Kovács Zoltán szerint az érvénytelen, eredménytelen kvótanépszavazásra hivatkozva módosítják az alaptörvényt – alaptörvény-ellenesen

2018. június 6. 14:20 - szerző: Biró Marianna

A kormányszóvivő nyíltan szembemegy az alaptörvénnyel, hiszen azt népszavazásra hivatkozva módosítani éppen úgy alkotmányellenes, mint egy érvénytelen, s így eredménytelen népszavazást a néptől kapott felhatalmazásként emlegetni.

A kormány most teljesíti a 2016-os népszavazás eredményét – állítja Kovács Zoltán. A kormányszóvivő szerdán a Kossuth Rádióban turnézott, s újabb lendületet adva a kormányzati kommunikációnak arról beszélt: a „Stop Soros” törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosítás garantálhatja, hogy semmilyen formában ne lehessen megkerülni a magyar Országgyűlés döntési kompetenciáját a migráció kérdésében. 

Kovács szerint ugyanis a 2016-os népszavazáson egyértelmű támogatást kapott a bevándorlás és a betelepítés tiltása. „A kormány most teljesíti, amit akkor megígért, a módosítással ugyanis olyan új elemek kerülnek az alaptörvénybe, amelyek megerősítik az alkotmányosság magját, az önazonosságunkat, valamint garantálja, hogy ne mások dönthessenek arról, kivel élünk egy országban" – jelentette ki.

Kovács Zoltán
Fotó: MTI/Marjai János

Kovács Zoltán szavainak értelmezéséhez idézzük az alaptörvény idevágó passzusait, amelyek nem mást, hanem azt egyértelműsítik: az alaptörvényt népszavazásra hivatkozva módosítani éppen úgy alkotmányellenes, mint egy érvénytelen, s így eredménytelen népszavazást a néptől kapott felhatalmazásként emlegetni.

Magyarország alaptörvényének 8. cikke: Országos népszavazás

(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.

(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.

(3) Nem lehet országos népszavazást tartani

a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;

b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;

c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;

d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;

e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;

f) az Országgyűlés feloszlásáról;

g) képviselő-testület feloszlatásáról;

h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;

i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;

j) közkegyelem gyakorlásáról.

És pusztán egy kis bónusz, szintén az alaptörvényből:

„Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott."

Ezek szerint a 2016. október 2-i országos népszavazás nemcsak annak kiírása, valamint tárgya és kérdése miatt volt alaptörvény-ellenes, de arra hivatkozva alaptörvényt módosítani még akkor is szintén alaptörvény-ellenes lenne, ha adott esetben érvényes lett volna. Minthogy a szavazásra jogosultak kevesebb mint a fele adott le érvényes szavazatot. Egészen pontosan, csak hogy legyen mit megjegyezni:

„A Nemzeti Választási Bizottság 2016. október 11-én hozott, 150/2016. NVB határozatával – a 233/2016. (VII. 5.) köztársasági elnöki határozattal 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazás eredményének megállapítása tárgyában – hivatalosan megállapította, hogy a 2016. október 2-án lefolytatott népszavazás érvénytelen volt. A Nemzeti Választási Bizottság az eredmény megállapítása során – figyelemmel a népszavazási törvény 78. §-ában foglaltakra – vizsgálta az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdésében foglalt érvényességi feltételek fennállását. Ennek keretében megállapította, hogy a szavazás napján a központi névjegyzékben szereplő, a népszavazáson részt venni jogosult választópolgárok száma 8 272 625 volt. Az érvényes szavazatok száma 3 418 387 volt.

Az Alaptörvény – gránitszilárd szabályokkal a népszavazásról
Fotó: kormany.hu

További, lényeginek mondható apróság, hogy a kiírt népszavazás kérdése nem arról szólt, amiről most a Stop Soros és az alaptörvény hetedik módosítása. A kérdés ugyanis úgy szólt:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

Az Európai Unióról még csak szó sem esik ezzel szemben az alaptörvény hetedik módosítására, továbbá a Stop Sorosként ismert, elsősorban büntető- és menedékjogi törvényekre irányuló módosítócsomagokban. Ezzel szemben a kormány által múlt kedden parlamentnek benyújtott javaslatcsomag alapján:

  • a Büntető törvénykönyv (Btk.) úgy bővül, hogy egy új büntetőjogi tényállás azt sújtja, aki segíti, hogy egy migráns „tartózkodási jogcímet” szerezzen. A jogellenes bevándorlás elősegítését az követi el, aki szervezett tevékenységet folytat azért, hogy Magyarországon menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé olyasvalakinek, aki nincs üldözésnek kitéve, illetve aki egy Magyarországra jogellenesen belépő vagy itt jogszerűtlenül tartózkodó embernek tartózkodási jogcímet szerez. Ez 5-90 nap elzárással lesz büntetendő.
  • Az alaptörvény és egyéb jogszabályok is bővülnek majd azzal a kitétellel, hogy Magyarország nem fogadja be azoknak a menedékkérelmét, akiket nem üldöznek és nincsenek veszélyben. Ennek apropóján változtatnának a menedékjogi törvényen is, lényegében egyértelművé téve: a magyar állami szervek a változtatások és az alkotmánymódosítás után egyetlen menedékkérelmet sem fognak elfogadni az ország határain, hiszen bárki, aki azokat eléri, olyan országból érkezik, amely nem számít közvetlen üldöztetésnek kitett államnak, sőt, a kormányzati indoklás szerint ide menekültek kizárólag biztonságos országokon keresztül érkeznek.
  • A 14 oldalas jogszabálytervezet módosítaná a rendőrségről szóló törvényt, mégpedig úgy, hogy az járhasson el az új büntetőjogi esetekben. Bevezetnék továbbá a „határbiztosítási távoltartás" tényállását, amely 8 kilométeres határsávban tenne lehetővé „takarítást" a hatóságoknak, azaz azt, hogy semmiféle civil ne léphessen kapcsolatba olyanokkal, akikkel szemben az illegális határátlépés gyanúja fennáll.
  • Az alaptörvény nemzeti hitvallásról szóló fejezetébe kerül majd, hogy: „Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.” Noha önmagában nehezen lenne értelmezhető, hogy mi ezzel a szándéka a kormánynak, a javaslatcsomag következő passzusa egyértelművé teszi: Orbán Viktor és kormánya beleírja alaptörvényébe, hogy nem kell, de legalábbis nem kívánnak megfelelni az Európai Unió jogrendszerének: „Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.”
  • Az is az alaptörvénybe kerül majd, hogy: „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket – Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. A kérelem előterjesztése és elbírálása feltételeinek alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg." Ez az egyetlen, az annak idején átverekedett népszavazási kérdéssel egyáltalán összefüggésbe hozható passzus, noha kvótákról, kötelező betelepítésről, vagy ehhez hasonló, korábban riogatásra használt kifejezésekről nincs szó.
  • Ezen túl az alaptörvény-módosítás második témaköre megteremti az elkülönült közigazgatási bíráskodás szervezeti alapjait azzal, hogy beírják a szövegbe: „A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz"
  • Szerepel továbbá az alaptörvény-módosítási javaslatban a magánélethez való jogok megerősítésére vonatkozó, eléggé megfoghatatlan javaslat is: „A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével." Ennek céljáról kedden a Házban Aradszki András rántotta le a leplet, hiszen a KDNP-s képviselő és vezérszónok az alaptörvény-módosításról szóló általános vitában azt találta mondani: „Ismerek olyan politikustársat, akinek a családja hónapokon keresztül képtelen volt normális életet élni, mert az ingatlana közelében rendszeresen tüntettek olyan ügyért, amihez a politikusnak nem volt köze.” Persze ez is aligha hozható összefüggésbe az érvénytelen, így eredménytelen népszavazással, amely aligha adott bárminemű felhatalmazást bármire is az Orbán-kormánynak.