A Gazdasági Versenyhivatal volt elnöke szerint Magyarországon kivirágzott a korrupció
A közpénzek elcsalása, irányított elosztása mindenütt deviáns cselekedetnek minősül. Nálunk viszont ideológiát is teremtenek hozzá, a nemzeti burzsoázia kialakítását – állapította meg a Népszavának adott interjúban Nagy Zoltán a Transparency International Magyarország kuratóriumi elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal volt vezetője.
Elmondta, hogy létezik kis korrupció, ami alatt a hivatali, például földhivatali ügyintézők, vagy a rendőrök megvesztegetését értjük, de úgy látja, ez visszaszorulóban van. Ezzel szemben a nagy korrupció szerint kivirágzott.
– A kormány olyan keretfeltételeket teremt a jogalkotásban és a szabályozásban, amely alkalmat, esetenként felhatalmazás ad arra, hogy tisztességtelen módon oldják meg a közpénzek és -jogosítványok elosztását. Ezt nevezzük rendszer szintű korrupciónak
– magyarázta.
Arra a felvetésre, hogy az uniós tagállamok között is előfordul hasonló szisztéma, hogy a kormány a szervezőereje a korrupciónak, azt felelte, hogy a mai magyar formában ez nagyon ritka.
– Persze, másutt is előfordul, de üldözik, mint például Izraelben. A korrupció egyébiránt mindenütt deviáns cselekedetnek minősül. Nálunk viszont ideológiát is teremtenek hozzá, a nemzeti burzsoázia kialakítását. Büszkének kellene lennünk erre, hiszen a különlegességünket, a szuverenitásunkat bizonyítjuk ezzel is?
– tette fel a kérdést.
Ezzel kapcsolatban két jogalkotási példát említett. Az egyik a letelepedési kötvényé, amelynél álláspontja szerint a szabályrendszert úgy alkották meg, hogy eleve a korrupció felé visz. A másik példaként a tao-pénzeket említette.
– A rendszer úgy épült fel, hogy el lehessen bújni az átláthatóság elől. Nyilvánvaló, hogy ennek az az oka, hogy valamilyen nem tisztességes dolgot cselekednek, mert ha nem így lenne, akkor nyílt sisakkal vállalhatnák, hogy milyen eredményesen használták fel a támogatás összegét. Ehelyett a számlák gyakran eltűnnek, nem föllelhetőek, és még sok más, kibúvási technikára lehet bukkanni
– jegyezte meg.
Úgy véli, vannak arra utaló jelek, hogy egyes magántársaságok az állam részeiként viselkednek. Szerinte a Mészáros- vagy a Tiborcz-cégek alkalmanként úgy lépnek fel, mintha ők lennének a kormányzati döntéshozók felettesei. Mintha nem kellene a versenyeztetési, a közbeszerzési szabályoknak megfelelniük, a többi piaci szereplővel szemben.
– Ez a Mészáros-Tiborc-féle konglomerátum fura jószág, és talán ezzel a különleges státusával magyarázható, hogy elképzelhetetlenül nagy profitrátával dolgozik, és a növekedési üteme párját ritkító. Ez egy nagyon magyaros jelenség – fűzte hozzá Nagy Zoltán.
