Itt a hadüzenet minden magyar bírónak, az elmúlt harminc év legnagyobb támadása a bírói függetlenség ellen

2019. november 14. 10:30 - szerző: Barát József

A Fővárosi Törvényszék megbízott elnökének nem volt joga fegyelmi eljárást kezdeményezni Vasvári Csabával szemben – állítja Kadlót Erzsébet volt bíró, majd az Alkotmánybíróság főtanácsadója, ma ügyvéd, a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára. Úgy gondolja, hogy a legfőbb ügyész megbízatásának meghosszabbítása egészségtelen folyamatokat jelez, mint ahogyan az is, hogy Handó Tünde még OBH-elnökként beadványt kezdeményezett a bírói tanácsról az Alkotmánybíróságon, azt hosszan véleményezte, és kinevezett alkotmánybíróként része lesz a döntésben is.

– Mit gondol a Vasvári Csaba ellen indított fegyelmi eljárásról?

– Azt, hogy ez minden bírónak hadüzenet. Az elmúlt harminc év legnagyobb támadása a bírói függetlenség ellen. Persze sok mindent átéltünk az elmúlt években – és nem csak a Handó-érában, előtte is. Ahhoz foghatót azonban korábban még nem láttunk, hogy bíró ellen, konkrét ügyben hozott egyedi döntése miatt fegyelmi eljárást indítsanak. Egy bírónak lehet azt mondani másod- vagy harmadfokú szakmai jogorvoslati fórumán: ostoba vagy, úgy rossz a döntésed, ahogy van. Mi több, ha sorozatosan buta döntéseket hoz, akkor szervezeti oldalról alkalmatlannak nyilvánítható, mert láthatóan képtelen a bírói jogalkalmazást elsajátítani. Azt azonban tilos megtenni, hogy a döntése miatt retorziót alkalmazzanak vele szemben.

Fotó: Kovalovszky Dániel

– Tatár-Kis Péter megbízott törvényszéki elnök úgy nyilatkozott, hogy ő csak állásfoglalást kért a szolgálati bíróságtól, ezzel ő nem is hozott érdemi elmarasztaló döntést. Hiszen a szolgálati bíróságtól függ, hogyan értelmezi az etikai szabályzatot.

– Kezemben van az elnök úr beadványa, amelyet a szolgálati bírósághoz intézett. Nem állásfoglalást kért. Feketén-fehéren leírta: „fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezem”. Szó sincs itt arról, hogy etikai ügyekről beszélne. Egyébként sincs joga állásfoglalást kérni, mert a szolgálati bíróságot nem arra rendszeresítették, hogy állásfoglalásokat adjon ki. Az a dolga, hogy döntsön, és pontosan le van írva, hogy milyen jogkörökben jár el. Nem ilyesmiben.

– A laikusban felmerülhet, hogy ha a Kúria úgy döntött, hogy Vasvári bíró állásfoglalása törvénysértő, akkor lehet valami abban, hogy Tatár-Kis szerint a határozat lejáratja a bírói munka és egyben a bíróság tekintélyét. Tehát az ügynek lehet etikai vonatkozása.

– Nem lehet. Akkor sem lehet ugyanis fegyelmit kezdeményezni egy bíró ellen, ha a Kúria azt mondja, hogy szakmailag rossz volt a döntése. A másod- és harmadfokú tanácsok naponta nyilvánítják hibásnak az alsóbb fokú bíróság határozatát, de ez sohasem fegyelmi kérdés. Azt pedig egy konkrét ügyben, konkrét végzés vizsgálata után még a Kúria sem állíthatja, hogy a bíró – a törvényben biztosított jogát gyakorló – határozatával lejáratja a bírói kart. Nem is állította, mert nincs ilyen kompetenciája, és különösen nincs ilyen kompetenciája a törvényszéki elnöknek. Ráadásul a Kúria döntése önmagában is idő előtti, és csak azért kerülhetett rá sor, mert a büntetőeljárásról szóló új törvény életrehívott egy új ügyészi fegyvert, a jogorvoslat a törvényesség érdekében megnevezésű intézményt.

 

A teljes interjút lapunk csütörtökön megjelent számában olvashatják el.