Kilencmilliárd forintot követelne vissza Magyarországtól az OLAF egy hatalmas csalási ügy miatt, a szálak Matolcsy György unokatestvérének a volt cégéig érnek

2018. július 4. 09:14 - szerző: Ágoston Zoltán

  • Fiktív fióktelepekre és számlákra,
  • hatalmas, akár hatszoros túlárazásokra
  • és szabálytalanul fizetett munkatársakra 

is bizonyítékot talált abban a Magyarországra, Lettországra és Szerbiára nyomozásban, amelyet egy két tucat társaságból szőtt cégháló visszaélései miatt indított el az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – írja a 24.hu.

Magyarországon 2015 őszén névtelen bejelentés nyomán két magyar nonprofit kutatóközpont, a Pillar Europa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft. és a BME-Infokom Innovátor Nonprofit Kft. ügyében kezdtek el nyomozni. A két cég a versenyképességet innovációval elősegítő EU-s operatív program támogatásaiért indult. Volt projekt, amelyben kiterjesztett valóság alapú rendszerekkel akartak interaktívvá tenni felhasználói útmutatókat, egy másikban közösségi hálózat segítségével ajánlottak volna pénzügyi termékeket, de  pályáztak „Hangok vizuális felismerhetőségének kifejlesztése halláskárosultak számára” címmel is. kiderült azonban, hogy a céljuk egyértelműen az volt, hogy csalással minél több pénzt szedjenek ki az Európai Unióból.

Ennek az egyik eszközeként a Pillar Europa és a BME-Infokom fiktív fióktelepeket hozott létre Bicskén és Téten, illetve Bicskén és Etyeken, a Dávid-majorban. Ezekre a fiktív fióktelepekre azért volt szükségük, hogy a más régiónak szánt támogatási pénzekre rátehessék rá a kezüket, amely nem ment volna azzal a 2050 négyzetméteres, 190 fő befogadóképességű irodával, amelyet a két cég 2014 januárja és 2016 januárja között bérelt Budapesten. Az operatív programban nem szerepelt közép-magyarországi régió, amelyhez Budapest tartozik. Bicske és Etyek a közép-dunántúli, Tét pedig a nyugat-dunántúli régióban fekszik. Az OLAF a nyomozás során jött rá, hogy a Pillar Europa és a BME-Infokom csak papíron alkalmazott embereket távmunkában, mindent egy budapesti irodában végeztek el. Találtak e-maileket, amelyekben papíron vidéki fióktelepen lévő munkatársakat utasítottak, hogy ellenőrzésekor a látszat kedvéért jelenjenek meg „a megvalósítási helyszíneken”, és kiderült az is, hogy bár a pályázati kiírás szerint ezekből a kutatás-fejlesztési projektekre szánt EU-s pénzből a felsőfokú végzettségű kutatókat és fejlesztőket, illetve a középfokú végzettségű segédszemélyzet bérét lehet kifizetni, amihez képest a két cég pályázati pénzből állta az egyik pénzügyi igazgató, a számviteli és HR-osztáy, az ellenőrzési és marketingszemélyzet, a titkár és a recepciósok munkabérét. 

Fotó: EPA/Julien Warnand

Ami a megvalósítást illeti, a projekteket brutálisan túlárazták, alvállalkozói láncolat közbeiktatásával drágítva az árakat, hogy aztán a költségeket munkabér kifizetésével a nonprofit vállalkozásoktól a profitorientált cégekhez irányítsák. Azt eltitkolták – hangzik az OLAF korábban nyilvánosságra hozott ismertetője –, hogy a beszállítóik az érdekeltségükhöz tartozó cégek. Az egyik projektben az Euronet Zrt. négy Fujitsu márkájú szervert, pengekiszolgálót vásárolt be az ANT Kft.-től nettó 18 millió forintos egységáron, olyankat, amelyeket eredetileg a Fujitsu Technology Solutions Kft. adott el darabonként 2,9 millió forintért a HRP Hungary Kft.-nek, ahonnan az ANT-hez kerültek, ami azt jelenti, hogy egy elvileg informatikában utazó cégként az Euronet hajlandó volt a nagykereskedelmi ár hatszorosát kifizetni értük.

2016 őszén az OLAF tartott egy ellenőrzést a Pillar Europánál és a BME-Infokomnál is. Az igazságügyi szakértők  hozzáférést kértek több érintett személy e-mail fiókjához, illetve laptopjához is, három laptopból kettőt azonban úgy kaptak meg, hogy a vizsgált projekthez kapcsolódó dokumentumokat törölték róluk. Az egyik laptopon ezt egy olyan program segítségével csinálták, amely visszaállíthatatlanul törli, ami a laptopon van.

A csalás miatt az OLAF 28,3 millió euró (átszámítva több mint kilencmilliárd forint visszakövetelésére tett javaslatot az Európai Bizottságna, és ahogyan az Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István körül gyűrűző Elios-botrányban, ajánlást írt a magyar hatóságoknak. Ez 2017. december 29-én futott be a Polt Péter vezette a Legfőbb Ügyészséghez, amely továbbította az anyagot a Fővárosi Főügyészségnek, ahol 2018. január 9-én nyomozást rendeltek el

különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja

miatt. A nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya irányítja, de az ügyben eddig senkit nem nem hallgattak ki gyanúsítottként. 

Az OLAF egyébként összesen 31 projektet vizsgált meg az ügyben. Az egyiknek a  konzorciumvezetője az a Waberer’s-Szemerey Kft. volt, amely 2018 áprilisig Matolcsy György MNB-elnök egyik unokatestvére, Szemerey Lóránd érdekeltségében állt.

Az Elios-ügy miatt az OLAF 43,7 millió euró (átszámítva 13,5 milliárd forint) visszakövetelésére tett javaslatot az Európai Bizottságnak, ami azt jelenti, hogy Magyarország 22,5-23 milliárd forintot bukhat két nagyszabású csalási ügyön.