Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

Szívhangot lehet nyerni – A meddőség és a lélekanyák küzdelme a gyerekért

2020. január 15. 18:00 - szerző: Ónody-Molnár Dóra

A kormány, három intézmény kivételével, államosítja a meddőségi centrumokat, és – ígérete szerint – júliustól ingyenessé teszi a lombikkezeléshez szükséges készítményeket. Ez utóbbi valóban óriási segítség a pároknak. De a meddőség problémája nem írható le csupán anyagi kérdésként: a beavatkozás a testet és a lelket is megviseli, és mind a mai napig egyfajta szégyenérzettel társul. Ennek a szégyenérzetnek üzent hadat tavaly Pataki Zita televíziós műsorvezető és férje, Szárnyas Attila, akik saját sorsukat is kíméletlen őszinteséggel föltárva nyújtanak hasznos információkat az érintett pároknak. És az orvosoknak.

Pataki Zita és Szárnyas Attila olyasmivel rukkolt elő, ami nemcsak tízezreknek nyújt fontos információkat, hanem tabukat is döntöget. Szembeszálltak a titkolózással, az alaptalan szégyenérzettel és a vészes alulinformáltsággal: nagyjából 300 ezer, meddőséggel küszködő párnak nyújtanak segítséget. Munkamódszerük a mellbevágó őszinteség.

„Ez a világ egyik legnyersebb, legbrutálisabb videósorozata. Elképesztően sok embernek segítetek, hogy megosztottátok ezt az utat. Tényleg a legmélyebb tiszteletem nektek.” Ezt írja egy nő Zitának, aki videón rögzítette saját megpróbáltatásait. A házaspár Az utolsó lombik című, tízrészes dokumentum-reality vlogjából azonban nemcsak a saját drámájuk bontakozik ki, hanem számos rendkívül fontos információ is föltárul a lombikkezelés menetéről. A vlog abban is újító, hogy nemcsak a női oldalát mutatja meg ennek a hónapokig elhúzódó procedúrának, hanem az is kiderül, hogyan élik meg a vizsgálatokat, a várakozást, az egész folyamatot a férfiak.

Fotó: Unisplash

„Kedves Zita! Férfi létemre figyelemmel kísértem a vlogját, mert személyesen is érintve vagyok. Végtelenül sajnálom, hogy nem járt sikerrel a kezelés! Feleségemmel négy alkalommal mentünk át mindazon, amin önök is. Láttuk, amint a váróban még félve dédelgetett álmok széthullanak a rendelő ajtaján kilépve, és láttunk felszakadó örömöt is, akinek éppen jó hírrel szolgáltak a sorsosztó istenek. Mintha csak valami tombolasorsolás lenne! Próbáltam én is rezzenéstelen arccal, a feleségem kezét fogva úgy végigmenni a tömött folyosókon, és imádkozni, hogy csak az autóban hulljak szét megsemmisülve, kiüresedve!

Úgy érzem, csak mi, lombikosok tudjuk igazán, hogy a pozitív dolgok milyen ambivalensek is ebben a környezetben. Mert mindig van mitől félni és mindig van »DE«. Hogy minden sikeres lépéssel csak egy újabb ajtó előtt állunk, amelynek a fája ugyan erős, dacos akaratból van faragva, de a kilincse és zárja tanácstalanságból és félelemből áll. Bámulatos, hogy önök, kedves Zita, mégis kinyitották az összes ilyen ajtót, és minden pofon után újra tudtak teljes szívvel hinni!” – írja egy férfi.

A házaspár leplezetlen őszinteséggel tár föl mindent: a kamera velük van a vizsgálatokon, a várakozás és a remény szertefoszlásának pillanataiban is.

„A magánéletünkről lesz szó, mert nagyon fontos döntést hoztunk. Úgy döntöttünk, hogy utoljára belevágunk. Az utolsó lombikunkba. Nem tudjuk, mi lesz a vége, nem tudjuk, hogy meddig tart, hiszen pont ez a folyamat nehezen megjósolható. Kétszer műtöttek endometriózissal, hamar eldőlt, hogy az inszeminációk után muszáj a lombik. Mi nyolcon vagyunk túl. Az elsőnél 39 éves voltam, és már akkor azt mondták, hogy... Húúú, emlékszel?” – fordul Zita a vlog első részében férjéhez, utalva arra, hogy sokan túlkorosnak tartották már ehhez. A sok-sok lombikkezelés alatt óriási tapasztalat halmozódott föl, és ez érlelte meg bennük azt a gondolatot, hogy ezt a tudást másokkal is meg szeretnék osztani. „Olyan, mint egy valóságshow, csak nincs közönségnyeremény, nekünk lehet nyeremény, csak nem autót és lakást, hanem szívhangot lehet nyerni” – mondja a videóban Attila.

A sorozatot az őszintesége és személyessége emeli ki az interneten elérhető számtalan, a témáról szóló beszámoló, vallomás, cikk tengeréből.

„Zita kedves, ön volt-e már kismama?” – teszi fel a kérdést az orvos a kezelés elindítását megelőző konzultáción. Zita mosolygó, bizakodó arca a kérdés hallatán elkomorul: föltárul a gyötrelmes múlt, amelyet a nyolc előző, sikertelen lombik okozott. Ezekből kettő pozitív eredményt mutatott. De az egyik kémiai terhesség volt csupán, laborilag lehetett kimutatni, és ez éppen a negyvenedik születésnapján derült ki, a másik a hatodik hét után vetéléssel végződött. Zita, miközben az orvosnak beszámol az előzményekről, a könnyeivel küszködik.

Pataki Zita tényleg mindenhová bevitte a kamerát. A méhnyálkahártya-karcolástól kezdve (az embrió beültetését megelőző hónapban egyfajta mechanikus sérülést okoz az orvos a nyálkahártyán, hogy annak befogadóképességét pozitívan befolyásolja – A szerk.) a petesejt-stimulációs kezelésen át az embrió beültetéséig.

Fotó: Unisplash

Kiderül a sorozatból, hogy mi az első ciklusnap, milyen hormontabletták kellenek a petesejt stimulációjához, miért kell vérhígítót adni naponta a kezelés alatt. Egy kívülálló számára elképzelhetetlen mennyiségű stressz kíséri ezt a folyamatot: izgalom, hogy minél több petesejt érjen meg, aztán újabb izgalom, hogy mennyit tud ezekből a sejtekből az orvos leszívni, majd kezdődik a szorongás, hogy mennyi petesejt jó a leszívottakból. Aztán további idegeskedés: hány petesejtet tud a biológus megtermékenyíteni, hány megtermékenyített petesejt éri meg a harmadik napot, majd mennyit tudnak beültetni, és végül hogy mennyi tapad meg.

A házaspárt az is motiválta a videósorozat elkészítésében, hogy a megelőző nyolc lombik mindegyikénél más-más nehézségbe ütköztek, s ezekhez maguknak kellett összegyűjteniük az információkat.

„Minden orvosnak más-más a módszere” – magyarázza az egyik részben Zita, utalva arra, hogy az orvosok napi rutinjába gyakran nem fér bele, hogy elmagyarázzák, mi mire való, egy-egy beavatkozásnak van-e választható alternatívája. Ezért a párok gyakran magukra maradnak, és szüntelenül gugliznak. Ráadásul az internetes felületeken főleg nők kommunikálnak. A férfiakat végképp nem készítik fel semmire, például arra sem, milyen változásokat idéz elő a nőknél az, hogy nagy dózisban kapnak hormonokat. És nemcsak testileg, hanem lelkileg is. Ha ezt nem tudják, tönkremehet a kapcsolatuk. Az orvosok közül sem mind ismeri fel időben a meddőségi problémákat. A hitegetéssel, hogy „majd összejön az a baba, nem kell idegeskedni”, évek veszhetnek kárba. A Pataki Zita által elindított, tabudöntögető missziónak egyik nagyon fontos tanulsága, hogy a nőgyógyász szakmát is oktatni kell.

Zita küldetése nem ért véget azzal, hogy a vlog felkerült a Női váltó című internetes oldalra. A sorozatot százezrek nézték meg, hatására pedig ömlenek a reakciók: nők, férfiak történetei sikerről, kudarcról, kibírhatatlan gyötrelmekről, csodákról. Így folytatódott tehát a vlog története, és született meg belőle egy új kezdeményezés: a Lélekanya-díj. Tavaly májusban Pataki Zita, a Róbert Magánkórház és a Női váltó közös pályázatot hirdetett meg Mi a te történeted? címmel. Zita azt érezte ugyanis, hogy ezeket a történeteket minél több embernek meg kell ismernie. A díj neve, a lélekanya szó pedig az egyik pályázó munkájából származtatható: „hiszem, hogy bár nem születik senki édesanyának, mindazok, akiknek szívében ott növekszik a vágy egy gyermek után, már most anyák!” – írta.

– Amit elindítottam januárban, valóban újdonság volt. Én sem hittem, hogy ilyen nagy dolog ez az egész, az életem is megváltozott ettől – mondta a tavaly októberi díjátadón Pataki Zita, hozzátéve, hogy a beérkező történetek újabb és újabb információkkal segítik az érintett párokat, s így lényegében egy egymást támogató közösség alakult ki. A történetekben vannak olyan közös elemek, amelyek tanulságul szolgálhatnak. Ezek egyike, hogy a nők évekig bolyonganak az egészségügyi rendszerben, így csak későn jutnak el a meddőségi centrumba. Ám ha valaki termékenységi problémákkal küzd, annak felismerésében épp az ilyen kezdeményezések segíthetnek. Így talán korábban jutnak el a párok tényleges kezelést nyújtó intézménybe. Ez azért is különösen fontos, mert a fejlett országokban egyre későbbre tolódik a családalapítás, ám idővel gyengül a termékenységképesség. Mire a párok eljutnak a meddőségi központokba, a nők már átlagosan 38 év körüliek.

A meghirdetett pályázatra beérkező történetek közül hat kapta meg a Lélekanya-díjat. Az úton lévők kategóriában egy olyan 23 éves nő vehette át az elismerést, akit fiatal kora ellenére már kétszer műtöttek endometriózis (amikor a méh belső nyálkahártyája a méh üregén kívül is megjelenik, és ez panaszokat okoz – A szerk.) miatt. Jándli Mercédesz története arra is rávilágít, hogy minden második nő meddőségéért az endometriózis felel, amit az orvosoknak is nagyon komolyan kellene venniük. Kasza Éva, a díj Reménység kategóriájának díjazottja pedig arról írt pályázatában, hogy a lombik miként fegyelmez és tanít türelemre. Műtétek és két sikertelen kísérlet után Éva folytatja, és hisz benne, „egy picur már várakozik, hogy megérkezzen” hozzájuk.

Orosz-Karászi Zsuzsanna történetét Bátorság kategóriában díjazták. „Esküvő előtt két nappal a párom szabadságon volt, így együtt mentünk 11 hetes ultrahangvizsgálatra. Ez volt az első vizsgálat, ahová közösen tudtunk menni. Nem volt szívhang.” Az esküvőjüket úgy csinálták végig, hogy mindenki sok boldogságot kívánt, gratuláltak a várandóssághoz, mert senki nem tudta, elveszítették gyermeküket. Később kiderült, hogy a műtét közben egy eszközt a nőben hagytak – orvosi műhiba áldozata lett. Egymás után jöttek a szomorúságot okozó diagnózisok, műtétek, de újrakezdik, és nem adják fel.

A sikertörténetek rengeteg erőt tudnak adni: a Beteljesült álom kategória díját egy olyan nő kapta, aki szintén endometriózis miatt vágott bele a lombikkezelésbe, amely már elsőre sikeres volt. Kislánya megszületése után természetes úton vált másodszor is várandóssá. A kétgyerekes Blaha Nóra történetének egyik tanulsága, hogy az endometriózisos nőknek segít a terhesség.

Fotó: Unisplash

Kajdelné Windisch Erika 34 évesen szembesült azzal, hogy IV-es stádiumú endometriózisa van. Az orvosok megmondták neki, nem eshet teherbe, ráadásul egy jóindulatú májdaganat miatt – ez a korábbi fogamzásgátlók miatt fejlődött ki – hormonkezelést sem kaphat, így a lombik sem jöhet szóba nála. „Én gyermek nélkül nem tudom elképzelni az életemet (…) 13 hónapja érzem magam várandósnak, hiszen várjuk a mi kis Csodánkat, akit pont ugyanúgy fogunk szeretni, mintha magam szültem volna (…) én nem a szívem alatt hordom a gyermekünket, hanem benne” – írta Erika, aki a Nagy döntés kategóriában kapott díjat.

Szilágyi Mónika 35 évesen ment férjhez, a várva várt gyermekáldás azonban nem jött meg. A 12. beültetésen van túl, de azt érezte, amíg a teste bírja és ki tudja fizetni, addig nem tudja elengedni, hogy saját kisbabája legyen. A kezelések alatt folyamatosan megkapta, hogy nem kellene erőltetni, túl idős már ehhez. Mégis, az utolsó fagyasztott embrió a beültetést követően megtapadt, és a kisbabájuk születését a napokban várják. Mónika a Siker 40 felett kategóriában kapott díjat. A vlogot is publikáló Női váltó egy különdíjat is adott: ezt Tarnóczy Orsolya kapta a Fehér ajtók című írásáért.

– Ha én egyetlen üzenetet mondhatnék a nőknek, az az lenne, hogy huszonéves korban nézzenek rá a saját testükre termékenységi szempontból. Én semmit nem tudtam a testemről. A termékenységünkről sem tudtam semmit. Nem tudhatjuk, mi van a méhünkben, a petefészkünkben, milyen hormonális állapotunk van. Negyvenéves elmúltam, és nem tudtam, mi az az AMH (anti-Müller hormon – A szerk.). Nincs minden tüszőben petesejt? Nekem tényleg meglepetés volt ez az egész – mondta Pataki Zita a Női váltónak, afféle összegzésként.

Endometriózis

Azt az elváltozást, amikor a méh belső felszínén jelen lévő nyálkahártya a méh üregén kívül is megjelenik, endometriózisnak nevezik. Kialakulásának pontos okát nem tudják, de feltételezik, hogy összefüggésben van a hormontermeléssel és az immunrendszer működésével. A terméketlen esetek harmadában endometriózis áll a háttérben.

A filmművészet is feldolgozta a mesterséges megtermékenyítés témakörét. Almási Tamás rendezőként és operatőrként két és fél éven keresztül követte három pár sorsát, gyerekért folytatott küzdelmét a kilencvenes évek lombikprogramjában. A Sejtjeink című dokumetumfilm-sorozat súlyos erkölcsi és filozófiai kérdéseket jár körbe, miközben megmutatja az érintett párok napi drámáját.

Zita és férjének küzdelme, úgy tűnik, nem hiábavaló. A kormány ugyanis megígérte, hogy júliustól ingyenessé teszi a kezeléshez szükséges készítményeket. Ez óriási segítség lehet a kezelésben részt vevő pároknak, egy ciklus összköltsége ugyanis extrém esetben alulról súrolhatja az egymillió forintot. A vizsgálatok önmagukban 150-200 ezer forintba kerülnek, a támogatás nélküli hormongyógyszerekért úgy 200-300 ezer forintot kell fizetni, a lombikkezelés magánúton pedig megközelítőleg félmillió forint. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár úgy nyilatkozott: a teljesítményvolumen-korlátot is eltörlik a kezeléseknél, és ez a kormányzati remények szerint csökkenteni fogja a várólistákat a meddőségi kezelés területén.

Pataki Zita idén is folytatja a vlogot, Meddőnek nyilvánítva címmel, amelyben regeteg módszert bemutatnak, ami segíthet a gyerekre váró pároknak.