte, kábító injekciót adott be neki, majd levetkőztette, nemi szervét és annak környékét maró lúggal öntötte le. Az öntudatlan áldozatot bevonszolta a fürdőszobába, ezután lemosta a nőt, pokrócba csavarta, elvette telefonját és laptopját, hogy a támadást rablásnak álcázza, majd rázárta az ajtót, és magára hagyta.

Fotó: A szerző felvétele

Első fokon a Fővárosi Törvényszék 2016 májusában négy év börtönbüntetésre ítélte B. Krisztiánt, akit öt évre el is tiltott orvosi hivatása gyakorlásától. Másodfokon, 2017 márciusában a Fővárosi Ítélőtábla súlyosbította az ítéletet, B. Krisztián kilenc év börtön kapott, és örökre eltiltották a praktizálástól. A Kúria ezután ezt megsemmisítette, és új másodfokú eljárást rendelt el. Ez zajlik jelenleg is.

A legutóbbi, december 5-i tárgyalási napon a vád oldalán hárman, az áldozat két barátnője és jelenlegi élettársa tanúskodott, a védelemén pedig B. Krisztián egykori titkárnője és két kórházi alkalmazott. Úgy volt, hogy B. Krisztián mellett felesége is tanúskodik, a nő azonban – élve a lehetőséggel, amely a rokonokat, házastársakat felmenti a vallomástétel alól – úgy döntött, hogy nem beszél. (Az első tárgyalási napról készült beszámolónkat ide, a másodikról írtat pedig ide kattintva olvashatják el.)

A mai tárgyalási nap első fele azzal telt, hogy megpróbálták

bizonyítani B. Krisztián alibijét a támadás napjára. Erre több órát is áldoztak, elsőként egy 1 óra 18 perces videó bemutatásával, de nem lehet azt mondani, hogy sikerrel jártak.

Az orvos ugyanis nem tudott logikus választ adni a tanácselnök és az ügyész, a videó lejátszását követő, részleteket firtató kérdéseire. De erre majd a későbbiekben térünk rá.

Mint az a korábbi tárgyalásokból kiderült, B. Krisztián és védelme állítja, a támadás ideje alatt (reggel 7 és 9 óra között) a férfi kórházában helyszínbejárást tartott. Ezt bizonyítandó egy DVD-t játszottak le a bíróságon, amelyen az orvos a kissé megkésett rendőrségi vizsgálat során, a támadás után 21 hónappal rekonstruálta a mozgását az épületben.

A nap B. Krisztián felszólalásával kezdődött, aki az előző alkalommal elhangzott tanúvallomásokra reagált, illetve a bemutatott videón látható részleteket, a bejárás fontosságát magyarázta. Mint mondta, jelentős beruházás előtt álltak, amihez ő szükségesnek látta a terület minél alaposabb bejárását, megismerését. Ezen a ponton még nem lehetett tudni, mi látható a felvételen, mindenesetre a vádlott hosszasan ecsetelte, mit miért mutat be, mit lehet majd látni rajta.

A több mint egy órás videó előtt a tanácselnök felhívta a védelem tanúinak figyelmét, (akik az elmúlt tárgyalásokon kissé zavaros vallomást tettek), hogy figyeljék meg alaposan a felvételt, hogy cáfolhassák vagy igazolják, hol és mikor találkoztak az orvossal.

A bejárást a felvétel tanúsága szerint 21 hónappal a támadás után, 2014 decemberében rekonstruálták. A bemutatott videó hangminősége maximum annyira volt elegendő, hogy következtethessünk, mit mond a felvételen az orvos. A kép is sokszor sötét volt – amikor az alagsorban, szűk folyosókon közlekedtek a bizonyítás során, maximum foltok vehetők ki a történésekről, de, ha pontosan látható és hallható lett volna, ami a felvételen történik, akkor sem lenne teljesen világos, hogy mit volt hivatott bizonyítani.

Az orvos ugyanis olyan területeket jár be a felvételen jóval a támadás után, amelyeket egy kórházigazgató minden bizonnyal ismer, és nem derül ki teljesen pontosan, mi szükség volt erre az újbóli szemrevételezésre.

Az sem érthető, hogy a kórház egy kisebb udvarán B. Krisztián miért időzött el húsz percet, hogy átgondolja, mit bontsanak majd le, melyik fák maradjanak, menjenek (mellesleg a felvétel során az orvos még kétszer kanyarodik vissza a kertbe – az nem derül ki, hogy pontosan miért). Egy másik, bordásfalakkal teli helyiségben az orvos arról beszélt, hogy a terem átalakításához szükséges konstrukciót gondolta át, gázvezetékek szerelését említi. Visszatérő elem egy színház megépítésének gondolata. Erről az erre fenntartott helyiségben B.Krisztián a részletekbe menően mesélt. (Ezen a ponton még mindig nem teljesen életszerű a bemutató, vagyis az, hogy egy kórházigazgató egymagában gondolkodjon ilyen – különböző szakemberek véleményét igénylő – lépéseken majdnem két órán keresztül úgy, hogy az eddigi bizonyítékok alapján feljegyzéseket a bejárásról nem készített – a szerző megj.)

A videót két ponton megállították, amikor a felvételen B. Krisztián közli, hogy összefutott a múlt alkalommal és most is tanúként jelenlévő két kórházi alkalmazottal. A liftkezelő hölgy ezt megerősítette, továbbra is 8 órára vagy 7:50-re téve a találkozásuk időpontját. A másik alkalmazott, Szendrei László szintén fenntartotta, látta az épület Zsigmond portáján a férfit, de pontos időpontot – ma már – nem próbált meg mondani, mivel abba múlt alkalommal is teljesen belezavarodott.

 

Miért nem jegyzetelt?

 

A videó lejátszása után Ujvári Ákos tanácselnök arra volt kíváncsi, mi volt a bejárás konkrét célja. B. Krisztián szerint pár nap múlva érkeztek a külföldi tulajdonosok, ezért volt esedékes a bejárás a lehetséges beruházáshoz. A tanácselnök tudni akarta azt is, tudatos volt-e a bejárás, és felteszi a nyilvánvaló kérdést:

készített –e jegyzeteket a bejárásról, akár papíron akár elektronikus eszközön?

A válasz: nem.

Ujvári tanácselnök felsorolta a videóban elhangzó részleteket. Felemlegette a videón elhangzottakat, azaz az átalakítás részletes terveit, az udvari fák sorsát, az ereszcsatornák állapotát, a konnektorokat és minden egyebet, ami az épületben van és amiről B.Krisztián beszélt. Még egyszer, kicsit más szavakkal megkérdezte, hogy miért volt erre a bejárásra szükség?

Ismerni akartam az épületemet, hogy ha megjegyzéseket tesznek valamire, tudjak mit válaszolni

– mondta erre az orvos.

Ujvári emlékeztette a vádlottat, hogy őt még aznap őrizetbe vették. Érdekelte, hogy ennek tudatában miért nem gondolta sokkal pontosabban végig, hogy mit csinált aznap, hogy el tudja mondani, kikkel és mikor találkozott, és - az ereszcsatornákat félretéve - mi volt a pontos célja és útvonala a bejárásnak, mert ez a bíróság számára továbbra sem világos. B. Krisztián szerint erre ilyen részletességgel senki nem képes visszaemlékezni.

Az egyik bíró szintén a bejárás tervének hiányát, a „mászkálást” furcsállotta, de nem kapott pontosabb választ annál, amit az elnök kapott. B. Krisztián újra az észlelt hiányosságokra, sötét helyiségekre, rossz ereszcsatornára terelte a szót, ami miatt a tanács tagja meg is kérdezte, hogy ez esetben felmerült–e esetleg a hibák kijavítása a tulajdonosok érkezésére? – Nem, erre nem emlékszem – válaszolta az orvos.

Az ügyész már a sokadik, aki furcsállja, pláne a részletgazdag épületbemutatás után, hogy a vádlott nem készített jegyzeteket a bejáráskor vagy azután.

Fotó: Herczeg Szonja

 

Újra minden részlet, vallomás és vélemény előkerül

 

Az egyik bíró a szünetet követően szakértői véleményeket olvasott fel. Korábban a vád részéről felmerült, hogy a nem megfelelő kezelés is okozhatta Renner Erika sérüléseinek súlyosbodását, elmélyülését. A felsorolt vélemények szerint azonban a lúgmarás hajlamosabb elmélyülni, mint a sav marás, és súlyosbodás akár a legmegfelelőbb kezelés mellett is bekövetkezhet.  

Az orvosszakértők szerint a támadás különösen erős fájdalmat okozhatott a testtájékon jelenlévő idegszálak miatt. Égési sérülés esetén az első 4-6 órától indul és 48 órán át tart a legkritikusabb intervallum, azaz, hogy bekövetkezik-e égési sokk. Ez akár életveszélyes is lehet, halálhoz is vezethet. Ha nem találtak volna rá az áldozatra, a lúgos marás (égési sokkal) akár a halálát is okozhatta volna.  Itt emelik ki újra, hogy

forrázás nem okozhatta Erika sérüléseit, tehát arról nem lehet szó, hogy – ahogy a védelem érvelt – a  nő magára öntötte kábultan a lakásban lévő kamillateát.

A bíró továbbá kiemelte Zacher Gábor véleményét, amelyben a toxikológus hangsúlyozta, hogy

 az otthon végzett altatáshoz milyen gyakorlat kell, és annak milyen súlyos következményei lehetnek.

A bíró tovább ismerteti, összegzi az esettel kapcsolatos adatokat, vallomásokat, a kutya viselkedését, a zár nyitását, a támadó viselkedését, hogy több mindenből arra lehetett következtetni, nem egy idegen támadt Renner Erikára. Megismétli B.Krisztián vallomásait, miszerint az említett időpontban már nem érdekelte a sértett, más szerelme volt, azzal volt elfoglalva, és azt mondta, nem zaklatta Renner Erikát.

Ez már egy megszámlálhatatlan alkalom, hogy az áldozatnak újra végig kell hallgatnia annak a napnak és az eddigi tárgyalásoknak minden részletét.

Miután az elmúlt három tárgyalási napot összesítették, a tanácselnök közölte, hogy ma lezárult a bizonyítási szakasz.

Elsőként Csiha Gábor ügyész összegzett. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a vád tanúi nem adtak egységes leírást a támadóról, illetve azt is, hogy Renner Erika a zaklatójaként igen, de a támadójaként nem tudta azonosítani az orvost. Az ügyész azt is elmondta, hogy a ma bemutatott felvétel sem tud 8:40 előtt alibit igazolni B. Krisztiánnak és hozzátette, hogy a védelem által felsorakoztatott tanúk is ellentmondásos, zavaros vallomást tettek. Az ügyész álláspontja szerint az eddig összegyűlt bizonyítékok alapján a bűncselekmény elkövetőjeként csak B.Krisztián jöhet szóba. Az ügyész az 

eddig kiszabott büntetés súlyosbításáért folyamodott. 

Ezt azzal indokolta, hogy indítványozta, az életveszélyt okozó testi sértés mellett a vádlottat még kifosztás, okirattal visszaélés, készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés, magánlaksértés és személyi szabadság megsértése bűncselekményekben is marasztalják el.

Gál András, Renner Erika ügyvédje zárásként azt mondta, örvendetes, hogy a mostani eljárás és a mostani ügyészi munka olyan alapos volt, amilyen. Gál szerint ha az eljárás eleje óta így lett volna, lehet, hogy Renner Erikának nem lett volna szüksége rá, mint jogi képviselőre. Gál beszédében több szakértői véleményt is megkérdőjelez - főként azokat, amelyek szerinte elfogultak voltak a vádlottal szemben és amelyek mögött, egyes fotók tanúsága szerint, olyan szakértők álltak, akik baráti kapcsolatban állnak az orvos családjával. 

Gál egy olyan szakértői vélemény-részletet is felolvas, amelyben

egy pszichiáter B. Krisztián álmainak elemzésére alapozva mondja azt, hogy nem lehet bűnös. 

Gál szerint az is az orvos bűnösségét bizonyítja, hogy 9:50 körül van az első rögzített telefonhívása, aktivitása, addig a telefonja minden bizonnyal ki volt kapcsolva, a támadás időpontjában cellainformációk nem elérhetőek. Gál a vád súlyosságát alátámasztandó emlékeztetett, hogy B. Krisztián orvosként tisztában volt azzal is, hogy amit tesz, az mit eredményezhet. Tehát, hogy akár Renner Erika halálát is okozhatta volna. 

Gál felidézte azt is, hogy az utóbbi időkben Európa-szerte megszaporodtak a savas-lúgos támadások, amelyekre tíz évvel ezelőtt a kontinensen még nemigen akadt példa. Gál szerint az ítéletnek egyfajta prevenciónak is kell lennie, hogy megmutassa a tett súlyosságát.

B. Krisztián védője és maga a vádlott is azt kérte, hogy szüntessék meg előzetes letartóztatását, helyezzék szabadlábra a tárgyalásig. Az ügyész ennek az elutasítására szólította fel a tanácselnököt, aki ennek helyt adott. 

A tárgyaláson kitört egy kisebb botrány, amikor a lúgos orvos egyik páciensének az anyja kiabálni kezdett a tanácselnökkel, hogy B. Krisztiánt azonnal engedjek el, utána pedig minősíthetetlen szavakkal illette Renner Erikát. Emiatt a nőt kivezették.

Az ügyben február 16-án tartják meg az ügyvédi védőbeszédet, és B.Krisztián is felszólalhat az utolsó szó jogán.  Február 22-én reggel 9-kor pedig valószínűleg kihirdetik az ítéletet.