Lefülelt lehallgatások – Vétek bíró érvei átírhatnak sok ítéletet

2019. március 22. 07:08 - szerző: Rajnai Attila

Vétek János, a Kecskeméti Járásbíróság bírája két büntetőügyben is kizárta a titkos adatszerzéssel keletkezett bizonyítékokat. Ha döntése jogerőssé válik, az alapjaiban változtathat meg több, már folyamatban lévő büntetőügyet, de kihat a befejezettekre is. Az eset pikantériája: mindkét szóban forgó per vádlottja Sziky Gyula, aki gyakorta fel-feltűnik az aktuális hatalom körüli zűrös gazdasági ügyekben.

Vádlottak nélkül hirdetett ítéletet március 13-án Vétek János, a Kecskeméti Járásbíróság büntetőbírája egy csaknem öt éve húzódó büntetőügyben. A per azért tartott ennyire sokáig, mert a bíró – helyt adva a védői indítványoknak – különös súlyt helyezett a bizonyítékok gerincét alkotó titkosszolgálati lehallgatások és megfigyelések keletkezésére. Mindezekkel kapcsolatban megkereste a Nemzeti Védelmi Szolgálatot, és így derült ki, hogy az ügy elsőrendű vádlottja, Sziky Gyula ellen indítványoztak ugyan titkos adatgyűjtést, de hogy pontosan miért, az már minősített adatnak, vagyis államtitoknak számít, így még a bíró sem tudhat róla. Vétek Jánossal mindössze annyit közöltek, hogy annak, ami miatt lehallgatták és megfigyelték Sziky Gyulát, nincs köze a szóban forgó peres eljáráshoz.

Vétek bíró szerint így a „tárgytól eltérés esete” áll fenn, vagyis nem a perben tárgyalt bűncselekményekre – csődbűntett, vesztegetés bűntette – indítványozták a titkosszolgálati nyomozó munkát, ezért az így keletkezett anyagok nem használhatók föl a férfi ellen. A perben szereplő további két személy, Sziky üzlettársa, a másodrendű vádlott B. Ákos, valamint egy felszámolóbiztos, a harmadrendű vádlott dr. H. Tünde ellen szintén azért nem használhatók fel a titkosszolgálati bizonyítékok, mert nekik sincs közvetlen kapcsolatuk azzal az alapüggyel, amelyre vonatkozóan a lehallgatást indítványozták.

A perben a kérdés az volt, hogy jogtalanul vontak-e el több mint 13 ezer eurót egy felszámolásból, és ennek tevékeny részese volt-e a felszámolóbiztos, vagy csak megtévesztették. Az eljárás során kiderült: Sziky ötlete alapján úgy próbálták kimenteni a felszámolás alá eső vagyonból ezt a pénzt, hogy téves utalás címén visszaküldették a felszámolóval, aki ezért 850 ezer forintot kapott egy borítékban.

Vétek János a lehallgatási jegyzőkönyvek nélkül is elítélte a vádlottakat, mert szerinte a vallomások és más okiratok alapján is megállapítható a vádlottak bűnössége, de végül az ügyészi indítványnál jóval enyhébb szankciót rótt ki rájuk: Szikyt és B. Ákost csődbűntett, valamint vesztegetés bűntettéért két év hat hónap börtönbüntetésre, dr. H. Tündét pedig csődbűncselekmény, valamint vesztegetés elfogadásáért három év hat hónap börtönbüntetésre és 850 ezer forint vagyonelkobzásra ítélte. A verdikt nem jogerős. Az ügyész súlyosbításért és a titkosszolgálati bizonyítékok felhasználása érdekében jelentett be fellebbezést, hangsúlyozva: a lehallgatás engedélyezése a nyomozás során több bírói fórumot is megjárt, sőt a nyomozati bíró határozatában az áll, hogy a lehallgatás kiterjeszthető a „kapcsolódó személyekre” is.

Nem ez az első ilyen ítélete Vétek János bírónak. Korábban egy másik ügyben is kizárta a titkosszolgálati bizonyítékokat, mégpedig Kiss Szilárd moszkvai mezőgazdasági szakdiplomatának és Gellért Imrének, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet egykori elnökének perében. Az eljárás egyik kulcsfigurája ebben az esetben is Sziky Gyula volt. Végül mindhármukat felmentették a vesztegetés, illetve a vesztegetés elfogadásának vádja alól.

A vádirat szerint a Kiss Szilárd érdekeltségébe tartozó Monte Tokaj borászati vállalkozás 2010-ben 500 millió forint kölcsönt vett fel a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezettől, ennek biztosítéka a cég tulajdonában álló ingatlanok, nagy értékű, főként borászati ingóságok és a borkészlet volt, összesen 1,2 milliárd forintnyi értékben. A kölcsönből azonban az adós cég csak néhány részletet törlesztett a futamidő alatt, ezért a tartozás egy idő után már körülbelül 600 millió forint lett. A kölcsönt nyújtó Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet bedőlt, a követelést pedig – a fedezetekkel együtt – 2012 nyarán az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetre engedményezte. Mindeközben Kiss Szilárd tudomására jutott, hogy egy nyíregyházi vállalkozó, Sziky Gyula – egykoron a helyi futballklub tulajdonosa – jó ismerőse a követelést megszerző pénzintézet vezetőjének, Gellért Imrének. Kiss ezért Sziky közbenjárását kérte abban, hogy a takarékszövetkezet a követelését áron alul adja el egy olyan cégnek, amely vagy az ő saját, vagy Sziky érdekeltségébe tartozik.

A lehallgatási anyag szerint Sziky több alkalommal tárgyalt Kiss Szilárd megbízásából Gellért Imrével. A tárgyalások eredményeként 2013. augusztus 28-án megállapodtak abban, hogy a takarékszövetkezet követelését Sziky Gyula egyik közeli ismerősének a cége vásárolja meg 335 ezer euróért. Sziky további 135 ezer euró kenőpénzt ígért a pénzintézeti vezetőnek azért, hogy a vételárat jóval meghaladó értékű, fedezettel biztosított követelés tulajdonjogát anélkül engedje ki a takarékszövetkezet érdekköréből, hogy megkísérelné a fedezetből kielégíteni a követelést. Az ügyészség szerint Gellért Imre elfogadta az ajánlatot. A tárgyalásokról – így a kenőpénz ígéretéről szóló megállapodásról – Sziky Gyula telefonon tájékoztatta Kiss Szilárdot, ő pedig vállalta, hogy biztosítja a 135 ezer eurónyi kenőpénzt. Ezt az összeget – Kiss Szilárd utasítása szerint – egyik hozzátartozója adta készpénzben Szikynek, aki 2013. szeptember 4-én továbbadta Gellért Imrének. Ő is tartotta a szavát: a jogtalan előnyért cserébe a pénzintézeti vezető nem próbálta meg a fedezetből kielégíteni a takarékszövetkezet követelését, inkább mélyen áron alul értékesítette azt.

Sziky Gyula

Mondhatnánk, hogy ennél klasszikusabb korrupciós ügyet keresve sem találhatnánk, ám a perben Vétek János bíró úgy ítélte meg: a Sziky Gyula ellen indítványozott lehallgatás és titkos adatgyűjtés nem volt célhoz kötött és jogszerű, hiszen azt egy másik, államtitoknak minősülő büntetőügyben rendelte el a bíróság. Ezért a hanganyagot nem vette figyelembe, más bizonyíték viszont nem volt, így aztán felmentette a három férfit a vád alól. Az ügy másodfokú tárgyalását még nem tűzte ki a Kecskeméti Törvényszék. Ha az ítélet másodfokon sem változik, akkor az állam további kártérítési perekre számíthat, mert a három vádlott hosszú ideig előzetes letartóztatásban, valamint házi őrizetben volt.

Ennél persze sokkal nagyobb a tét. A lehallgatási anyagokat ugyanis mindkét ügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség kezelte, és a szervezet hasonlóképpen járt el más, nagyobb büntetőügyekben is a hanganyag felhasználásakor. Ha tehát helytállóak Vétek bíró érvei, akkor az ilyen anyagok felhasználása más ügyekre is kihat, azokban is ki kell zárni a bizonyítékok sorából a lehallgatásokat. Előfordulhat, hogy perújrafelvételi eljárást kell indítani olyan, már befejezett ügyekben is, amelyekben a bíróság kizárólag lehallgatási anyagokra hivatkozva hozott ítéletet.

Sziky Gyula bilincsben

Sziky Gyula neve egyébként gyakorta felbukkan hatalomközeli cégek kétes gazdasági ügyeiben. Sziky egykoron a szabolcsi megyeszékhely egyik legbefolyásosabb üzletembere volt, és mint oly sokan a rendszerváltáskor, nyugat-európai használtgépjármű-importtal alapozta meg a vagyonát, majd Nyíregyháza legnépszerűbb diszkóklubját, az Open Doorst üzemeltette. 1991-ben többedmagával megalapította a később felszámolás alá került Mobilismo Kft.-t, amelynek neve évekkel később az úgynevezett Kaya Ibrahim-ügy kapcsán bukkant fel. E nagy vihart kavaró ügy lényege az volt, hogy egyes vállalkozók tucatnál is több, adóssággal és köztartozásokkal terhelt Fidesz-közeli céget adtak el 1995-ben Kaya Ibrahimnak, aki erről mit sem tudott, mert csak az adatait használták föl a tranzakciókhoz. Sziky üzlettársa volt a Kaya Ibrahim-ügy egyik érintettjének, Sipos Lászlónak. Sipos egyik cége ugyanoda volt bejegyezve, ahová a Mobilismo, és mindketten benne voltak az 1994-ben alapított, jelenleg felszámolás alatt álló Open Doors Kft.-ben.

Sziky utóbb strómanként bukkant fel a BCB Egyesült Textil Rt. felszámolásában, amiből szintén per lett: csődbűntettel vádolták. Az ügyészség szerint ugyanis az általa képviselt Immoferr Kft.-n keresztül színlelt adásvételi szerződéseket kötött a BCB néhány ingatlanára. Az ügyészség azt állította, hogy a tulajdonosok így játszották át maguknak a cég ingatlanait, és azt a hamis látszatot keltették, hogy az adásvételek megvalósultak. A színlelt szerződésekből befolyó pénz a Szlávy Bulcsú meggyilkolásával megvádolt és elítélt Wappler László offshore cégénél, a Lorena European Ltd.-nél landolt. A BCB Rt. igazgatóságának elnöke a cég felszámolásáig Sümeghy Csaba korábbi fideszes parlamenti képviselő volt, akit egy Szikyhez hasonló stróman váltott a társaság élén. Vádlott volt még az ügyben a szintén fideszes kötődésű idősebb Wachsler Tamás is. Sziky ezt a sokáig elhúzódó és elfogultságból más megyében tárgyalt ügyet megúszta pénzbüntetéssel.

Sziky ellen jelenleg még egy büntetőügy van folyamatban, amelyben sikkasztás bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt tartóztatták le 2016. február 23-án. Ebben az ügyben – a banki alkalmazottat megtévesztve – 350 millió forintot utaltattak át egy szabolcsi számlára. Ítélet még nincs, mert ebben az ügyben is keletkeztek lehallgatási bizonyítékok, amelyek felhasználhatósága attól függ, miként reagál másodfokon a Kecskeméti Törvényszék Vétek bíró érveire.