Már a lakosság több mint fele magánegészségügyi ellátást vesz igénybe, de a kormánynak fogalma sincs, mennyit költenek erre

2018. augusztus 30. 16:38 - szerző: B.M.

„Tájékoztatom, hogy a magánellátásokról a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nem gyűjt, és nem kezel adatokat, figyelemmel arra, hogy a magánszolgáltatók által nyújtott ellátások nem tartoznak a közfinanszírozott ellátások körébe" – ezzel utasította el az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára az érdemi válaszadást. A DK-s Oláh Lajos írásbeli kérdést intézett Kásler Miklós erőforrás-miniszterhez, hogy megtudja:

mennyi pénzt költöttek a magyarok 2016-ban, és 2017-ben magánegészségügyi ellátásra.

Az ellenzéki képviselő nyilván azért érdeklődött a hivatalos kormányzati adatokról, mert a Központi Statisztikai Hivatal adatsorai 2015 óta nem frissültek, azaz az utolsó elérhető információ abból az évből származik. S hogy miért is nem tartja fontosnak a magyar kormány, hogy pontos adatokkal rendelkezzen a családi orvosi kiadásairól? Vélhetően azért, mert

egyre több magyar egyre több pénzt költ el a magánegészségügyben, hiszen az állami betegellátásnak nemcsak a minősége van évek óta zuhanórepülésben, de az ellátáshoz való hozzáférés is folyamatosan korlátozódik.

Eközben az elmúlt öt év rendkívüli változást hozott a magánegészségügyi piacon, újabb és újabb befektetők látnak fantáziát ezen a területen – állítják a szakértők, egy tavalyi konferencián például elhangzott: míg évekkel korábban jellemzően a „lakásrendelők" és a járóbeteg-ellátás területén voltak jelen a magánszolgáltatók, addig mostanra nem egy intézmény vágott bele kórházi ellátás nyújtásba a magánegészségügy piacán.

Adatokkal is világosan alátámasztható, hogy folyamatosan zajlik a betegforgalom átcsatornázódása a magánegészségügyi rendszerbe. Míg 2012-ben csupán a lakosság 37 százaléka, tavaly már 57 százalék vett igénybe valamilyen magánorvosi szolgáltatást – derül ki az Union Biztosító 2017 őszén, 1300 fős, a 25-55 év közötti korosztályt célzó piaci felméréséből.

Fotó: korhazikoszt.tumblr.com

Az öt év alatt immár harmadik alkalommal végrehajtott kutatás adataiból kiderül, hogy

míg öt éve 33 ezer, három éve pedig 41 ezer, addig 2017-ben már átlagosan 57 ezer forintot fizettek az érintettek egy év alatt különféle szakorvosi rendelőkben. 

A tanulmány szerint a lakosság elsősorban a magyar állami egészségügyi rendszer hiányosságai miatt fordul a magánszolgáltatók felé. Az egészségügy általános helyzetéről a közmegítélés a 2014-es felmérés óta tovább romlott. Az osztályzatok már akkor is alacsony szintű 2,26-os átlaga tavalyra 1,76-ra esett. Ezzel párhuzamosan 2014 óta jelentősen, 50-ről 65 százalékra emelkedett azok aránya, akik félnek attól, hogy orvoshoz kell fordulniuk egy jövőbeli betegséggel.

A szakorvosi ellátások területén a legnagyobb problémát a betegek számára a hosszú várakozási idő jelenti. A kiválasztott rendelésre átlagosan 35 napot kellett várnia a válaszadóknak, (ez 2014-ben 32 nap volt), az előzetes bejelentkezés ellenére pedig a rendelőben is átlagosan közel egy órát kell várakozniuk. 

Azok körében, akik továbbra is az állami rendszer mellett maradnak, 84 százaléknyian a magánorvosi díjak szintjével indokolják döntésüket, egyébként viszont ők is inkább azt vennék igénybe.

Összehasonlíthatatlanok a körülmények a magyar állami- és magánegészségügyi szolgáltatók között
Fotó: Forrás: Pixabay

Míg az öt évvel ezelőtt végzett felmérés során csupán 7 százaléknyian jelezték, hogy van magán-egészségbiztosításuk, tavaly ez az arány már 15 százalékra nőtt. A fejlődésnek további jelentős potenciálja van, mivel egy, a felmérés során bemutatott alapszintű egészségbiztosítási konstrukció iránt (amely többek között várakozási idő nélkül nyújt járóbeteg-ellátást, diagnosztikai és laborvizsgálatokat valamint kisebb műtéteket betegút-szervezéssel és tanácsadással) a megkérdezettek 28 százaléka mutatott érdeklődést, és átlagosan 5-6 ezer forintos havidíjat hajlandó is volna kifizetni érte.

Persze egyelőre a magánbiztosítási rendszert is csak a magasabb keresetűek élvezhetik. Bár 2012 óta a munkáltató által kötött magán-egészségbiztosítások díja adó- és járulékmentes, még mindig csak az alkalmazottak nyolcada kap ilyen juttatást. A felmérés szerint azonban a munkavállalók 59 százaléka tartja fontosnak, hogy munkáltatója magasabb színvonalú ellátást nyújtó egészségbiztosítást kössön számára, így várható, hogy a kormány ezzel is a NER-kompatibilis jó keresetűeknek kedvezhet majd.