Csak Bulgária korruptabb Magyarországnál az Európai Unióban a Transparency vizsgálata szerint
Európai uniós pénzekből tartja fenn a korrupciót Magyarország, ahol a korrupció nem a rendszer mellékhatása, hanem a része, és az elmúlt évtizedben véglegesen központosítottá vált – állapítja meg legfrissebb felmérésében a Transparency Interrnational (TI).
Bizonyos csoportoktól az állam törvényi eszközzel elveszi vagy megvásárolja a vagyont, más csoportoknak adja oda és ez sokszor törvényesülten történik – állapítja meg a korrupcióellenes szervezet a jelentésben.
„A közpénzszivattyúk révén a jogállami normák megsértésével az adófizetők pénze magánvagyonná lényegül át”.
A globálisan 180 vizsgált ország között a 70. helyen állunk, egy év alatt hat hellyel csúsztunk lejjebb.
Ugyanakkor az Európai Unión belül
hazánk a második legkorruptabb, Magyarországnál csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, a második helyen egyébként Romániával állunk holtversenyben.
A TI egyértelműsíti: Magyarországon az ügyészség a „tétlenségével büntetlenséget biztosít a hatalom számára legérzékenyebb botrányok érintettjeinek". Így, szemben Mengyi Roland vagy Simonka György ügyével, legalább három konkrét ügyben – olvasható a jelentésben – az ügyészség nem lépett vagy futni hagyta a felelősöket: az Elios-ügy, a letelepedési államkötvényeken 60 milliárd forintot nyerő offshore cégek, a Magyar Nemzeti Bank magánalapítványainak juttatott 267 milliárd forintügye.
Konkrétan említik Mészáros Lőrincet, akit nehéz is lenne nem megemlíteni.
A TI jelentése szerint, míg 2011-2016 között az akkori felcsúti polgármester cégei az összes közbeszerzési pénz 1 százalékát sem nyerte el, 2017-re ez az arány már 5,4 százalékra ugrott, egy évvel később is csak 3,7 százalékra esett vissza. A közbeszerzések 2019-es adatai még nem állnak rendelkezésre.
Ám egyedül azok a közbeszerzések, ahol EU-s pénzek is vannak, ott a kiosztott pénznek úgy a 20 százalékát,
426 milliárd forintot nyertek Mészáros cégei.
Ráadásul Mészároséknál jellemzően 8,6 százalékkal drágul a végső szerződéses ár, szemben az országos átlaggal ami 6 százalék. Az is gond, hogy rendkívül sok közbeszerzésen csak egyetlen ajánlat van,
a pályáztatások 42 százalékánál egyáltalán nincs verseny.
A jelentés pozitívumként a magyar bíróságokat, a független ítélkezést említi, valamint a 7. cikkely szerinti EU-s eljárást. De – állapítja meg a TI –, gyakorlatilag nulla a valószínűsége, hogy tényleges büntetést kapjon a kormány.
