A Matolcsy-féle MNB kétszer vette meg a Mátyás-templommal szemben álló épületet, másodszorra már piaci áron
Megvette, ingyen továbbajándékozta, pénzt adott a rekonstrukcióra, majd piaci áron újra visszavásárolta. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szempontjából nagyjából így nézett ki az a tranzakciósorozat, amelyet a Budai Várnegyed központjában található műemléképület körül vezényelt le. Matolcsy György jegybankelnök és csapata néhány éven belül kétszer vette meg ugyanazt az ingatlant, csak közben jelentősen felverte az árát saját maga számára – írja a 24.hu.
Az MNB az idén novemberben jelentette be, hogy nettó 8,7 milliárd forintért megvette az Úri utca 21. alatt fekvő régi budai városháza épületét, amely megfogalmazásuk szerint a hazai pénzügyi kultúra és tudatosság fejlesztésében játszhat fontos szerepet. Az MNB-s képzési központnak, a Bölcs Várnak is helyet adó ingatlan néhány évig a jegybank által létrehozott Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány (PADA) tulajdonában volt.
Csakhogy a jegybank már egyszer megvette az épületet, még 2014-ben. Matolcsyék akkor 1,9 milliárd forintot fizettek a korábbi tulajdonosnak, a Magyar Tudományos Akadémiának a leromlott állapotban lévő műemlékért.
Az MNB akkor gyorsan ingyen továbbadta az épületet, a tulajdoni lap szerint csak három hónapig volt az ingatlan tulajdonosa. Vagyonrendelés címén ugyanis az átkerült a PADA-hoz 2014 tavaszán.
A 3758 négyzetméteres házat az alapítvány újíttatta fel és építtette át úgy, hogy az a Bölcs Vár mellett vendéglátóhelyek működtetésére is alkalmas legyen. A több éven át tartó munkálatok négymilliárd forintot emésztettek fel, amelyet a PADA az MNB-től származó indulótőkéjéből fizetett ki.
A lap azt írja, hogy a 8,7 milliárd forintos vételárral az MNB látványosan rossz üzletet csinált, hiszen a második adásvétel alapján 2,3 millió forint fölött volt a kifizetett négyzetméterenkénti vételár.
A jegybank egyébként a „100 százalékos tulajdonában álló leányvállalata”, az MNB-Ingatlan Kft. számára vette meg a Mátyás-templommal szemben álló tömböt.
A 24.hu emlékeztet arra, hogy az Állami Számvevőszék a múlt héten tett közzé egy elemzést a hazai alapítványok körében végzett ellenőrzéseiről. Az ÁSZ ebben arra a következtetésre jutott, hogy az MNB által létrehozott hat alapítványnál „a gazdálkodási kereteket biztosító szabályozottság és a gazdálkodással összefüggő tevékenységek gyakorlása az összes elemzett alapítvány átlagához viszonyítva szabályszerűbb volt”.
