Mintha álmodnánk, de keserű az ébredés – A KSH szerint 364 ezer forint az átlagjövedelem

2019. július 30. 13:10 - szerző: Unyatyinszki György

A magyar társadalom legjobban kereső rétege nagyon felnyomja az átlagjövedelmet. A KSH ismeri a problémát, mégis inkább a jobbnak tűnő számokról közölnek statisztikát.

2019 májusában az egy évvel korábbihoz képest 11,2 százalékkal volt magasabb a bruttó átlagkereset, bruttó 364 400 forintot mutatott a statisztika – írja a friss adatok alapján a hvg.hu.

Amennyiben a statisztikából kiveszik a közfoglalkoztatottak alacsonyabb átlagkeresetét, akkor 372 400 forintra emelkedik az átlagkereset. A közalkalmazottak körében is jelentős eltérések vannak, például a humán, egészségügyi, szociális ellátásban dolgozók mindössze bruttó 235200 forint keresnek.

A legjobban kereső szektor a pénzügyi ágazat, ahol bruttó 666 100 forint volt az átlagkereset idén májusban.

Amennyiben úgy látja, hogy ön középosztálybeliként nem keres annyit, mint az átlagjövedelem, nem véletlenül van így.

A statisztikához rendelkezésre állna minden dolgozó állampolgár pontos jövedelme, amit a Nemzeti Adó és Vámhivatal gyűjt. Azonban a KSH ezeket az adatokat nem használja, egy korábbi közleménye szerint ugyanis pontatlannak tartják az adatokat, azaz megkérdőjelezik a NAV adatait. Ha igaz lenne a KSH állítása,

az alapjaiban rengetné meg a magyar adórendszert

és a költségvetési tervezést, tehát mindenképpen meglepő a döntés. A statisztikából így kimarad például az öt fősnél kisebb vállalkozásoknál dolgozók jövedelme, illetve az egyéni vállalkozók, ami alapján lényegesen alacsonyabb lehetne az átlagbér is. 

Hogy áll a középosztály?

A társadalom jövedelmi helyzetéről sokkal többet mond el a medián bér, amit évek óta nem közöl a KSH. Annak a személynek van medián jövedelme, aki pontosan a társadalmi ranglétra közepén helyezkedik el, ugyanannyian keresnek nála többet, mint ahányan kevesebbet. Ez az egyik legjobb mérőszám a középosztály jövedelmi helyzetének megállapítására, mégsem közli ezt a KSH.

Szakemberek számítása szerint a bruttó medián bér 23 százalékkal alacsonyabb, mint az átlagbér.

Hogy érzékelni lehessen, hogy a társadalom jobban kereső felső tíz százaléka hogyan nyomja fel az átlagjövedelmet, érdemes megnéznünk a KSH legutóbbi, 2017-es diagramját, ami a tizedenként szemlélteti a jövedelmi viszonyokat. (A KSH várhatóan 2019 utolsó hónapjaiban közli a 2018-as jövedelmi decilisekre vonatkozó adatokat.)

Fotó: forrás: KSH

2021 lesz az igazság éve

A KSH 2015-ben kezdte a korábbiakhoz eltérő módon közölni az adatokat a jövedelmi helyzetről. Azonban az Európai Unió statisztikai szervének, az Eurostatnak azonban a részletes, minden munkavállalóra vonatkozó adatokat is el kell küldenie. A dolog szépséghibája, hogy a nemzetközi elvárások szerint ezt öt év elteltével elegendő megtennie, vagyis leghamarabb 2020-ban fogják átadni a pontos adatokat az EU-nak, ami a várható átfutással számolva 2021-ben fogja közölni azt.

Tehát két év múlva kiderülhet, hogy pontosan mekkora volt az eltérés a KSH által közölt jövedelmi statisztika és a társadalom valós jövedelmi helyzete között.

Érdemes még kitérni a nemek közti jövedelmi különbségekre. A férfiak átlagbére húsz százalékkal magasabb, mint a nőké, ráadásul a növekedés is nagyobb volt a férfiak körében (11,4 százalék) tavaly május óta, mint a nőké (9,5 százalék). Ez főleg azzal magyarázható, hogy azokban a szektorokban nőttek jobban a bérek, ahol több férfi dolgozik, például az építőiparban.