Lovász László: A kutatóhálózat sorsa a legfontosabb téma
A kutatóhálózat sorsa a legfontosabb témája a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfőn kezdődött 191. közgyűlésének – jelentette ki Lovász László, a testülete elnöke az ülést megnyitó beszédében.
– A teljes magyar tudományosság jövőjét meghatározó döntések előtt állunk
– fogalmazott Lovász László. Hangsúlyozta, az MTA elismeri és támogatja a kormánynak azt a célját, hogy a felfedező kutatásokra alapozva minél több olyan alkalmazott kutatási eredmény és innováció jöjjön létre, amely Magyarország gazdasági erejét növeli. Hozzátette, egyetért azzal, hogy jöjjön létre a kormányzati igények hatékonyabb megvalósítása érdekében egy új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet. Ennek a testületnek az összetétele és jogköre azonban csak olyan lehet, amely garantálja a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét és feltételeinek stabilitását, hangsúlyozta az MTA elnöke.
Kijelentette, hogy decemberben hitet tett az akadémiai kutatóhálózat integritása mellett, és a közgyűlés nagy többséggel támogatta őt. Majd fél évvel később, sok-sok nehéz, embert próbáló vita és tanácskozás során olyan erejét ismerte meg az akadémiának, a testületnek és a kutatóhálózatnak egyaránt, ami büszkeséget és némi megrendülést is kiváltott belőle.
– Az akadémiai kutatóhálózat nemzeti kincs. Olyan érték, amelynek egyben tartása mindannyiunk érdeke. Teljesítménye nemzetközi szinten is kiemelkedő, a ráfordított erőforrásokhoz viszonyítva pedig Európa élvonalában van. Meggyőződésem, hogy ez az eredmény az Akadémiának is köszönhető. Nem független az itt majd két évszázad alatt felhalmozódott tapasztalattól, az MTA köztestületében tetten érhető tudástól, a kutatóhálózatban dolgozók együttműködési készségétől. Nem független attól a szakmai felügyelettől és minőségbiztosítástól, amit az MTA nyújt, azon belül a hazai tudományos élet legjobbjai, az akadémikusok és az MTA doktorai
– állapította meg. Beszéde végén arra kérte a közgyűlés tagjait, hogy vele együtt tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az utókor ne terméketlen viták és tévutak időszakaként, hanem a magyar tudományosságot erősítő, bölcs döntések korszakaként emlékezzen majd a kétezer-tízes évek végére.
A köszöntő után Lovász László akadémiai elismeréseket adott át. Ezután zárt munkaközgyűlés kezdődött, amelyen az elnöki beszámoló után a 191. közgyűlés legfontosabb napirendi pontjaként a jelenlévő csaknem félezer tudós az MTA kutatóhálózatával kapcsolatos előterjesztéséről szavaz majd.
