Kunhalmi Ágnes és Vadai Ágnes alvása is zavarta a közmédia működését az MTVA ügyvédje szerint a székházfoglaló képviselők tárgyalásán
Szokatlanul elhúzódó, ám meglehetősen érdekfeszítő tárgyalásra került sor a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon, ahol a tavaly decemberi tüntetésen a közmédiába bejutott országgyűlési képviselők ügye került bíróság elé. Emlékezetes, az MTVA a területén tartózkodó képviselők ellen birtokvédelmi eljárást kezdeményezett a kerületi jegyzőnél, aki nagyon gyorsan a helyszínre sietett, majd megállapította, hogy a képviselők jogosulatlanul tartózkodnak az MTVA székházában. Ezt a végzést támadták meg a képviselők, az alperes pedig az eljárást kérő MTVA volt.
A közel öt órás, szünet nélküli tárgyaláson az igazi érdekességet az MTVA jogásza szolgáltatta, aki a Tanár úr kéremből ismert "A rossz tanuló felel" fejezethez hasonló performansszal kápráztatta el a jelenlévőket.
Két körülményt kellett alaposan körbejárni: a jegyző a szabályoknak megfelelően járt-e el, mikor meghozta határozatát, valamint, hogy a képviselők valóban aránytalanul zavarták-e az MTVA működését.
Előbbi kérdésben még gyorsan haladt a tárgyalás. A Kunhalmi Ágnest, Varju Lászlót, Oláh Lajost, Vadai Ágnest és Gréczy Zsoltot képviselő jogászok álláspontja szerint szabálytalan volt a jegyző eljárása. Előadták, hogy az MTVA-ban a jegyző
- nem tájékoztatta megfelelően a feleket az eljárásról,
- nem rögzítette egyértelműen, hogy mi az a cselekmény, ami miatt megállapíthat birtokháborítást,
- nem rögzítette, hogy pontosan ki követte el a birtokháborítást,
- nem rögzítette megfelelően a képviselők álláspontját (ki sem kérte azt mindenkitől),
- illetve a törvény szerint elektronikus felületen kell a kezdetektől vezetni az eljárást, ám ezt nem tették meg.
Az közmédia jogásza ebben a kérdésben megjegyezte, hogy a Kúria egy iránymutatása (nem jogegységi álláspontja - a szerk.) szerint, ha vita tárgyát képezi a jegyzői végzés, akkor sem a formai hibákra kell szorítkozni, hanem annak lényegi megállapításaira. Ezeket az érveket kell majd mérlegelnie a bíróságnak ezen a téren.
Az MTVA székházaA bonyodalmak akkor kezdődtek, mikor az MTVA álláspontjának ismertetésére került a sor, hogy mennyire zavarta a működését a képviselők jelenléte és tevékenysége, azaz indokolható volt-e a birtokvédelmi eljárás velük szemben. Mint ismert, az országgyűlési képviselőknek bejárási, tájékozódási és ellenőrzési jogkörük van a közintézményekben, ez a jog áll most szemben az MTVA által hangoztatott "közérdekű üzem aránytalan megzavarásával".
Leegyszerűsítve azt kellett volna ismertetnie az MTVA jogászának, hogy Kunhalmi Ágnes képviselő mikor, a székház melyik részén mit tett, ami zavart okozott, illetve ezt majd bizonyítékokkal kell alátámasztani.
„Kunhalmi Ágnes és Vadai Ágnes ott aludt”
- hangzott a tényállítás. A kezdeti derültség a teremben hamar a kínos csenddel vegyülő osztálytermi jelenetté alakult, amikor az közmédia jogásza olyan képviselők tevékenységéről kezdett általánosan beszélni, akik nem is alanyai (felperesei) ennek az eljárásnak.
„Nem szerepel a jegyzőkönyvben, de tudom, hogy ott volt és tudom, hogy miket csinált"
- ez volt az álláspont Korózs Lajos képviselő tevékenységéről, aki ugyebár nem is alanya a pernek. Az MTVA érvelésének alapjául egy saját belső jegyzőkönyv szolgált volna, ami egy nappal a jegyzői végzés kiadása után készült december 18-án, azonban a közmédia jogi képviselőjének előadásában nem derült ki sok konkrétum a pert indító képviselők tevékenységéről.
Az sem derült ki, hogy milyen műsor elkészítését akadályozták meg a képviselők, mert ugyan a közmédia szerint december 17-én, hétfőn elmaradt a Családbarát magazinműsor élő adása,
azt a jogászuk is elismerte, hogy akkor már nem volt tüntető tömeg a székháznál, a képviselőket a biztonsági fegyveres őrség pedig feltartóztatta.
A bíró több ízben felszólította az MTVA jogi képviselőjét, hogy szorítkozzon konkrétumokra és a perrendtartás szerint ismertesse álláspontját. A kiizzadt válaszok után végül a bíró elhalasztotta az ügy érdemi tárgyalását június 12-re.
