Meg lehetett volna menteni a Quaestor-károsultakat, elég pénz volt a cég bankszámláján hozzá
Elegendő pénz volt ahhoz a Quaestor bankszámláin,
hogy a kisbefektetőket kifizessék belőle, az Orbán-kormány azonban nyomást gyakorolt a cégre annak érdekében, hogy kimenekíthesse a saját vagyonát.
Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetője évtizedes barátja Tarsoly Csabának. Tarsoly a Quaestor-cégcsoport volt vezérigazgatója, és a Quaestor-per egyik fő vádlottja. Szijjártóék megígérték a cégnek, hogy megmentik a csődtől, ha a tárca kiveheti a vagyonát – derül ki a Magyar Nemzet tényfeltáró riportsorozatából.
2015. február 24-én a Magyar Nemzeti Bank közleményben jelentette be, hogy a Buda-Cash Brókerház Zrt. vizsgálata során súlyos visszaéléseket észleltek, és a cég tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztették. Sajtótájékoztatón Windisch László jegybanki alelnök bejelentette, hogy a brókerház nem tud elszámolni az ügyfelek pénzével, a kár a 100 milliárd forintot is elérheti.
Kitört a pánik. Ekkor a Quaestor még biztos lábakon állt, a portál információi szerint csak állampapírban 11,4 milliárd forintja volt a cégnek, ami azonnal készpénzzé tehető lett volna.
A Buda-Cash-botrány után az ügyfelek elkezdték kiszedni a pénzüket a brókercégekből, így a Quaestorból is. A kivétel mértéke március elejére csökkent, úgy tűnt, hogy vége a pániknak.
Ezután, március 5-én tört ki a következő botrány, a Hungária Értékpapír Zrt. ügye. A Magyar Nemzet információi szerint ez elkerülhető lett volna, Tarsolyék fel is ajánlották az MNB-nek, hogy segítenek megmenteni a Hungáriát, hogy elkerüljék az újabb pánikot. Ez az ajánlat úgy szólt, hogy a Quaestor megveszi a Hungáriát, Végh Richárd, az MNB akkori ügyvezető igazgatója azonban este közölte a Quaestor-vezérrel, hogy a Hungáriának vége. Másnap felfüggesztették a cég működési engedélyét, és felügyeleti biztos rendeltek ki.
Meg lehetett volna menteni a károsultak pénzétMárcius 7-én Bende Görgyi, a Quaestor kommunikációs igazgatója találkozott Szijjártó bizalmi emberével, Benkő Szilárddal. Benkő azt kérte Bendétől, hogy adják oda ki a külügyminisztérium bent lévő pénzét, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház felvegye a majdnem 4 milliárd forintját. Ennek a fejében segítenek, így a Quaestor megúszhatja a csődöt. Így hétfőn reggel a cég el is utalta a kereskedőház 3,8 milliárdját.
A cég vezetése még vasárnap, március 8-án elküldte a Quaestor reorganizációs tervét Orbán Viktornak. Ebben kifejtették, hogy végleges állami források nélkül hogyan biztosítható a befektetők teljes körű kárpótlása a cégcsoport bedöntése nélkül is.
– Felvállalva, hogy a kialakult helyzetért engem terhel a felelősség, amelynek megállapítása külön folyamat, tájékoztatnom kell Önt, hogy milyen megoldások tennék lehetővé az ügyfelek védelmét. A kialakuló pánik és a hatóságok felelősségét kereső közvéleményben feltehetően egyébként is felmerül az állami felelősség és helytállás kérdése – írta Tarsoly a miniszterelnöknek. A cégvezető kiemelte, hogy a Quaestor megmentésével elkerülhető 50 ezer ügyfél megkárosodása, ami tovább erősíti a kormányba vetett bizalmat. Ekkor még a cég rendelkezésére állt a 42 milliárd forint befektetés.
Március 9-én Tarsoly az MNB-ben egyeztetett Windischékkel, ahol elmondta, hogy túlbocsátották a kötvényeket. Ez alapján indult el az a folyamat, amely a Quaestor-cégcsoport teljes bedőléséhez vezetett. A nyomozás és a bírósági eljárás adatai alapján a cég a túlkibocsátáson kívül fiktív kötvényeket is kibocsátott, és messze túlköltekezett.
A kereskedőház vezérigazgatója, Kerekes György március 25-én felháborodott levelet írt a Quaestornak, hogy miért utalták vissza a pénzüket, mikor ő erre semmilyen utasítást nem adott. Ez pedig ellentmond Orbán korábbi nyilatkozatának, a miniszterelnök ugyanis azt állította, hogy személyesen rendelte el a Buda-Cash botránya után, hogy minden tárca azonnal vonja ki a befektetett pénzét a brókercégekből.
