Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni!

Meglepően sokan álltak ki a jóga mellett, Németh Sándor visszatámadott

2019. december 10. 07:30 - szerző: Szabó Brigitta

Mennyi gyerek szülessen, mekkora lakásban éljen az ember, milyen autóval járjon, milyen iskolát preferáljon, kire szavazzon, hogyan gyógyíttassa magát, milyen sportot szeressen, hogyan takarítsa meg és mibe fektesse be a pénzét – szinte bármeddig lehetne sorolni, hogy a mindennapi élet mely területein és milyen mértékben van jelen az állam és a politika. Ez a központi viselkedés sokakat felbátorít. Például Németh Sándort, a Hit Gyülekezetének vezetőjét, aki nyugodt szívvel ment neki egy több ezer éves vallásnak és a jógának. De elvezet oda is, hogy túlszabályoznak olyan területeket, amelyek magánügynek számítanak.

Nem az a baj, hogy Németh Sándor szerint a jógázás nem egészséges, hogy ez a mozgáskultúra a keleti okkult világ része, és eredendően a démonok tiszteletére volt szánva, hogy démonokat idéz meg és biztosít számukra energiát, hanem az, hogy ezt a véleményét nagy nyilvánosság előtt mondta. Közben pedig nemcsak egy vallást és egy már Krisztus előtt is létező mozgásformát minősített, hanem azokat is, akik ma élnek vele. Szerinte ugyanis: „Világosan lehet látni, hogy a jógaszalonokba járó hölgyek, kisasszonyok, akik nagyon szépek akarnak lenni, nagyon figyelnek külsejükre, hatalmas pénzeket költenek el. Nem véletlenül, hogy Budapest legdrágább negyedeiben a legnépszerűbb a jógázás.” Kijelentéseivel megszabta a híveinek, hogy mit ne szeressenek, ismerjenek el és lehetőleg mit ne csináljanak a szabadidejükben.

Pont, mint a NER.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) munkatársai folyamatosan kutatják, hogy milyen intézmények és erőviszonyok tartják össze a magyar társadalmat. Ahogyan Kovách Imre szociológus lapunknak mondta, a magyar társadalom politikailag integrált. A politika olyan mélyen avatkozik be a társadalomba és a gazdaságba, amelynél azt erősebben csak az autoriter rendszerek tették. A kormányzatnak számos eszköze van ehhez.

Fotó: Merész Márton

Óriási hatalma van például a fejlesztési pénzek fölött, vagyis legálisan tud mélyen beavatkozni abba, hogy mi történik a gazdaságban. A pénzek elosztási elve és gyakorlata lehetőséget ad rá, hogy azokat projektszerűen terítsék szét, és pontosan oda juttassák, ahová szeretnék. Ráadásul az államhatalmat kezükben tartó erők láthatóan úgy gondolják, a választási felhatalmazás elég arra, hogy a nemzet képviselőinek tartsák magukat, és a mindennapi élet legkülönbözőbb területeibe is beavatkozhassanak. Példaként említette, hogy miközben az önkormányzatok saját hatásköréből elvonták az ételosztás jogát, később feladatban adták ki nekik, de már csak mint végrehajtóknak. Vagyis központilag akarják megmondani, kitől mit lehet erre a célra megvenni. Komoly eszköz a társadalom befolyásolásában a média is. A jobboldali sajtó területén teljes a központosítás, az emberek többsége azt a tévét nézi, azt a rádiót hallgatja, azt az írott sajtót olvassa, amely a kormányzati üzeneteket közvetíti.

A fortélyos szociálpolitika is a beavatkozás hatékonyságának példája, amelynek lényege, hogy az alsóbb társadalmi csoportoktól irányít át pénzt a középosztályhoz, és hogy a gazdasági növekedésből csak nagyon kevés pénzt juttat vissza az alsóbb osztályokhoz, annyit, amennyi éppen csak arra elég, hogy csöndben maradjanak. Kovách szerint ezzel eléri, hogy akinek hátrányára működik a rendszer, azokat politikai értelemben pacifikálja. A beavatkozás látszik az identitáspolitikában is. Ami a vidéki társadalommal kulturálisan történik, megint nem szolgál más célt, mint a rendszer stabilitását és konzerválását. Az állam és a hozzá kapcsolódó intézményrendszer erős társadalmi pozícióját mutatja, hogy úgy tudta végrehajtani az elitcserét, valamint az új középosztály megerősítését, hogy akiknek mindez nem kedvezett, szó nélkül eltűrték.

Ebben a környezetben tehát, amely azt sugallja, hogy az emberek nem önállók, nem tudnak dönteni a saját sorsukról, könnyen fordulnak elő a Németh Sándor-féle kirohanások. Az egyházi vezető reakciója: az őt ért kritikákra visszatámadott.

A Magyar Jógaoktatók Szövetsége és a magyarországi indiai nagykövetség is megpróbálta elmondani, hogy miért nincsenek rendben a kijelentései.

A nagykövetség közleménye szerint a „jóga megtanította nekünk a betegségből az egészséghez vezető utat és egy módját annak, miként élhetünk nyugodt, kreatív, tartalmas és megelégedettséggel eltöltő életet. Megmutatja a módját, miként győzhetjük le a feszültséget és a tudattalan szorongást. Kijelenthetjük, hogy a jóga az egészség és a jólét keresésének egyik legnagyobb tömegmozgalmává nőtte ki magát. Megosztás helyett a jóga egyesít, a szenvedések erősítése helyett a jóga gyógyít.”

Keserű Aranka, a Magyar Jógaoktatók Szövetségének elnöke szerint ha a haragot, a gyűlöletet, a megosztottságot démonoknak nevezzük, akkor a jóga nemhogy nem támogatja ezeket az érzelmeket, de éppen kiűzi azokat az emberből. Amikor az egyén a jóga segítségével harmóniába kerül önmagával, akkor más embertársaival is harmóniában tud lenni, vagyis végső soron a társadalom egésze profitál. A jóga bárkit támogatni tud abban, hogy a saját hitét gyakorolja – mondta. Hozzátette: Patandzsali Krisztus előtt a második században írta meg a jóga alapelveit, amelyek már akkor is csak összefoglalták azt a tudást, amelyet már előtte több száz éve birtokoltak a bölcsek. Olyan alapelveket fogalmazott meg benne, mint az erőszakmentesség, a nem ártás, az igazmondás és az igazságosság, a tulajdon tisztelete, az önfegyelem, az öntanulmányozás és a birtoklásmentesség.

Az elnök emlékeztetett arra is, hogy 2014-ben az ENSZ-küldöttek 92 százaléka (soha semmit nem támogattak még ilyen egységesen), köztük Magyarország is elfogadta, hogy június 21. a Jóga Nemzetközi Világnapja legyen, majd 2016-ban a jógát a világörökség részéve tették.

Keserű Aranka őszintén meglepődött azon, hogy mennyien álltak ki a jóga mellett Németh Sándor beszéde után. Ez pedig azt jelenti, hogy az emberek nem akarják, hogy kívülről bárki is beleszóljon abba, hogy hol és mivel töltik a szabadidejüket vagy hogy hol találnak nyugalmat. A magyar lakosság körülbelül 10 százaléka jógázik, országosan nagyjából ezer jógastúdió működik. Ez nem véletlen – mondta az elnök asszony.

Németh Sándor ugyanis visszatámadott. Szerinte hecckampány folyik ellene, aminek az a célja, hogy ő és más lelkészek ne beszéljenek, ne mondjanak véleményt közéleti dolgokról. „Én azt gondolom, hogy elsősorban erről van szó. Szeretnének megfélemlíteni, hogy ne éljünk a véleményszabadságunkkal” – nyilatkozta.

 

Fotó: Facebook

Mindeközben készül egy törvényjavaslat, amelyet az Országgyűlés elé kívánnak terjeszteni, s amely elfogadása esetén érdekes helyzetet teremthet. A javaslattevők ebben szabályozni kívánják, ki hogyan akarja élni az életet, milyen segítséget vegyen igénybe a gyógyulásához vagy a nyugalmához.

– Hosszú évek óta próbáljuk elérni, hogy jogszabályi segítséget kapjunk a természetgyógyász szakma tisztulásához – mondta lapunknak Taraczközi István orvos-természetgyógyász, a Magyar Természetgyógyászok Szövetségének elnöke. Elmesélte, hogy évekkel ezelőtt egy masszőr alapított egy betéti társaságot pedikűrös-manikűrös tulajdonostárssal, majd levédette az „alternatív tanár”, „alternatív doktor” és „alternatív professzor” neveket, vagyis az „aposztróf doktori” címeket. Ezt követően, egy általuk szervezett, 245 ezer forintos tanfolyam elvégzése után az érintettek megkapták ezeket a címeket, és nevük elé került a „dr.” jelzés. Nemcsak a papíron, amit diplomaként kaptak, hanem a személyi igazolványukba is beírathatták. Több mint 300 ember végezte el a tanfolyamokat, közöttük nyomozók, jogászok, agrármérnökök. Közülük az egyik a címe révén docensi állást is kapott az egyik egyetemen. Más pedig elkezdett tudományos cikkeket publikálni és gyógytani. Anélkül hogy megtanulta volna, amit csinál.

– Egyre több feljelentés érkezett a szövetséghez, hogy ezek az emberek az egész szakma jó hírét rontják, beleértve azokét is, akik orvosi egyetemet végeztek és folyamatosan képzik magukat természetgyógyászként is. Hat-nyolc éven át senki sem hallgatta meg a szövetséget, egészen mostanáig.

A benyújtás előtt álló, az Egyes törvények az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével, valamint a bizonytalan minőségű, tisztázatlan hátterű egészségügyi szolgáltatók tevékenységének visszaszorításával összefüggő módosításról szóló javaslat változtatni akar a Büntető törvénykönyvön. Kimondanák, hogy aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen, az orvosi gyakorlat, a pszichoterápiás gyakorlat, a nem konvencionális gyógyító vagy a természetgyógyászi eljárások körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A készülő törvény például pontosítja majd a pszichoterápia fogalmát is: többféle módszeren alapuló, tudományosan megalapozott, a pszichés és a pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott egyéni vagy csoportos formában, több meghatározott időtartamú ülésben történő terápiás eljárás, amelyet erre képesített szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végezhet.

Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

– Csakhogy a jogszabály módosítása olyanokat is kuruzslónak állíthat be és büntethet meg, akik például meditációt tartanak, hiszen többnyire azt is csoportosan végzik, meghatározott időtartamban és időpontokban, és a meditáció segítség lehet valakinek – adott esetben – pszichoszomatikus problémáira. Aki viszont tartja, annak értelemszerűen nincs róla államilag elismert papírja – vetjük fel.

– A meditáció valójában nem természetgyógyászat, vagyis elvileg nem vonatkozik rá a jogszabály, ugyanakkor létrejön egy olyan helyzet, hogy a fürdővízzel a gyereket is kiöntik. A segítő tevékenységeket nem szabad korlátozni, mert soha nem lehet tudni, kinek mi oldja meg a problémáját. Ennek fényében tényleg azt remélem, hogy a törvény csak az előbb említett tíz területre vonatkozik majd – mondta az elnök –, különben valóban az történik, hogy egy újabb jogszabály avatkozik majd bele az emberek életébe.

Az Alaptörvény szerint tanácsért bárhova fordulhat az ember. Eldöntheti, hogy a szomszédnak mondja el a baját, a füvesasszonytól kér gyógynövényt vagy egy magánkórházba fekszik be a gyógyulásért. Sőt, visszatérve a buddhizmus és a jóga témájához: a lelkiismereti és vallási szabadságjogok gyakorlásáról szóló törvény magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását, megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy hitét, meggyőződést mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon (egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben) kinyilvánítsa, gyakorolja vagy tanítsa.

S hogy meddig tartható fent Magyarországon az a rendszer, amely a vezetői, a végrehajtói, a hívei és a jogszabályai révén minden otthonban az élet alakítójaként van jelen? Ezt jelenleg senki sem tudja megmondani,

ugyanakkor egyre többen állítják, hogy például egy gazdasági válság nagyon komoly kihívások elé állíthatja a NER-t. A recesszióra csak a fékek behúzásával tudnak majd reagálni, amivel viszont nagyon sok érdeket sérthetnek meg.