Matolcsy: NATO-szövetséges ország nagykövetsége támadta az MNB-t

2017. február 22. 16:04

A Magyar Nemzeti Bank kivételesen sikeresen működött 2015-ben, mert a kormány és a jegybank stratégiai szövetségben, összehangoltan, koordináltan tevékenykedett – mondta Matolcsy György az ülésen részt vevő hat képviselőnek szerdán az Országgyűlésben az MNB 2015. évről szóló üzleti jelentésének és beszámolójának általános vitájában. A jegybankelnök a brókerbotrány kapcsán külföldi kormánybuktatási szándékról beszélt, Mesterházy Attila magyarázatot követelt.

Matolcsy György azt mondta, a jegybank 2015-ben folytatta azt a lazító, az üzleti környezetnek kedvező monetáris politikát, amit 2013 márciusában indított el. Elmondta, az alapkamat csökkenése és a növekedési hitelprogram mintegy másfél százalékkal növelte a magyar gazdaság növekedésének ütemét, vagyis a jegybank – támogatva a kormány gazdaságpolitikáját – 2013 és 2015 között a GDP-növekedés felét adta.

A jegybanki alapítványoknak juttatott forrásokat kifogásoló ellenzéki bekiabálásra reagálva Matolcsy György rögzítette: az MNB „az összes programjával együtt 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is ezermilliárd forintot ad vissza Magyarországnak”. A szocialisták által kinevezett jegybanki vezetésre utalva közölte, hogy az a vezetés körülbelül ennyit vitt el.

Hatan hallgatták meg Matolcsy beszámolóját
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

2015-ben brókerbotrányoktól volt hangos Magyarország: először a Buda-Cash, majd a Hungária, majd a Quaestor nevű csalárd cég dőlt be, mert a jegybank új vizsgálati módszerével megtalálta a tíz-tizenöt éve „felhalmozott trükköket”, amelyek révén sok százmilliárdot vettek el az emberektől – mondta.

Matolcsy György szerint a csalók megtalálása jó hír, az árnyék azért vetül rá mégis, mert „a Magyar Nemzeti Banknak ez a brókercsalásokat leleplező tevékenysége egy sorozatba illeszkedik, egy forgatókönyvbe illeszkedik”.

Úgy fogalmazott: ami történt, „egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységhez illeszkedik, ami 2014 őszén indult el”.

Matolcsy György ezt úgy magyarázta, hogy az MNB megtalálta volna a csalárd brókercégeket, mert már ott voltak a cégeknél, de nem mindegy, mikor. Nem mindegy, hogy január–márciusban találták meg, vagy májusban – mondta.

Szerinte azért találták meg 2015 elején, mert „valakik a Magyar Nemzeti Bankot szerették volna felhasználni arra, hogy bankpánikot keltsenek Magyarországon 2015 áprilisára”. Hozzátette: ez a bankpánik be is következett: négy városban négy órát tartott. Mondhatnánk, hogy nem sok, de sokkszerű volt az, hogy „egy titkosszolgálati és katonai forgatókönyv alapján a Magyar Nemzeti Bankot egyesek, szövetségeseink és barátaink, fel akarták használni arra, hogy megbuktassa a jegybank a kormányt” – közölte.

Az MNB elnöke szerint a jegybank azonban úgy működött, hogy ez ne következhessen be. Hangsúlyozta, 15 hónappal az MNB és a pénzügyi felügyelet integrációja után leleplezték a csalásokat – a jegybank nem felelős, hanem a jegybank leplezte le a csalásokat”.

MSZP: Önök nem lepleztek le semmit, ez magukra rádőlt


Burány Sándor és Szakács László, az MSZP vezérszónokai azt kifogásolták, hogy Matolcsy György expozéja után elhagyta az üléstermet, így nem válaszol majd a vitában elhangzottakra. Burány Sándor úgy vélte: Matolcsy György szabad kezet kapott a jegybank vezetésére, azonban a „szabad kéz politikájából szabad rablás lett” az elmúlt években. Hozzátette: nem a monetáris politikáról szólnak a napi hírek, hanem a jegybank ingatlanfejlesztéseiről, kastély- és műkincsvásárlási programjairól, az MNB-ben zajló sajátos bérfejlesztésről és a Matolcsy György nézeteit népszerűsítő oktatási tevékenységről.

Szerinte ezekre a programokra Matolcsy György volt miniszterként és jegybankelnökként a forint gyengítésével kereste meg a pénzt.

Mindkét szocialista vezérszónok bírálta a jegybanki alapítványok működését, felidézve, hogy a bíróság és Alkotmánybíróság szerint sem „veszíti el közpénzjellegét” az alapítványokba pumpált vagyon.

Szakács László a brókerbotránnyal kapcsolatban azt a kérdést tette fel: ha Matolcsy György szerint egy NATO-szövetséges próbálta megdönteni a magyar kormányt és a jegybankot, akkor vajon melyik külföldi ország ügynöke volt a Fideszhez „ezer szállal kötődő” Tarsoly Csaba, aki a jegybank szeme láttára bocsátott ki fedezet nélküli kötvényeket? „Önök nem lepleztek le semmit, hanem ez magukra rádőlt” – fogalmazott a brókerbotrányokra utalva. Az MSZP képviselője ezzel kapcsolatban arra szólított fel, hogy a Quaestor-vagyont vonják be a kisbefektetők kártalanításába.

Mesterházy: Melyik országra gondolt Matolcsy György?


Megdöbbentőnek nevezte Mesterházy Attila (MSZP) azt, amit a jegybankelnök a brókerbotrány nemzetbiztonsági és külpolitikai aspektusairól mondott. Felidézte Matolcsy György szavait, a többi közt azt, hogy ami 2015-ben az ügyben történt, „egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységbe illeszkedik, ami 2014 őszén indult el”.

Szerinte arra lehet következtetni, hogy az MNB elnöke az Egyesült Államokat vádolta meg (2014 őszén tört  ki a kitiltási botrány), ezért választ várt arra, mely országra gondolt Matolcsy György, és az említett ország milyen titkosszolgálati, katonai módszert alkalmazott. Tett-e erről jelentést a jegybank elnöke az illetékes szerveknek? Azok milyen lépéseket tettek a magyar nemzeti szuverenitás megőrzése, a nemzetbiztonság védelme érdekében? Hogyan akarták megbuktatni a kormányt? – sorolta kérdéseit.

Hangsúlyozta: erről az Országgyűlés nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának is tárgyalni kell.

LMP: A jegybank kifizetőhely, amely az elesetteken élősködik


Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy pártjuk Matolcsy Györggyel ellentétben nem sikertörténetként látja a jegybank 2015-ös tevékenységét.

A kamatpolitikai feladatokat és az árstabilitás biztosítását az MNB „nem kiemelkedően látta el”, mert nem volt más dolga, csak alkalmazkodnia kellett a nemzetközi trendekhez – ismertette véleményét. A pénzügypiaci felügyelet viszont erőtlen és vak, „politikai korrupciótól béna” volt – jelentette ki. Matolcsy György jegybankelnök pedig nem támogatja, hanem irányítja a magyar gazdaságpolitikát, ami lényegében alkotmányellenes – szögezte le.

A törvénytelen pénzszórás, az urizálás, az offshore-ozás a korrupció fellegvárává tette az MNB-t – folytatta felszólalását a politikus. Létrejött egy állam az államban, egy olyan kifizetőhely, amelyik az elesetteken élősködik – közölte. Eközben az MNB elnöke a Bankszövetség elnökének lakását használja – mondta.

Schmuck Erzsébet kijelentette, hogy a magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt években folyamatosan lemaradóban van a közép-európai országokéhoz képest, ezért az MNB tevékenységében nyoma sincs kiemelkedő, zseniális teljesítménynek.

2015-ben forintosították a devizahiteleket, ami egy helyes lépés volt, de azt sokkal korábban meg kellett volna lépni – elemzett. Hozzátette, hogy a piaci árfolyamon történő átváltásokból származó profitot az MNB magáncélokra lenyúlta – írja az MTI.

A képviselő veszélyesnek nevezte, hogy a devizatartalékok szintje 25 milliárd euróra csökkent. Egyúttal hatástalannak tartotta a növekedési hitelprogramot is. A brókerbotrányokra áttérve azt mondta, hogy a Quaestornál egy politikailag támogatott pilótajáték folyt, amelyet az MNB takargatott.

A jegybanki alapítványokról úgy nyilatkozott, hogy azokban harminc vezető kuratóriumi tag dolgozik, ugyanis a hálózatnak az az egyik fő célja, hogy a „Matolcsy-klánnak” szolgáljon kifizetőhelyként.