Kiszivárgott az OLAF jelentése a 4-es metróról

2017. február 2. 11:46

Részleteket közölt a 4-es metróról szóló OLAF-jelentésből a Figyelő. Az EU csalás elleni hivatala 59 milliárd forintot követel vissza Magyarországtól, az okozott kár 96 százaléka öt szerződéshez kapcsolódik.

A szabálytalan szerződések 272,8 milliárd forintnyi állományt tesznek ki; 166,9 milliárd forint az az összeg, amennyit elcsaltak a négyes metró megvalósítása során. Ezen belül 76,6 milliárd forint származott az uniós támogatású Közlekedés Operatív Programból (Közop). Mivel azonban ezen belül volt magyar (állami és budapesti) társfinanszírozás, ezért az az összeg, amelyet ténylegesen uniós elvonás fenyeget, 59 milliárd forint – írja a Figyelő.

Öt cég érintett:


  • Siemens: áramellátás és vonatvezérlő rendszerek kiépítése 31,7 milliárd forintért. A cégnek bennfentes információi lehettek, ezáltal jogosulatlan versenyelőnyhöz jutott, így az uniós támogatás egészét visszakérik.

  • Alstom: metrókocsik szállítása 22,9 milliárd forintért. Bennfentes információk és jogosulatlan versenyelőny miatt az uniós támogatás egészét visszakérik.

  • BAMCO-konzorcium (Vinci CGP, Strabag, Hídépítő Zrt): alagútépítés 62 milliárd forintért. Itt jogszerűtlen tendergyőzelem miatt nyolcmilliárd forintnyi uniós támogatást kérnek vissza.

  • Swietelsky Kft.: állomások belsőépítése negyvenmilliárd forintért. A tenderfolyamat szabálytalanságai miatt 7,6 milliárd forint uniós támogatást kérnek vissza.

  • Strabag-Hídépítő Zrt.: Baross téri állomás szerkezetépítése 3,7 milliárd forintért. Itt közbeszerzési szabálytalanságok miatt 2,5 milliárd forint uniós támogatást kérnek vissza.


Két szerződéssel kapcsolatban hangzott el konkrét megvesztegetési összeg: kétmilliárd forintos kenőpénz az Alstom-szerződésnél és szintén kétmilliárd forintnyi korrupciós pénz a Swietelsky-szerződésnél – idézi a cikket az Index.

Az OLAF 116 millió forintos visszafizetést javasol a BKK Közút műszaki ellenőri szerződése miatt. Ez az egy szerződés datálódott Tarlós István főpolgármesterségének idejére, az összes többit a Demszky-érában írták alá.

A négyes metró legproblémásabb pontja, hogy nem volt fővállalkozó. Ahogy az OLAF-jelentés megállapítja, a BKV Zrt.-nél (amely a DBR Metró Projektigazgatóságon keresztül az egész beruházás felelőse volt) nem állt rendelkezésre a projekt megvalósításához, a munkák összehangolásához szükséges szakértelem, ami folyamatos késésekhez és a költségek drasztikus emelkedéséhez vezetett – írja a Figyelő.