Magyarország a második legkorruptabb ország az Európai Unióban

2018. február 21. 20:52 - szerző: Biró Marianna

2010-től intézményesült a korrupció, a rendszer jellemzőjévé vált, hogy a nemzeti burzsoázia közpénzen gazdagodik. „Magyarországon jelenleg felülről vezérelt, rendszerszintű, több esetben törvényesített korrupció tapasztalható, amely meghatározza a politikai rendszert és befolyásolja a gazdaság működését” – áll a Transparency International jelentésében.

„A hatalom birtokosai ma már jóformán ellenállás nélkül oszthatják szét a nemzeti javakat, kegyúri jelleggel a hozzájuk lojális oligarchák között.” Ezzel a példátlanul kemény, Magyarországra nézve lesújtó mondattal együtt tette közzé idei Korrupció Érzékelési Index jelentését a Transparency International (TI).

A nemzetközi civil korrupcióellenes szervezet évről évre pontozza a világ országait aszerint, hogy helyi szinten mennyire érzik korruptnak az országot az ottani állampolgárok, gazdasági szereplők és civilek.

A most megjelent jelentés szerint Magyarország kilenc helyet rontott tavaly a korrupciós listán, ezzel a 66. helyen áll. Ezzel 2017-ben a második legkorruptabb országgá lépett elő az Európai Unióban, a közöségben csak Bulgária teljesített rosszabbul, mint az Orbán-rendszer.

Magyarország összességében egyetlen év alatt kilenc helyet rontott a listán, ezzel 66. helyen áll. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg 2016-ban Görögország és Olaszország is korruptabbnak számított Magyarországnál, Románia pedig pont olyan korrupt volt, mint Magyarország, mostanra ezeket az országokat jobbnak minősítették hazánknál.


Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

Magyarország 45 pontot kapott a korrupciós indexen, így Szenegállal áll egy lépcsőfokon.

Corruption Perceptions Index 2016

Jump to: Results table | Regional analysis | Resources Let's get straight to the point: No country gets close to a perfect score in the Corruption Perceptions Index 2016. Over two-thirds of the 176 countries and territories in this year's index fall below the midpoint of our scale of 0 (highly corrupt) to 100 (very clean).

Az ország teljesítménye ezzel az eredménnyel valamivel rosszabb, mint Malajziáé és Montenegróé, és valamivel jobb, mint Ománé, Jamaicáé vagy Fehéroroszországé. Így világszinten Magyarország közepesen korrupt országnak minősül, noha a vizsgált országok intézményi rendszere, kulturális háttere annyira eltérő, hogy nem lehet egy az egyben összehasonlítani és sorba tenni őket, bár az EU-s országok összehasonlítása a TI szerint teljesen adekvát.

A helyzet a TI jelentése szerint azért is lesújtó, mert az uniós csatlakozás utáni években Magyarország példaországnak számított, akkor még Észtország és Szlovénia után a harmadik legkevésbé korruptnak érzékelt ország volt az újonnan csatlakozottak között. A romlás a jelentés szerint már 2010 előtt elkezdődött, 2008-ban, a Gyurcsány-kormányzás idején azt állapította meg a TI, hogy intézményesül a korrupció az országban, noha a korrupciót akkoriban még sokkal inkább tekinthettük a rendszer melléktermékének, mintsem alapvető jellemzőjének.

2010-től viszont a korrupció a magyar politikai és gazdasági rendszer egyik jellemzőjévé vált. „Magyarországon jelenleg felülről vezérelt, rendszerszintű, több esetben törvényesített korrupció tapasztalható, amely meghatározza a politikai rendszert és befolyásolja a gazdaság működését”

– áll a Transparency International jelentésében. Nem véletlen, hogy a jelentés Európáról szóló fejezetét a magyar Országgyűlés épületéről készült fotóval illusztrálták.

Fotó: MTI/Beliczay László

A dokumentum szerint egyre több olyan megnyilvánulást tapasztalni, „amely jelzi, hogy a politikai hatalom birtokosai nyíltan hajlandók a hozzájuk közel állók – haverok, családtagok, oligarchák – érdekét a polgárok összességének a kárára előmozdítani. A hatalom számára kedvesnek tetsző új, »nemzeti burzsoázia« jobbára közpénzen gazdagodik.”

A jelentés Magyarországra vonatkozó fejezete konkrét példákat is említ az intézményesült,rendszerszintű korrupcióra: ilyen a tao-támogatások rendszere, vagy épp a törvénybe rejtett letelepedési kötvénybiznisz, de korruptnak tartják a teljes magyar közbeszerzési szisztémát is. Ez utóbbi kapcsán a jelentés azt is felidézi, hogy a magyar közbeszerzések korrupciós kockázata gigantikusan magas, hiszen 2009 óta a közbeszerzések nagyjából 30 százalékán egyetlen szereplő jelenik meg pályázóként a megbízásért, ami jóval az uniós átlag felett van. A közbeszerzések 13 százalékát még csak meg se hirdetik, ilyen hirdetmény nélküli eljárásból Magyarországon háromszor annyi van, mint amennyi az EU átlag.

2017-ben 3457 milliárd forintot, vagyis a GDP több mint 9 százalékát költötte el közbeszerzés útján az állam, ennek a pénznek pedig egy jelentős részéért nem kellett senkivel versenyeznie annak, akinél végül kikötött a pénz. 

A korrupció gyanúját keltő eljárások mellett a TI szerint az Orbán-kormány piacbefolyásolással, azaz tulajdonátcsoportosítással (ahogyan a dohány-, úgy a médiapiacon), valamint szabályozások folyamatos változtatásával is a haveri kapitalizmust építette.

A TI hamisnak tartja a magyar gazdaság „sikeradatait”, a szervezet szerint a korrupció mértéke és a gazdaság teljesítménye fordítottan arányos, vagyis a gazdasági szempontból jól teljesítő, úgynevezett sikerországokban a legalacsonyabb a korrupció szintje. Sőt, a korrupció és a jogállamiság eróziója az ország versenyképességét is csökkenti, ami látható abból, ahogy Magyarország a jogállamiságot mérő nemzetközi indexekben is folyamatosan ront, ezzel arányosan pedig csökken a beruházási ráta az országban.

A lesújtó magyar helyzetet a TI éves jelentése nem túl bizakodó jövőképpel zárta, kiemelve a korrupt kormányzást kritizáló civil szervezetek elleni nyílt uszításra, illetve a működésüket ellehetetlenítő törvények megalkotására használt államhatalom korlátnélküliségét:

„a hatalom birtokosai ma már jóformán ellenállás nélkül oszthatják szét a nemzeti javakat, kegyúri jelleggel a hozzájuk lojális oligarchák között.”