Meg kell változtatni a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre vonatkozó magyarországi szabályokat

2018. június 8. 17:32 - szerző: 168 Óra

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága kimondta, hogy meg kell változtatni a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre vonatkozó hazai szabályokat, és biztosítani kell, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét egy bizonyos idő után valóban megvizsgálják – áll a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.

Hangsúlyozzák, hogy a döntés nem azt jelenti, hogy szabadon kell engedni a súlyos bűncselekmények elkövetőit. Az elítéltek viszont visszakaphatnák ezzel a jogukat a reményhez, hogy személyiségük gyökeres megváltozása révén a társadalom hasznos tagjává válhatnak.

Fotó: Youtube

Magyarországon jelenleg 56 fő tölti tényleges életfogytig tartó szabadságvesztését (tész), amely azt jelenti, hogy a bíróság az elítéléskor kizárta ügyükben a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. Náluk csak 40 év elteltével vizsgálnák meg a szabadulás lehetőségét egy olyan eljárásban, amelyben nem érvényesülnek garanciális szabályok.

Létezik egy másik formája is az életfogytig tartó szabadságvesztésnek. Ebben az esetben a bíróság legkorábban 25 év elteltével vizsgálhatja meg, hogy az elítélt feltételesen szabadságra bocsátható-e, de ez sem jelenti természetesen azt, hogy mindenképpen szabadul: a bíróságok alaposan mérlegelik a fegyházak és a pártfogó felügyelők véleményét is.

– Ha azt gondoljuk bírókról, hogy alkalmasak a büntetés kiszabására, úgy az a helyes, ha ők döntenek a feltételes szabadságra bocsátásról is – mondja Vig Dávid, az MHB programvezetője.

Az Európa Tanács strasbourgi döntések végrehajtását felügyelő Miniszteri Bizottsága mostani ülésén felhívta a magyar hatóságokat, hogy késedelem nélkül változtassák meg a tész szabályait. Mégpedig úgy, hogy azok kerüljenek összhangba a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) gyakorlatával és az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

– Meggyőződésünk, hogy a társadalom védelme és az elkövetett bűncselekmény tettarányos megtorlása a jogállami garanciák betartásával is biztosítható. Nincs szükség arra, hogy az állam megsértse az elítéltek emberi méltóságát – szögezte le Vig Dávid.

A miniszteri bizottság most felhívta a hazai hatóságokat, hogy rövidítsék le az irreálisan magas, 40 éves terminust, valamint a kötelező kegyelmi eljárásban teremtsék meg valóságos eljárási garanciákat. A tészről a Velencei Bizottság is úgy nyilatkozott, hogy sérti az európai emberi jogi sztenderdeket.

2016 októberében már az EJEB is elmarasztalta Magyarországot a 40 éves időtartam miatt.