Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

A kormány legyűri a településeket - Most majd kiderül, mennyire ütésállók az önkormányzatok

2020. június 29. 14:48 - szerző: Latyák Balázs

Néhány hétig úgy látszott, a kormányzatnak már nincs mozgástere, hogy az eddiginél is jobban megkurtítsa az önkormányzatok büdzséjét. Úgy tűnt, elégnek tartják, hogy ingyenessé tették a parkolást és elvették a gépjármű- és idegenforgalmi adót. A jelek szerint azonban mégis van lehetőség a települési és a fővárosi testületek további sarcolására.

A kormány május végén hosszú és verejtékes munka árán – legalábbis erre enged következtetni a miniszterelnök közösségi médiában megosztott, mókásnak szánt fotója, amelyen a pénzügyminiszterrel egy asztalnyi papírhalom előtt pózol – benyújtotta a 2021-es költségvetést. Ebből kiderült, hogy a Varga Mihály által jegyzett törvényjavaslatban két olyan változás is van, amely drámai mértékben lehetetleníti el az önkormányzatokat. Az egyik, hogy a kormány átcsoportosította a gépjárműadót, így az eddig majdnem felerészben az önkormányzatok bevételét erősítő forrás a jövő évtől teljesen eltűnik a helyi büdzsékből. A másik: megemelték az önkormányzatokra kivetett úgynevezett szolidaritási hozzájárulás összegét is. A központi költségvetés a gépjárműadó kisajátításával 87 milliárd, míg a szolidaritási hozzájárulás befizetései után 160 milliárd forint bevételre számítana a jövő évben.

„A kormány intézkedése nem az önkormányzatok megfojtását jelenti, hanem egy még központosítottabb forrásmegosztást” – mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint ily módon az önkormányzatok által beszedett összes adó állami bevételnek, és ebből kiindulva a központi költségvetés részének számít. A változást jól érzékelteti, hogy míg 2013-ban az önkormányzatoktól beszedett adó csak 500 milliárd forintot jelentett, addig mára ez csaknem ezermilliárd forintra nőtt. Ezt a pénzt nagyjából az önkormányzatok tíz százaléka adja össze – tette hozzá a szakember. Schmidt Jenő azt is elmondta, ezentúl ennek az összegnek a nagy részével a kormányzat rendelkezik, így az elvonások és a beszámítások szabályzóin keresztül osztja majd vissza a befizetett pénzt. A költségvetésből nagyjából 800 milliárd forintot előre meghatározott célokra osztanak szét az önkormányzatok között, míg 200 milliárd forint sorsáról a polgármesterek maguk dönthetnek.

Ez alapján a jövő évben a helyi önkormányzatok működésének általános támogatására 264 milliárd, az egyes köznevelési feladatok támogatására 213 milliárd forint jut a központi büdzséből.

Szociális és gyermekjóléti feladatokra a polgármesterek 174 milliárd forintot költhetnek, a gyermekétkeztetési feladatokat 86 milliárd forintból láthatják el, míg a kulturális életet mintegy 22 milliárdos támogatással menedzselhetik. A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásaira a központi költségvetésből 31 milliárd forint jut.

Rendszámtáblákat sodor le a vihar Nyíregyházán
Fotó: Balázs Attila

A támogatások mértéke első látásra magasnak tűnik, legalábbis a kormányzat előszeretettel kérkedik ezzel. Arról azonban nem beszélnek, hogy ezek a pénzek a koronavírus miatti elvonások után érkeznek majd meg az önkormányzatokhoz, így a városi kasszák korántsem lesznek tele pénzzel. Sőt, bizonyos esetekben az is csoda lesz, ha a városházák ezt az évet kihúzzák valahogy. A kormány a védekezésre való hivatkozással ugyanis óriási összegeket vont el több vidéki nagyváros önkormányzatától, és ez alól nem kivételek a kormánypárti települések sem. A kormányzat döntése után a fideszes fellegvárnak számító Debrecen például 3,65 milliárd forint veszteséget könyvelhet el a járványhelyzet miatt, míg a szintén kormánypárti polgármester által vezetett Székesfehérvár 9 milliárd forintos kieséssel számolhat.

Mindez azért történik, mert egyes önkormányzatok a 2019-es választást követően ellenzéki vezetés alá kerültek, a politikai alternatívaképzés terepei lettek. Ezt bizonyítja, hogy

Orbán Viktor a veszélyhelyzetre hivatkozva először közjogilag, egyeztetés nélkül próbálta elvonni a polgármesterek jogait, majd miután ez a kormányoldalon is feszültséget generált, a döntést visszavonta,

hogy aztán pénzügyi eszközökkel próbálja korlátozni az ellenzéki vezetésű önkormányzatok mozgásterét. „Eközben azonban a jogkörök elvonását a fideszes polgármesterek is megsínylik, és bizonyosan volt is felháborodás a párton belül, ami ritka rapid kormányzati visszakozást eredményezett. Összességében azonban a kormánypárti polgármestereknek kevésbé fájhat a fejük, mint ellenzéki társaiknak, hiszen ők sokkal jobb eséllyel pályáznak az állami és az európai uniós forrásokra” – magyarázta a kialakult helyzetet a 168 Órának László Róbert, a Political Capital Institute választási szakértője. Szerinte a pénzszerzéssel az ellenzéki vezetésű településeknek is meg kell majd próbálkozniuk, hiszen a legtöbbjüknek alig maradt értékesíthető vagyona. „Máshogyan nem fogják tudni pótolni a kieső forrásokat, a hitelfelvételhez ugyanis a kormány engedélye kell, a helyi adókivetésre pedig – a törvényi szabályozás miatt – szűk a mozgásterük” – mondta a szakember.

Emellett a gépjárműadó elvételével kétezer-háromszáz kisebb településnek nem marad egyetlen forintnyi adóbevétele sem,

őket kevéssé vigasztalja majd az, hogy a nagyvárosok által befizetett szolidaritási adópénzek egy részét – vagy az egészét – közöttük osztják ki. Ezzel az ígérettel aligha lesznek képesek megnyugtatni a választóikat. A helyiek haragja így előbb-utóbb a polgármesterekre zúdul majd, s a Political Capital választási szakértője szerint egyáltalán nem kizárt, hogy épp ez a kormány célja. Ugyanakkor a kormánypárti polgármestereket még e fenyegetettség sem sarkallja cselekvésre, hiszen – ahogyan Schmidt Jenő fogalmazott – 2014 óta a megváltozott szabályok következtében az országgyűlési képviselők között nincs polgármester, így közvetlen érdekeiket nem tudják érvényre juttatni sem a döntéseknél, sem pedig a törvényalkotásnál. Ezáltal a városvezetőknek nincs értelme lázadozniuk, hiszen így is, úgy is elszenvedői lesznek a szabályoknak. „Hosszú távon nem a működés számít, az majd valahogy megoldódik. Van, ahol jobban, van, ahol kevésbé. A kiadás mindig biztos, a bevétel pedig minden évben bizonytalan” – közölte a TÖOSZ elnöke.

Az állami elvonások kapcsán összességében fontos látni, hogy az önkormányzatok minden országban komoly veszteséget szenvedtek el a gazdaság visszaesése és a növekvő szociális kiadások miatt. Ezek a kormányzati elvonás nélkül is komoly gondokat okoznak. Egyvalamiben azonban a magyar kormány különbözik a többi nemzet vezetőitől: amíg Orbán Viktor elszívja, központosítja a települések anyagi forrásait, addig sok helyen azon dolgoznak, hogy mentőcsomaggal tartsák életben az önkormányzatokat.