Kövér egyszerűen nem tud leugrani a komcsizós rolleréről
A XX. században a kommunista és náci diktatúrák „különböző ideológiák jegyében, de ugyanazon cél érdekében lopták ki az isteneszményt az emberek szívéből". Mindkét diktatúra igyekezett elfojtani az emberi identitás egyes elemeit, míg másokat el akart torzítani, végül mindkét kísérlet hasonlóan sötét barbárságokat eredményezett és százmilliók életét követelte – fejtette ki Kövér László a parlamentben, a „Halálra ítélve - papi sorsok '56 után" című konferencián.
Most azonban – folytatta a házelnök – a kommunizmustól és a nácizmustól eltérően az emberi azonosságtudatnak nem pusztán csak egyes elemeit, hanem teljes egészét el akarják törölni azok, „akik a tőke soha nem látott koncentrációjának és vele a tömegmanipuláció soha nem látott hatékonyságú technológiájával" elég erősnek érzik magukat erre.
Kövér szerint ők magukat transzhumanistáknak nevezik és azt hirdetik, hogy a technológia fejlődés elhozta azt az időt, amikor az ember önmaga képes a mesterséges evolúcióra. Emellett azt is állítják, hogy az ember genetikai, nemi, családi, vallási és nemzeti identitása csak kolonc az emberiség nyakán, és mielőbb meg kell szabadulni azoktól – fejtette ki.
Elmondta azt is, hogy „az istentagadásra épülő politikai rendszerek elkerülhetetlenül emberellenessé válnak, és mindig emberölésbe torkollnak".
„Akik ugyanis Isten halálát hirdetik, azok mindig készen állnak az emberélet kioltására is" – fogalmazott Kövér László. Hozzátette, a második világháború után több mint négy évtizedig Magyarország egy ilyen rendszernek vált a foglyává, akikre pedig ma emlékeznek, valamennyien ennek a kommunista rendszernek az áldozatai és vértanúi.
A kormánypárti politikus beszédében emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy mindennek előzménye a Tanácsköztársaság időszaka, amikor alig több mint négy hónap alatt elsősorban vidéken tomboló terrorista különítményesek tucatnyi olyan papot öltek és kínoztak meg, akiknek nevét csak részlegesen őrizte meg az utókor emlékezete. (Ez azonban egyszerűen nem igaz, még úgy sem, hogy Kövér nem fejtette ki, mit ért az „utókor emlékezete" alatt)
