Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni! Banki átutalással, sőt, már bankkártyával azonnal előfizetheti, és máris postázzuk Önnek!

Kormányzás, kontroll nélkül – Több mint százezer aláírás a felhatalmazási törvény ellen

2020. április 4. 11:20 - szerző: Barát József

Intenzív hatalomkoncentráció és a munkavállalók jogainak csorbítása. Ezek a kísérőjelenségei annak, hogy Magyarország alkalmazkodni próbál a tömeges járvány körülményeihez. Miközben rohamtempóban folyik a kivéreztetett magyar egészségügy és a szétzilált közegészségügyi rendszer válságüzemmódba állítása, a kormány jogot szerzett arra, hogy a törvényeket rendeletekkel írhassa felül, méghozzá időbeli korlátok nélkül. A büntető törvénykönyv módosítása után lehetségessé vált, hogy a független sajtót vagy civilszervezeteket rémhírterjesztéssel vádolhassák, ha mást állítanak, mint a hivatalos tájékoztatás. Az viszont kevesebb figyelmet kap, hogy egy kormányrendelet gyakorlatilag hatályon kívül helyezte a Munka törvénykönyvét.

Az operatív törzs élén a belügyminiszter áll. A járványügyi sajtótájékoztatókat egyenruhás rendőr vezeti, a kórházak élére katonai parancsnokokat neveztek ki. Közben védőmaszkok a Magyar Orvosi Kamara ajánlása ellenre sem kaphatók, és egyelőre a veszélyeztetett orvosok tesztelése sem megoldott. Hétfőn viszont a parlament kétharmados kormánypárti többsége arról döntött, hogy a kormány időkorlátok nélkül jogot kap a rendeleti kormányzásra.

Ezt az indítványt a múlt héten még a házszabálytól eltérve akarták megszavazni, ám az ellenzék ehhez nem járult hozzá. Hétfőn Kövér László házelnök ismét olyan javaslatot terjesztett a képviselők elé, amelyhez négyötödös többség kellett volna, vagyis a Fidesz újra igényt tartott az ellenzék támogatására is. Az indítvány lényege, hogy a veszélyhelyzet idején csak a járvány elleni védekezésről szóló törvénytervezeteket lehessen a parlament elé terjeszteni. Ezt az ellenzék is megszavazta, hiszen elfogadhatónak találta, hogy szélsőséges körülmények között ne vonják el a figyelmet a hétköznapi ügymenet halasztható gondjai. Ez azonban a felhatalmazási törvényre nem vonatkozik.

– Ez a törvény bénító hatású, nyomasztó helyzetet teremt – így nyilatkozott a 168 Órának Majtényi László egyetemi tanár, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) elnöke. A jogtudós szerint a kormány felhatalmazást nyert arra, hogy egyedül határozza meg, mikor ér véget a veszélyhelyzet, erre a parlamentnek – minden ellenkező híresztelés ellenére – már nincs jogköre. A kabinet úgy működtetheti ezt a különleges jogrendet, hogy hatalmának nincs érdemi kontrollja. Mostantól meghatározatlan ideig sem időközi parlamenti, sem helyhatósági választásokat, sem népszavazást nem lehet tartani. Az egyetlen névleges kontroll így az Alkotmánybíróság maradt, amelyet már évekkel ezelőtt domesztikált ez a hatalom.

Majtényi László
Fotó: Bazánth Ivola

Az ellenzék tehát – Kövér László házelnök javaslatának megszavazásával – az elemzők szerint gesztust tett, bizonyítva, hogy a nemzeti együttműködés elkötelezettje járvány idején. Eddig sem vitatta senki, rendkívüli helyzetben a kormánynak rendkívüli jogosítványokat kell adni, ilyenkor a személyes szabadságot korlátozó intézkedésekre is szükség van. Ez azonban nem vonatkozhat minden jogra.

A különleges jogrendet az különbözteti meg a diktatúrától, hogy érvényesülnek benne az alkotmányos garanciák. Korábban ezt állapította meg közös dokumentumában négy civilszervezet.

Az Amnesty International, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) olyan törvény elfogadását tartotta volna szükségesnek, amely megfelel négy fontos feltételnek. A különleges jogrendként bevezetett veszélyhelyzet nem maradhat kívül az alkotmányos kereteken, csak meghatározott időre szólhat, nem írhatja felül a jogállami működés alapvető szabályait, és az alapvető jogok veszélyhelyzetben is megilletik az állampolgárokat.

Jogtudósok szerint ténykérdés, hogy a magyar jogszabályi környezet nem volt teljesen megfelelő a járványhelyzet kezelésére. A kétharmados katasztrófavédelmi törvény, amely meghatározta, hogy a kormány veszélyhelyzetben milyen intézkedéseket tehet, elsősorban az árvízvédelem szempontjainak figyelembevételével készült. Nem is tette volna lehetővé az üzletek nyitvatartásának meghatározását vagy a bírósági ítélkezési szünet bevezetését. Bár a járvány idején bevezetett intézkedések jogi hátterét tisztába kellett tenni, ám amikor és ahogyan a felhatalmazást a kormány kérte, az inkább a politikai színjáték, a műbalhé kategóriájába tartozott, és eleve lehetetlenné tette a konszenzust.

A Fidesz–KDNP pártszövetség a rendeleti kormányzás ügyét alighanem azért tette fel elsőre sürgősséggel szavazásra, hogy diabolizálhassa az ellenzéket: lám, ezek nemzetvesztők, a vírusnak drukkolnak, még akkor sem hajlandók együttműködésre, amikor a járvány miatt hí’ a haza. Különben ha korábban érkezik a beterjesztés, azt simán elfogadhatta volna a kormánypárti kétharmad már korábban is, mint ahogyan a hétfői ülésen rá is bólintottak mindenre, amit a kormány kért. Az ellenzék a kivételes helyzetben késznek mutatkozott volna kivételes együttműködésre, ha a kormány megelégedett volna azzal, hogy a felhatalmazás kilencven napra szóljon. Arra ugyanis nincs a világon jogállami példa, hogy egy törvényhozás saját hatásköréről határidő nélkül mondjon le, azzal, hogy majd a kabinet elhatározza, mikor akar lemondani a számára kizárólagos hatalmat biztosító helyzetéről.

Fleck Zoltán, az ELTE professzora, az EKINT igazgatója a 168 Órának úgy nyilatkozott, megkérdőjelezhető a felhatalmazási törvény egész logikája. A beterjesztők abból indulnak ki, hogy a járvány miatt problematikussá válhat az Országgyűlés összehívása, miközben az Alkotmánybíróság esetében viszont magától értetődőnek tartják, hogy a testület elektronikus módon ülésezzen. Miért ne szavazhatna az Országgyűlés az interneten, ha ez lehetséges például az Európai Parlamentben? Az egyetemi tanár szerint nyilvánvaló, hogy a nemzeti konszenzust az adott helyzetben éppen a Fidesz torpedózta meg, amikor a jogállami követelményeknek tett legkisebb engedményre sem volt hajlandó a megállapodás érdekében.

Fleck Zoltán
Fotó: Facebook/Fleck Zoltán

Az ellenzék egyébként már korábban, a veszélyhelyzet kezdetén is szerzett olyan tapasztalatokat, amelyek óvatosságra inthették a szavazásnál. Komló, Szekszárd és Nagykanizsa fideszes polgármesterei a rendkívüli jogrendre hivatkozva magukhoz ragadták a teljes hatalmat a közgyűlésektől. A katasztrófavédelmi törvény betűje ezt megengedi, miközben a különleges jogrend alkotmányos funkciója egészen más: a védelmi döntéshozatal egyszerűsítése. Fleck Zoltán szerint a három városvezető döntése visszaélés a joggal, ám a Belügyminisztérium és a kormányhivatalok hetek óta hallgatnak ez ügyben.

A felhatalmazási törvénynek a határidő hiányán kívül van még egy sarokpontja, amelyet az ellenzék nem fogadhatott el. Ez pedig a Büntető törvénykönyv módosítására tett javaslat, amely szerint aki „a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Fleck Zoltán úgy véli, fennáll a veszély, hogy ez a törvényjavaslat pont azokat büntessse, akik a járvánnyal kapcsolatban az igazsággal szembesítik az operatív törzset. Pedig a szólás szabadságának nincs súlyosabb sérelme, mintha az igazság kimondását, valós tények állítását büntetik.

A javaslatot a TASZ szerint különösen aggasztóvá teszi, ahogyan a kormány képviselői az elmúlt időszakban bántak az állami intézkedések részleteit firtató sajtóval és az orvosi kamarával, amely az egészségügyi dolgozóknak követel hatékonyabb védelmet. Ez a passzus a szervezet szerint dermesztő hatással járhat, öncenzúrára kényszerítheti a sajtót, a kormányt pedig nemcsak a média kellemetlen kérdéseitől mentesítheti, hanem felhasználható a kritikus szakmai szervezetek ellen is.

Politikai ügyben Magyarországon még sohasem gyűlt össze annyi aláírás, mint a felhatalmazási törvény elleni petíción, amely szerint a parlament politikai öngyilkosságot követne el, ha megszavazná a javaslatot. A hét végén az aláírók száma már meghaladta a százezret. Az emberek többségét azonban most, amikor a vírusfertőzés következtében ezrével állnak le gyárak és szolgáltató cégek, alighanem mégis az érdekli jobban, miből fognak megélni holnap.

Az Országgyűlés plenáris ülése
Fotó: Máthé Zoltán

Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-oldalára feltöltött nyilatkozata szerint hitelmoratóriumok, adóelengedések, végrehajtások felfüggesztésének formájában a kormány 90 milliárd forinttal segíti a gazdaság védelmét. Mindez azonban elsősorban a munkaadókat segíti, és kevéssé vigasztalja azokat, akik már elveszítették vagy a napokban elvesztik az állásukat. „Ha munka van, minden van” – mondta Orbán Viktor, amikor a veszélyhelyzet első gazdasági intézkedéseit jelentette be. A később nyilvánosságra hozott rendelet szövegéből azonban kiderült, hogy az elsősorban a vállalkozókat védi a munkavállalók rovására. A vészhelyzetben érvényes rendelet ugyanis kimondja, hogy a munkavállaló és a munkáltató külön megállapodásban eltérhet a Munka törvénykönyvének rendelkezéseitől.

Kovács Szabolcs ügyvéd a 168 Órának adott interjúban veszélyesnek nevezte ezt az előírást, hiszen a munkaadó az esetek többségében az erő helyzetéből tárgyalhat alkalmazottjával. A munkajogász szerint a rendelet szövege alapján elképzelhető teljes jogintézmények kiüresítése, ám ő úgy gondolja: ennek még a jelenlegi helyzetben is korlátot kell szabni.

Nem lehet arról megállapodni a munkavállalókkal, hogy a csoportos leépítésekre vonatkozó összes szabály holnaptól érvénytelen, vagy mindenkinek bármikor indoklás nélkül megszüntethető lesz a munkaviszonya, és akkor semmiféle juttatást sem kell biztosítani számára.

A rendelet szövegébe azonban sajnos bármi belefér, akár az is, hogy holnaptól mindenki a töredékét kapja korábbi fizetésének. Más kérdés, hogy ezt a későbbi bírói gyakorlat hogyan minősítené, hiszen a körülményekből gyakran egyértelműen látszik, hogy nem egyenrangú felek megállapodásáról van szó, hanem a munkaadó erőből tolta át az akaratát. Csakhogy az ítéletig eltelhet egy-két év, a munkavállalónak pedig holnap kell megélnie.

Kovács Szabolcs szerint a jelenlegi helyzetben az állásidő lesz az egyik legnagyobb kockázat, mert a Munka törvénykönyve is kimondja, hogy ha a foglalkoztatás elháríthatatlan ok miatt marad el, akkor az alapbért sem kell kifizetni a munkavállalóknak. A munkajogász szerint sok alkalmazott előtt csak az a választás marad, hogy fizetés nélküli szabadságra menjen-e, vagy inkább a felmondást válassza. Az egészségügyi hozzájárulást mindkét esetben önmagának kell fizetnie, vagy biztosítás, azaz egészségügyi ellátás nélkül maradhat.

Azokban a hetekben, amikor a járvány tömegessé válik, várhatóan több százezer ember marad munka és jövedelem nélkül. Az ő megélhetésük biztosítása olyan kihívás, amit aligha kerülhet el a magyar kormány. Döntésének terhét azonban az egész társadalom viseli.