Nem sok értelme van nyilvánosan listázni az alapbetegségeket

Szombaton, a koronavírus halálos áldozatainak listáján a kormányzati tájékoztató oldalon megjelent a „közúti balesetet követő mozgáskorlátozottság” kifejezés. És bár egy ilyen helyzetbe került ember valóban veszélyeztetettebb, mint mások, nem értettük, hogy állapota miként kapcsolódik közvetlenül a Covid-19-hez. Átnéztük a korábbi elhunytak alapbetegségeit és számos olyan bejegyzést találtunk, ami legalábbis magyarázatra szolgál.

A halálozási adatoknál alapbetegségként feltüntetett problémák között az egyik leggyakoribb a magas vérnyomás. Egy 2016-os becslés szerint hazánkban 3,5 millió ember szenved ebben a betegségben, ami azt jelenti, hogy, amennyiben a magas vérnyomás valóban megnöveli a Covid-19 okozta elhalálozás kockázatát, akkor a felnőtt korú magyar állampolgárok jelentős része veszélyeztetett lehet miatta. Igaz ugyanakkor az is, hogy a betegség viszonylag lassú kialakulása miatt elég nagy az átfedés az egyébként is kiemelten veszélyeztetett 65 év feletti korosztály és a magas vérnyomásban szenvedők között.

Számos meglepetéssel is találkozhatunk a koronavírusban elhunytak alapbetegségeit böngészve. Ilyenek a demencia, a skizofrénia, a mentális retardáció, a depresszió, az időskori elbutulás, a paranoid zavar, az alvászavar, a pánikbetegség, az akut és átmeneti pszichotikus zavar, a bipoláris affektív zavar, a poszttraumás stressz, a hallucinózis, az alkoholfüggőség és az időskori fejfájás, de ezek aligha hozhatóak közvetlen összefüggésbe a koronavírus okozta elhalálozással.

Összefüggésbe hozható viszont a testsúly: a világjárvány első hulláma alatt is beszéltek már arról, hogy az elhízott betegek esetében sokszor súlyosabb lefolyásra lehet számítani. A hazai halálos áldozatok alapbetegségei között azonban beszámolnak a kóros- és az extrém elhízás mellett mérsékelt elhízásról, de kóros soványságról is. Ezeknek az információknak viszont így semmi értelme, legalábbis az átlagos érdeklődő tájékoztatásának szempontjából. Ez igaz a kiszáradás és a táplálkozási negativizmus (azaz a táplálék visszautasítása) esetére is.

Az alapbetegségek között gyakran említenek traumás betegségeket is, mint például a csípőtörés, a bevezetőben már említett közúti balesetet követő mozgáskorlátozottság, a combcsonttörés, a jobb láb égési sérülése utáni szeptikus állapot, a koponyazúzódás vagy a traumás fejsérülés. Értjük, hogy ezek a problémák a beteg fizikumának (és így immunrendszerének) gyengüléséhez vezetnek, de ennél jobban valószínűleg nem kapcsolhatóak a pandémiához. Valószínűleg ugyanez igaz a különféle gyulladásokra is.

Az elhunytak felsorolásában találhatunk alapbetegségként pszichiátriai kezelést, tartós légcsőkanült, és csontvelő-transzplantációt is, amik ugyan betegségek kezelésére szolgálnak, de még egyszer: nem betegségek, hanem kezelések.

Végezetül találtunk néhány olyan „alapbetegséget” is, amivel koronavírus-szempontból egyáltalán nem tudunk mit kezdeni. Ilyen a nagyon alacsony testhőmérséklet, a régi szívinfarktus és a székrekedés. Három elhunytnál pedig az „egyéb”, az „egyéb krónikus betegségek”, illetve az „egyéb betegségek” szerepel. Ember legyen a talpán, aki ki tudja értékelni így a nyilvánosságra hozott adatokat.

Nem lehet tehát eldönteni, mit is akar az operatív törzs az alapbetegségek feltüntetésével. A lakosság óvatosságra intéséhez kevés, hiszen nincs összhangban a hivatalos védekezés irányával. Arra sem elég, hogy magyarázattal szolgáljanak, miért van ennyi áldozata hazánkban a világjárványnak, és a laikus érdeklődők kíváncsiságát sem elégítik ki. Viszont legalább nevetségessé teheti az amúgy nagyon is komoly és tragikus helyzetet azzal, hogy például a székrekedést alapbetegségként tünteti fel a Covid-19 egy áldozata mellett.

Müller Cecília tiszti főorvos ugyan azt ígérte, hogy az új koronavírus valamennyi áldozata mellett fel fogják tüntetni az alapbetegségeit is, meglehet, mégis el kéne már engedni ezt az alapbetegségesdit. Tájékoztatásra, védelmi célokra nem jó, magyarázkodásnak kevés, a statisztikusok pedig, akik majd a jövőben feldolgozzák a járvány adatait, nem a koronavirus.gov.hu adataiból fognak dolgozni, hanem kórházi jelentésekből.

Cikkünkhöz kapcsolódóan több kérdést is feltettünk az operatív törzsnek, amint választ kapunk rájuk, tájékoztatjuk Olvasóinkat.

Csanádi Dávid