Leleplezte Orbán Viktor újabb menekültügyi blöffjét a Human Rights Watch éves jelentése

2018. január 24. 19:07 - szerző: Biró Marianna

2016-ban még több mint 28 ezren, tavaly már csak 3000 ezren kérelmeztek menekültstátusz Magyarországon, a kormány mégis többeket fogadott be. Miközben a Human Rights Watch az emberi jogi eseményeket dokumentálta, indirekt rávilágított Orbán Viktor újabb hazugságára. Ám a magyar emberi jogi helyzet nemcsak menekültügyben siralmas.

Kilencven ország emberi jogi helyzetét, továbbá a joggyakorlásban és a jogvédelemben végbemenő változásokat vizsgálja a Human Rights Watch (HRW) évről évre. Múlt héten hozták nyilvánosságra a 28. ilyen jelentésüket, idén is külön fejezetet szentelve Magyarországnak (a 222. oldaltól kezdődően), s egyben ezúttal is sajnálatos magyarországi eseményeket dokumentálva az utókor számára.

A Magyarországra vonatkozó fejezet ugyanis a 2017-ben történt, elsősorban menekültekkel való bánásmódot érintő eseteket veszi végig, rögtön azzal kezdve, hogy a regisztrált menedékkérők számának általános csökkenése volt megfigyelhető, hiszen a 2016 azonos időszakára vonatkozó 26 ezerrel (a jelentés novemberig szól, ám valójában 28 ezer 800) szemben, 2017-ben már csak 3035 menedékkérelmet regisztrált a magyar állam. A legtöbben Afganisztánból, Irakból és Szíriából szerettek volna menedéket kérni Magyarországon.

A háborúk elől menekülők emberi jogait hangsúlyozza a Human Rights Watch 2018-as emberi jogi világjelentése

A HRW részletesen elemezte, hogy miként változott a menekültjogi és fizikai környezet Magyarországon 2017-ben, s hogyan viszonyult e kérelmekhez a magyar állam, míg javában folyt a menekült-, a kormányzati kommunikációban migránsellenes kampány. Miközben ugyanis Orbán Viktor a múlt heti rádióinterjújában arról beszélt, nem migránsokat fogadott be az ország, hanem oltalomba vett menedékkérőket. Noha a kormányfő szavai több ponton is hamisnak bizonyultak, s eleve elferdítette a statisztikát, a legérdekesebb mondata mégis ez volt:

„Az ilyen emberek (az oltalmazotti vagy menekültstátuszt kapók – a szerk.) abban különböznek az országhatárt letaroló illegális migránsoktól, hogy először „bekopogtattak az ajtón", és közölték, védelemre szorulnak" – fejtette ki Orbán, hozzátéve: többségében felügyelet nélküli gyermekekről és asszonyokról van szó. Az oltalmazottaknak, ha már nem szorulnak védelemre, vissza kell menniük oda, ahonnan jöttek, sosem lesznek magyar állampolgárok – közölte a kormányfő, aki azt is elmondta, hogy ma Magyarországon őrzött és nem őrzött szálláshelyeken 491 ember tartózkodik.

Orbán szó szerint:

„A menekültek nem migránsok, hanem bekopogtatnak az ajtón.”

Önmagában érdekes kérdés azonban, hogy a kormányfő milyen határletarolásról beszél, hiszen a HRW-adatok azt is bizonyítják: 2016-ban sokkal többen, több mint 28 ezren szerettek volna legálisan bejutni Magyarország területére és itt menedékjogot szerzeni, mint tavaly, amikor 3 ezren próbálkoztak ezzel, s az Orbán-kormány több mint 1300 embert be is fogadott.

Sőt, a hivatalos statisztikák másképp is árulkodóak, hiszen a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal nyilvántartása szerint 2015-ben 508, míg 2016-ban 432 személy kapott védelmet Magyarországon, 2017-ben pedig már 1291-en. Eközben az Orbán-kormány azzal is trükközött, hogy 2015-ben és '16-ban még a menedékkérelmeket nem elutasította, hanem egészen egyszerűen megszüntette az eljárásokat, így valójában 2016-ban – amikor több mint 28 ezren kérelmeztek, s nyilván már előző évről is folyamatban voltak eljárások – 48 ezer 229 menedékkérelmi eljárást egész egyszerűen megszüntetett. Tavaly ellenben már csak 2200 eljárás szűnt meg, az elutasítások szám 2700 körül volt, a napokban hangossá vált szám, az 1300 pedig a befogadást jelentette – egyetlen év alatt.

A HRW azonban nem a kormányzati kommunikáció ellentmondásaival foglalkozott jelentésében, hanem tényszerűen végigvette a 2017-es év eseményeit. Ezek is egyértelműsítik, hogy míg az Orbán-kormány számára 2016 egyértelműen a „migránsok" elleni küzdelemről szólt, minden jogszabályt módosítottak is ehhez, addig 2017-ben már csak a propaganda maradt, s elsősorban a menekültpolitikában a kormánnyal nézetkülönbségben lévő civil szervezetek, majd pedig Soros György vált a célponttá – törvényalkotás és retorika szintjén egyaránt.

A HRW felidézte, tavaly márciusban lépett hatályba a jogszabály-módosítás, amely lehetővé tette a menedékkérők automatikus fogva tartását, beleértve a 14 éven felüli gyermekeket. Az érintettek a menekültügyi eljárás lefolytatásának teljes idejére a két tranzitzónában vannak elzárva, a Szerbiával közös határszakaszon. Mindez – párosulva a menekültügyi törvények közelmúltbeli módosításaival, amelyek lényegében végletekig korlátozták a menedékkérők hozzáférését és jogait a menekültügyi eljáráshoz és -ban, a HRW szerint azt eredményezték, hogy több ezer menedékre szoruló ember rekedt a szerb-magyar határ szerb oldalán, roppant rossz körülmények között.

Határvadászok lesnek az érkezőkre, akiket utána elzárva tartanak a teljes menekültügyi eljárás idejére

A jelentés arra is emlékeztetett, hogy mindezek miatt szeptemberben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, így a főbiztos Filippo Grande felszólította Magyarországot a hozzáférés javítására mindazok számára, akik menedékjogot legálisan és jogszerűen kívánnak Magyarországon igényelni. Érdekes módon az Orbán-kormány hozzáállása ekkor már változóban volt, noha ennek nyilván köze volt ahhoz is, hogy alapvetően az Európába jutók számának csökkenése nyomán is egyre kevesebben érkeztek a magyar határra. Mindenesetre november közepéig 455 menedékkérőt tartottak a magyar hatóságok őrizetben a két tranzitzónában, beleértve a 243 gyermeket, köztük 19 kísérő nélküli gyermekeket – az UNHCR, az ENSZ menekültügyi szervezetének adatai szerint.

Ekkorra azonban a magyar kormány megkezdte a kampányt, hogy lejárassa a civil szervezeteket, különösen azokat, amelyeket az – mint fogalmaztak – emberbarát Soros György valamilyen módon finanszírozott. A jelentés kitér arra is, hogy a kormány hazaárulóknak bélyegezte ezeket a civil szervezeteket, Soros Györgyöt magát pedig veszélyesnek, s a civilek felbujtójának.

Pedig – idézték fel – februárban az ENSZ különmegbízottja már az emberi jogok védelmezőinek helyzete miatt aggodalmát fejezte ki a kormánynak, s kérte, hogy tartsa távol magát a jogvédők további megbélyegzésétől. Ezzel szemben a kabinet áprilisban elfogadta a civileket külföldi ügynökként megbélyegző jogszabályt, amely ellen több tucat érintett szervezet emelte fel szavát, vonult utcára, majd pedig fordult a magyar alkotmánybírósághoz – amely még csak most kezdte tárgyalni az idevágó beadványokat. Ugyanakkor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen emiatt a törvény miatt is, éppen úgy, ahogyan a hírhedt lex CEU miatt is – sorolja a tavalyi történéseket a jelentés.

Mindezeknek a HRW szerint is köze lehetett ahhoz, hogy az elmúlt évek alkotmányos eróziója után májusban az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a magyarországi az emberi jogi helyzetről, amelyben annak átfogó vizsgálatát is megindította, hogy ma Magyarország sérti-e az EU értékeit, mely az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárást vonná magával.

A HRW éves jelentésének Magyarországra vonatkozó fejezete nemcsak ezen eseményeket sorjázta, de külön kitért arra is, hogy a magyar sajtó- és médiavállalkozások jelentős többsége 2017-re már a kormányhoz közelálló emberek birtokában volt, így a hatalom befolyásolóerővel bír a médiatartalmakra. Ennek példájaként felidézték azt is, hogy szeptemberben az egyértelműen és nyíltan kormánypárti 888.hu egy listát tett közzé nyolc újságíró nevével, s azzal vádolta az érintetteket, hogy a külföldi közvéleményt soros György akarata szerint és hatására kívánják befolyásolni.

Mindezt a jelentés szintén emberi jogsérelemként rótta fel, ahogyan kitért arra is, hogy továbbra is szembesülnek Magyarországon a lakhatási, oktatási és közegészségügyi ellátásban súlyos diszkriminációval a magyar társadalom roma tagjai. Májusban épp ezért az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek folyamatos diszkrimináció a roma gyerekek az oktatásban.

Azt is fölrótták a 2017-es év eseményei között, hogy idevágó ENSZ-munkacsoport a nők elleni diszkrimináció és a családon belüli erőszak magyarországi mértéke miatt az Emberi Jogi Tanács júniusban jelentésben sürgette a magyar hatóságokat, hogy Magyarország végre ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. Ez azóta sem történt meg, s noha a blőd kormányzati kommunikáció a gender-elmélettel szembeni ellenérzéseivel igazolta az elutasítást, valójában a kormány hivatalosan az egyezmény bevezetésének 8 milliárd forintos költségeivel magyarázta, hogy a ratifikáció várat magára. Arról a HRW nem szól, csak mi tesszük hozzá, hogy a menekültek ellátásával kapcsolatos költségvetési kiadásokhoz képest 2017-ben annyit költött propagandára az Orbán-kormány, mint soha előtte.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal az 2017-es költése alapján tavaly összesen nettó 66,52 milliárd forint értékben kötött különböző kommunikációs feladatok ellátására szerződéseket, amiben benne van a Soros Györgyöt támadó kormányzati tájékoztatókampány is.

Mindezek összegzéseként nem von le bonyolult következtetéseket a nemzetközi jogvédő szervezet, és sem bírálatokat, sem pedig a kormányzatnak szánt felszólításokat sem tartalmaz a jelentés. Ugyanakkor a Human Rigths Wacht-nak a napokban újra meg kellett szólalnia, mert a világjelentése véglegesítése óta az Orbán-kormány bejelentette a Stop Soros törvénycsomagot is. 

A jogvédők honlapján található nyilatkozat szerint már önmagában is furcsa, hogy egy európai uniós kormány az Európába áramló illegális migránsokról beszélt, sőt, ezt a kifejezést iktatná jogszabályba. A HRW magyar kutatója szerint „a jogszabály-csomag mélyebb olvasata világossá teszi, hogy a kormány célja, hogy akadályozza a menekültek helyzetén segíteni kívánó nem kormányzati szervezeteket (NGO-kat)". Itt pedig már azt is felhozták, hogy az egész javaslatcsomag indoklásaként a kormány a Soros-ellenes nemzeti konzultáció eredményeket jelölte meg indoklásként, csakhogy ez a kormányzati kérdőív valójában hazugságokat és torz féligazságokat tartalmazó állításokkal volt tele a bevándorlás ügye kapcsán.

Azt is írták, hogy újabb civil- és Soros-ellenes intézkedések további bélyegzik a civil szervezeteket és kedvét szeghetik az őket támogatóknak – legyen szó hazai vagy nemzetközi támogatásról egyaránt. A nyilatkozat szerint, ha a Stop Sorosból végül nem is lesz törvény, a kormányoldal célja, hogy az áprilisi választások előtt felkavarja bevándorlóellenes hangulatot és fokozzák a bizalmatlanságot azokkal a civil szervezetekkel szemben, amelyek bírálták a menekültellenes politikáját.