Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni! Banki átutalással, sőt, már bankkártyával azonnal előfizetheti, és máris postázzuk Önnek!

Kikerült Schmidt Mária a Sorsok Háza megvalósításának folyamatából

2019. június 4. 15:33 - szerző: 168 Óra

Schmidt Mária már nincs benne a Sorsok Háza projektben. A korábban is rebesgetett hírt most Köves Slomó erősítette meg a Jerusalem Postnak - írta az Index. A holokausztmúzeum kiállításának megtervezésével a jeruzsálemi Jad Vasem volt vezetőjét bízták meg, aki azt ígéri, nem hallgatják el a magyar felelősséget sem.

„Az ellentmondásos történész már nem része a magyar holokausztmúzeumnak” című cikkben Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija azt mondta, hogy sem Schmidt Máriának, sem az általa vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak nincs már szerepe a holokausztmúzeum koncepciójának kialakításában.

Az állandó kiállításnak nem lesz része Schmidt ellentmondásos narratívája – írja a vezető izraeli lap Köves Slomóra hivatkozva –, a múzeum koncepciójának ezt az aspektusát újratervezték.

A Sorsok Háza projekt évek óta húzódik, a múzeum megnyitásáról továbbra sincs információ. Korábban Lázár János blokkolta, hogy ez a projekt is a kormányzati emlékezetpolitikában meghatározó Schmidt Máriáé legyen. 2015-ben a magyar kormány nemzetközi szakmai és zsidó szervezeteknek meg is ígérte, hogy a Terror Háza Múzeum főigazgatója nem vesz részt a Sorsok Háza kiállításának megtervezésében, Lázár háttérbe szorulásával azonban a történész-üzletasszony előtt újra megnyílt az út.

Köves Slomó, Schmidt Mária és Gulyás Gergely (balról jobbra)

Az Orbán-kormány tavaly szeptemberben az EMIH tulajdonába adta a Sorsok Házát azzal, hogy Köves Slomóék Schmidt Mária közalapítványával együttműködve alakíthatják ki a kiállítást. Ez ellen itthon a Mazsihisz, külföldön többek között az Európai Zsidó Kongresszus és a tekintélyes Jad Vasem tiltakozott, a magyar zsidó szervezetek konfliktusa az ügy miatt új szintet ért el. A kritikák azt kifogásolták, hogy a kiállítás egy korábbi koncepcióterv szerint csak az 1938 utáni időszakkal foglalkozna, attól tartottak, hogy nem lesz szó a magyar hatóságok szerepvállalásáról a deportálásokban, és majd úgy állítják be, mintha a német megszállás előtt minden rendben lett volna Magyarországon.

- A Sorsok Házának központi üzenetében a személyes emberi döntések mögötti felelősségnek kell lennie. Minden egyes emberi cselekedetnek jelentősége van, és ez egy olyan üzenet, ami ma is releváns tud lenni — ezt már Köves Slomó a Klubrádió Reggeli gyors/Reggeli személy című műsorában mondta csütörtök reggel.

Az EMIH vezetője kiemelte, a múzeum célja, hogy minél többen sajátjuknak érezzék a projektet, ami 2013-ban Schmidt Mária sokak által nehezményezett részvételével született, és most egy nemzetközi munkacsoport segítségével új koncepcióra épül.

A vezető rabbi hangsúlyozta, hogy a kiállítási anyagnak az emberi felelősség kérdését szükséges a középpontba helyeznie, illetve világossá kell tennie, hogy a magyar zsidóság tragédiája egyben Magyarország tragédiája is volt. Köves Slomó elmondása szerint a jelenlegi tervek alapján a Sorsok Házába látogatói 1867-től kezdődően ismerkedhetnek meg a magyar zsidóság történetével, és az emancipáció „aranykorának” eseményein túl a 20. századi magyar antiszemitizmus, az európai kontextus, valamint a holokauszt specifikusan magyar vonatkozásai, mint például a munkaszolgálat intézménye is középpontba kerülnek, valamint három auschwitzi magyar gyerekbarakk is megjelenik, amelyet mind a túlélők személyes visszaemlékezései alapján mutatnak be.

A beszélgetés teljes hanganyaga a Klubrádió oldalán hallgatható meg, amelyet a Neokohn szemlézett.