Megint kijátsszák a cigánykártyát - Orbán szerint a többséget a kisebbség veszélyezteti

2020. június 7. 09:09 - szerző: Barát József

Nem cigány a Deák téri kettős gyilkosság tettese. Ezt tudták annak a múlt heti szélsőjobbos tüntetésnek a résztvevői is, akiket a tények nem zavartak abban, hogy a késelés színhelyén a „cigánybűnözés” ellen tiltakozzanak. Biztatást jelentett számukra, hogy a rendőrség félrenézett, miközben elvben még hatályos a tömegrendezvények korlátozása, de erőt meríthettek a miniszterelnök bennszülöttekről szóló korábbi elmélkedéséből is. Orbán Viktor a gyöngyöspatai romák kártérítéséről szóló kúriai döntés kapcsán arról is beszélt, hogy a többséget a kisebbség veszélyezteti.

Az V. kerületből nem látszik Gyöngyöspata igazsága, de mi meg fogjuk keresni azt – ígérte egy interjúban a kormányfő, miután a legfőbb hazai bírói fórum megerősítette az évtizedes perben hozott korábbi ítéletet. Eszerint ki kell fizetni a 100 millió forintos kártérítést a szegregált iskolába kényszerített 62 roma kisdiák családjának. „Nem fogadható el, hogy a többségnek idegennek kell éreznie magát saját hazájában… Ez mégiscsak a bennszülöttek, a mi országunk” – reagált Orbán Viktor. Az interjúból a „Soros-szervezetek” bőséges emlegetése ellenére sem derült ki, hogy miért kellene magát idegennek éreznie a többségnek egy olyan országban, ahol tilos volna kisgyerekeket eleve hátrányos helyzetbe kényszeríteni azzal, hogy nekik rosszabb minőségű iskola jár. Számukra nincs kirándulás, nincs uszoda, nincs napközi.

Gyöngyöspatai életkép

Csoda-e, ha ezek után Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke a múlt heti tüntetésen büszkén beszélt arról, hogy ő az integrációt úgy képzeli: visszahozzák a csendőrséget, szakítanak az úgymond polkorrekt hagyományokkal. Értsd: megint lesz csendőrpertu, és megint gyakorolják a legendás csendőrpofont is.

Gyöngyöspata ügye a romaintegráció csődjének országos szimbóluma lett, miközben a Heves megyei városka nem tartozik az elesett, mélyszegénységben tengődő települések közé.

A többségi lakosok jelentős része bortermelő gazdák leszármazottja. Az ottani elit tagjai általában jól képzett alkalmazottak és vállalkozók, akik lokálpatrióta csoportokat működtetnek. A település 2500 lakójának kicsit több mint 10 százaléka roma, sokan közülük a rendszerváltás gazdasági és társadalmi sokkja után már nem találtak vissza a gyöngyösi, a visontai munkahelyekre, amelyek annak idején a cigány családoknak is kenyeret adtak.

Hosszú út vezetett addig, hogy a munkanélküli romák otthoni szegénységét a többség akarata azzal is tetézze, hogy a gyerekeik számára a hátrányukat megsokszorozó, lebutított oktatást kínáljon. Erről így beszélt lapunknak Csemer Géza, a gyöngyöspatai roma önkormányzat elnöke: – Kisiskolá- saink naponta sírva jöttek haza, azt kérdezgették: mi miért nem mehetünk kirándulni, miért nem játszhatunk együtt, miért nem mehetünk uszodába? A Nekcsei Demeter-iskola olyan intézménnyé vált, ahol lenézték a cigány gyerekeket és a szüleiket, viszont minden fegyelemsértésért hatósági eljárást kezdeményeztek. Az iskola az intézményi önkény eszköze lett, amely összekapcsolódott a rendőrséggel és az önkormányzati hivatal szankcióival.

Fotó: Merész Márton

A korábban békésnek látszó Gyöngyöspata – akkor még falu – történetének szimbolikus fordulópontja volt egy 2006-ban kitört verekedés. Egy a bortermelők által választott hegybíró kocsijának kerekét cigány gyerekek leeresztették. Amikor a férfi rájuk ijesztett, és a gyerekek elszaladtak, egyikük elesett, eleredt az orra vére, így lucskosan, vérben ázó pólóban érkezett haza. Nagymamája bosszúért kiáltott, a felbőszült rokonok pedig a hegybíró házához vonultak, aki a szomszédait hívta. A két csoportot végül kommandósok választották szét. Ez volt az a pillanat, amikor a korábban a hamu alatt izzó ellenségeskedés fellángolt, a falu nyíltan ellenséges táborokra szakadt.

Mint Feischmidt Margit és Szombati Kristóf a Magyar Tudomány című folyóiratban megjelent A szegénység újrakeretezése… című tanulmányában olvasható, a verekedés után megnőtt a lokálpatriotizmusban jeleskedő, de cigányellenes képviselők befolyása. A képviselő-testület 2007-ben változtatási tilalmat rendelt el a falu néhány utcájában, hogy megakadályozza, cigányok költözzenek a falu központjába.

2010 őszén, amikor az árvíz megrongálta több roma család házát, a Vöröskereszt jóindulatú akciója öntött olajat a tűzre. A szervezet házat akart venni egy nyolcfős családnak a cigánytelep határán túl, ami a faluban élénk vitákat, olyan indulatokat gerjesztett, amelyekről a Jobbik országos vezetése is értesült. A párt a 2010-es jó választási szereplése után éppen a saját témáit kereste, miközben a Fidesz már belekezdett abba, hogy jobbról előzze. Vetélkedésük emelte Gyöngyöspatát a romaellenes politika országos jelentőségű szimbólumává.

2011 februárja volt, amikor egy elszegényedett gyöngyöspatai gazda öngyilkos lett, amit a Jobbikhoz közel álló Barikád tévé összefüggésbe hozott az egyébként már lemondott házvásárlással, sőt, a riporterek cigányterrorról szónokoltak. A párt a duzzadó országos hírverést kihasználva 2011 márciusában nagygyűlést szervezett a falu főterére, majd a tömeg a cigánysorra vonult.

A Magyar Gárda egyenruhásai tíz napon át meneteltek a romák házai előtt. A nők és a gyerekek rettegtek, a férfiak nyugalmat próbáltak mutatni, de nekik is a torkukban dobogott a szívük. Még nagyon közel volt a 2008–2009-es cigánygyilkosságok emléke.

A szélsőjobboldal megjelenése a faluban kikezdte a helyi hatalom amúgy is recsegő-ropogó intézményeit, a polgármester lemondott, átadva a helyét a Jobbik jelöltjének. Ettől kezdve kötelezővé vált az ingatlanszerzési „színhatár”, amely egyébként nyíltan ellentmond a hazai jognak. Molnár Károly iskolaigazgató pedig az iskolára is kiterjesztette a „színhatárt”. A földszint lett a romáké, az emelet a többségi gyerekeké, ahová cigánynak tilos volt felmennie. Az iskolások még a szünetben sem találkoztak, külön ebédeltek. Sportolni, kirándulni a romák nem járhattak, a napközi csak annak járt, akinek az édesanyja dolgozott. De melyik sokgyermekes cigány nőnek van munkája Gyöngyöspatán?

Fotó: Kovalovszky Dániel

Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője, akire a miniszterelnök a szegregációt megerősítő törvény előkészítését bízta, naponta arról nyilatkozik, hogy a kártérítés haszonélvezői az erőszakos, az iskolai fegyelmet romboló gyerekek és családjaik. A helyi romaönkormányzat elnöke, Csemer Géza ezt kézből kontrázza: persze, hogy Patán is voltak rossz magaviseletű gyerekek, és olyanok is, akiknek a szellemi képességei gyengébbek. De az iskolai színhatár minden romára vonatkozott. Hatvankét cigány gyerek közül hatvankettőt választottak el a többségiektől! Horváth képviselő gyakran hivatkozik Molnár Károly volt iskolaigazgatóra, azt azonban nem említi: őt a tankerület múlt szeptemberben eltávolította állásából gyermekbántalmazás miatt. Igaz, a törvénysértően kiosztott pofonoknál is nagyobb kárt okozott, amiről nem szól az írott jog: a kisiskolásokból az érdeklődést ölte ki az iskola. A cigány gyerekeknek azt sulykolták, hogy a tanulás csak fehér embernek való, nekik nem.

Mostanában a romatelepről érkező gyerekek lelkesen bizonyítják az ellenkezőjét.

A Gyöngyöspatán működő NapSukár (sukár beás nyelven azt jelenti: szép) tanodába 65 cigány gyerek jár. Nem késnek, nem hagynak ki alkalmat, megírják a házi feladatot.

Nem szeretnék, hogy eltanácsolják őket abból az intézményből, ahol úgy tanítanak, hogy az nekik is érdekes legyen. Ami végre róluk szól. Igaz, ma már a Nekcseiben sincs szegregáció, a többségi gyerekek elszivárogtak a hosszú ellenségeskedés alatt.

Fotó: Lakos Gabor

– Nagyon aranyos az új iskolaigazgató asszony! – újságolja Csemer Géza. Azt meséli, most együtt tervezgetik, hogyan lehetne elérni, hogy a jövőben ide írassák be az óvodából iskolába kerülő többségi gyerekeket is. Talán még nem az idén. De jövőre. Vagy azután. Hiszen az iskolát frissen korszerűsítették, és – ez nagy ritkaság! – itt még uszoda is van. Gyöngyöspata 2013-ban város lett, a település szégyene lenne, ha egyetlen iskolát sem tudnának fenntartani, pedig a roma gyerekek száma is egyre csökken.

– A gyöngyöspatai ítélet körüli huzavona a hazai politika ismert modelljét tükrözi – fejtette ki lapunknak Hunyadi Bulcsú, a Political Capital politikai elemzőintézet kutatója. A Fidesz politikájának két fő stratégiai kerete van. A centrális erőtér meghirdetésével kimondták, hogy a Fidesz középen áll, ezért mindig szüksége van arra, hogy a politikai palettán jobbra is álljon tőle párt. Ma a Mi Hazánk ez a szereplő, amely a működéséhez a Fidesztől olyan médiatámogatást kap, amilyenhez egyetlen más ellenzéki erő sem jut hozzá. Ugyanakkor az „egy a tábor, egy a jelszó” elv jegyében a Fidesz folyamatosan átvesz témákat, narratívákat a szélsőjobbtól. Ezt látjuk most is, hiszen a Mi Hazánk 2019-es programjában már benne volt, hogy az iskolai szegregációt támogatják. Sőt retorikájukban már tavaly felbukkant a „börtönbiznisz” emlegetése is.

Hunyadi Bulcsú arra is figyelmeztet, hogy a folyamatos ellenségkeresés a Fidesz gyakorlatában olyan szimbolikus, távoli ellenségek keresésével kezdődött, mint az IMF, az EU vagy Soros György. Mostanában azonban, amikor a migránsok elleni kampány kifulladóban van, konkrét hazai célpontokat választanak. Honfitársainkat, szomszédainkat. Legyenek bár civilek, az MTA kutatói, melegek, vagy a legkönnyebben választható ellenségkép megtestesítői: a romák. A cigánykártya a mi tájainkon mindig kijátszható.

– A Fidesz az egyik héten a migránsokat gyűlöli, a másik héten a szingli nőket, a harmadikon a homoszexuálisokat, a negyediken a zsidókat, és ezzel párhuzamosan folyamatosan a cigányokat.

Nekünk ellen kell állnunk a mesterségesen támasztott ellenségeskedésnek – mondta lapunknak Setét Jenő roma jogvédő, aki arra is figyelmeztet: a gyűlöletkeltés veszélyes játszma, mert ha egyszer nyílt erőszak lesz ezekből a nyilatkozatokból, a politika tovább nem moshatja kezeit, vállalnia kell a felelősséget. Setét Jenő szerint piszkos eljárás, hogy a miniszterelnök ontja a gyűlölködő mondatokat, gumicsontokkal tartja féken a társadalmat, hogy elterelje a figyelmet a valódi kérdésekről. Például arról, hogy hová tűntek az uniótól kapott ezermilliárdok, amelyeket a magyar társadalom fejlesztésére, egyebek mellett a romaintegrációra kellett volna fordítani.

A gyöngyöspatai ítélettel kapcsolatos májusi interjúban Orbán Viktor jelezte: megvárják, amíg a Kúria határozata írásban is megjelenik, majd olyan törvénymódosításokat nyújtanak be, amelyek megakadályozzák, hogy a jövőben a bíróságok hasonló döntéseket hozzanak. Ez pedig a szegregált oktatás többé-kevésbé nyílt törvényesítését jelenti. Azt, hogy bebetonozzák a hátrányokat és elveszik a gyerekektől a lehetőséget, hogy előítéletek nélkül megismerjék egymást.

Horváth képviselő már munkálkodik. Bejelentette: az iskolaőrség felállításával párhuzamosan leszállítják a büntethetőség alsó korhatárát is. Ha egy gyereket iskolai erőszak miatt elítélnek, a szüleitől egy évre megvonják a családi pótlékot. Az iskola – a Mi Hazánk szájíze szerint – szintet lép abban, hogy a hivatalos önkény intézménye legyen. Jön a csendőrpofon is?