Ki blöfföl? – Orbán Viktor vs. CEU

2018. november 2. 07:37 - szerző: Biró Marianna

Az Európai Bíróság és nyomában az Alkotmánybíróság is el fogja kaszálni a lex CEU-t – ennek tudatában az Orbán-kormány nem tesz semmit azért, hogy az egyetemmel megállapodást írjon alá. Orbán Viktor arra játszik, hogy hatályon kívül helyezik a jogszabályt, így nemcsak európai partnerei, de a Trump-adminisztráció elől is kimenekülhet saját politikai blöffjéből. Csakhogy – és nyilván ez a cél – a CEU addigra távozik Budapestről.

„A Soros-egyetem ma is zavartalanul működik Budapesten, a körülötte keltett hisztéria csak egy politikai blöff.” De vajon kinek a blöffjéről van szó? Az idézett Fidesz-közlemény a Momentum Mozgalom múlt heti tüntetésének szólt, de a kormányzati kommunikáció csökönyösnek bizonyult az után, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) vezetősége csütörtökön bejelentette: ha december elsejéig nem sikerül megoldást találni az intézmény körül kialakult helyzetre, a felsőoktatási intézmény amerikai akkreditációjú mester- és doktori programjaira jelentkező új hallgatók a 2019/20-as tanévtől a CEU bécsi campusán tanulnak majd.

Kovács Zoltán kormányszóvivő még aznap úgy reagált: a kormány szerint a bejelentés „Soros-féle politikai blöff”. A Közép-európai Egyetem „ezelőtt is, ma is és véleményünk szerint a jövőben is” Magyarországon fog működni. De nem csak ez volt gyanús: a budapesti amerikai nagykövetség közleménye is arról szólt, hogy David B. Cornstein szerint a CEU prioritás az amerikai kormány számára, és elsöprő kétpárti támogatást élvez az Egyesült Államokban. A nagykövet megértéséről biztosította a CEU-t, értve az intézmény álláspontját, ugyanis – mint Cornstein írta – a hosszan tartó bizonytalanság nem fenntartható állapot egy oktatási intézmény esetében. Ezzel együtt „még mindig van egy apró esély arra, hogy az ügy rendeződjék” – értékelt a Donald Trump jó barátja hírében álló nagykövet, hozzátéve: gyorsan kell cselekedni. Cornstein „mindkét féllel együtt dolgozik azon, hogy folytatódjanak a tárgyalások”, és elfogadható megoldást találjanak december elseje előtt.

De miben reménykedhetne az Orbán Viktort nyáron még új barátjának nevező, Magyarországot s így a magyar jogállamiságot is hónapokon át egekbe dicsérő amerikai nagykövet, miután állítólag ő maga tájékoztatta a CEU-vezetőséget arról, a kormány illetékesei néhány hete közölték vele, nem írnak alá megállapodást New York állammal? És miféle tárgyalásokról lehet szó, ha az egyetem állítja, hogy tavaly szeptember óta lényegében nem is áll velük szóba a kormány?

Fotó: Merész Márton

Michael Ignatieff, a CEU rektora azt is egyértelművé tette múlt csütörtökön: a CEU nem azért ragaszkodik Budapesthez, hogy politikai harcot tartson fenn egy demokratikusan megválasztott vezetéssel szemben. A rektor hangsúlyozta: „Mi egy tudományos intézmény vagyunk. Az elejétől fogva ismételgetem: nem vagyok Orbán Viktor ellenzéke, és a CEU nem civil szervezet. Az ország egyik legjobb tanintézménye a miénk. Számunkra az egyetem érdeke az első. Ha itt nem tudunk szabadon és háborítatlanul dolgozni, akkor olyan városba kell költöznünk, ahol ennek feltételei adottak.”

Ehhez képest az Orbán-kormány azt állítja: csakis a CEU-n múlik a döntés, sőt a kabinetnek semmi köze nem lesz ahhoz, ha az intézmény Bécsbe költözik.

Mindennek csakis akkor lehet értelme, ha a kormányoldal pontosan tudja: hamarosan nem lesz hatályban az a jogszabály, amelynek alapján december 31-ig kapott haladékot az intézmény arra, hogy amerikai campusa legyen, és aláírják a működését engedélyező államközi megállapodást. A CEU a hatályos jogszabály minden elemének megfelel, amerikai campusán január óta folyik az oktatás, a New Yorkkal kötendő államközi megállapodástervezet tavaly szeptember óta készen van. Viszont az Orbán-kormány nem írta alá és nem terjesztette az Országgyűlés elé több mint egy éve. A legutóbbi kormányzati nyilatkozatok pedig azt sugallták: nem csak az időt húzták, nem tervezik betartani a maguk alkotta jogszabályt.

Azt a lex CEU-t, amely az Alaptörvénynek és az uniós alapszerződéseknek sem felel meg. Ez utóbbi egészen biztos. Erre már elfogadásakor is több jogász figyelmeztette az Orbán-kormányt, így Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság egykori elnöke is. A lex CEU ügyében az ellenzéki parlamenti képviselők és egy jól titkolt másik beadványozó fordult az Alkotmánybírósághoz. Úgy tudjuk, ez utóbbi indítványt egy volt alkotmánybíró írta, és az Alkotmánybíróságnak – még annak jelenlegi személyi állományával együtt is – el kellett volna kaszálnia a jogszabályt. Így viszont a testület gyakorlatilag nem tudta elkerülni, hogy saját legitimitását veszélybe sodorva elhalassza a döntéshozatalt, méghozzá úgy, hogy határozatában arra hivatkozott: meg kell várni a nemzetközi jogi döntést.

Pedig az uniós jogsérelmen túl az Alkotmánybíróságnak sokkal súlyosabb hazai alkotmánysértést, azaz az Alaptörvénnyel való ütközéseket kell majd megállapítania. Ezt a jelenlegi összetételű testület aligha engedheti meg magának. Kivéve, ha Orbán Viktor személyesen bólintott rá a lex CEU elkaszálására.

Információink szerint a jelenlegi kormányzati kommunikációnak diplomáciai tárgyalások képezik az alapját. Sőt a helyzet olyannyira előkészített, hogy az október közepi uniós csúcstalálkozó előtt Orbán Viktor az Európai Néppárt tagpártjainak vezetői értekezletén konkrétan ígéretet tett a lex CEU hatályon kívül helyezésére – méghozzá az uniós jogvita keretrendszerén belül, annak következményeként. Hogy azonban a kabinetnek ne kelljen a nevére venni egy idevágó törvénymódosítást, a forgatókönyv csakis az lehet, hogy a luxemburgi Európai Unió Bírósága által hozott döntés után a magyar Alkotmánybíróság mihamarabb kihirdeti határozatát, amely hatályba lépésének napjára visszamenőleg megsemmisíti a lex CEU-t.

Persze a forgatókönyv ettől még a CEU távozását szolgálja. Már csak azért is, mert az uniós bíróság nem tud az intézmény számára időben dönteni. Tavaly decemberben derült ki, hogy bírósághoz fordul az Európai Bizottság, a harmadik szakaszba léptetve ezzel egyszerre a civiltörvény, a felsőoktatási jogszabály módosítása, illetve a kvótákkal kapcsolatos jogi kötelezettségek megszegése miatt indított eljárásokat. A bizottság keresete vitatja, hogy a magyar felsőoktatási törvény kompatibilis lenne a felsőoktatási intézmények azon jogával, hogy szabadon választhassák meg működésük helyszínét az EU-n belül. Emellett Brüsszel szerint a jogszabály szembemegy az akadémiai szabadsággal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával, amit az EU alapjogi chartája mond ki. A bizottság keresetében az is szerepel, hogy a magyar jogszabály nem kompatibilis az EU nemzetközi kereskedelmi egyezményekben vállalt jogi kötelezettségvállalásával – például a WTO szabályai keretében a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) rendelkezéseivel.

Fotó: Merész Márton

A februárban indított per azért is nemzetközi jogi precedens, mert még soha nem űztek ki egyetemet európai uniós országból, főként úgy nem, hogy a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós jogai, azaz az Európai Unió legalapvetőbb jogszabályi normái sérülnének. Aligha kérdéses tehát, miként fog ítélni a luxemburgi bíróság. Csakhogy az Európai Bizottság kontra Magyarország C-66/18. sz. ügyben máig kizárólag a bizottsági kereset érhető el az uniós bíróság honlapján. Így arról sincs információ, előállt-e egyáltalán a kormány bármiféle jogi érvvel törvényének védelmében, illetve mit adott elő. Ráadásul Lehóczki Balázs, a uniós bíróság magyar sajtóreferense arról tájékoztatta a 168 Órát: az ügy jelen állása szerint szinte biztos, hogy december végéig nem lesz ítélet, hiszen még tárgyalás sem volt az ügyben, és a tárgyalás és az ítélet között még egy főtanácsnoki indítványt is ki kellene hirdetni. Arra is figyelmeztetett: az uniós bíróság döntése arra a magyar jogszabályra vonatkozik majd, amelyet a bizottság korábban vizsgált, így például a felsőoktatási törvény tavaly decemberi módosítására, amely 2018. december 31-ét tette meg határidőként, már nem.

Ez persze jól hasznosítható érv lenne az uniós bírósági ítélet visszautasítására, csakhogy a határidő-kitoláson kívül másban nem változtatott a kormányoldal a jogszabályon, így több mint puszta gyanú, hogy az ítélet az uniós joggal való összeegyeztethetetlenség megszüntetésére szólítja majd fel a kormányt – amiként az Európai Bizottság is erre kérte a lex CEU módosítását már a kötelezettségszegési eljárásban.

Az Orbán-kormány pedig ezúttal látványosan meghajol majd az ítélet előtt, bizonyságát adva annak: betartják az uniós jogot, sőt jogállami kritika sem érhet minket, hiszen a magyar Alkotmánybíróság is eljátssza szerepét. Manfred Weber, a Néppárt csúcsjelöltje pedig – aki a CEU ügyét a Fidesz néppárti tagságának feltételéül szabta – nem tud majd mást tenni, mint széttárja a kezét: végül is nem Orbán záratta be az intézményt, nincs is érvényben a lex CEU, az egyetem „magától ment el” Budapestről.

Ahogyan David B. Cornstein is sikerként mutathatja majd fel a törvény hatályon kívül helyezését, még akkor is, ha ez a CEU maradását már aligha szolgálja. Eddig ugyanis roppant kínos helyzetbe hozta Orbán Viktor a róla nyáron még áradozó amerikai nagykövetet. Cornstein néhány hete a CEU-n adott elő, és elismerte el: friss nagykövetként az egyetem ügyében dealre törekedett a magyar miniszterelnökkel, így megkérte például Donald Trumpot, hogy megkésve bár, de telefonon gratuláljon Orbánnak a választási győzelméhez. Ami meg is történt. Cornstein azonban tévedett, amikor azt hitte, nem kell nagyobbat dobnia. „Mivel a Fehér Ház a kétoldalú találkozó lehetőségének megpendítésével elhúzta a mézesmadzagot, ez legalább némi ösztönzést jelent az ügy megoldására” – írta pénteken a The Washington Post a CEU elüldözésének hátterét elemezve. Persze az már pletykaként korábban is felvetődött, hogy Orbán nagyon tárgyalt volna személyesen Trumppal a CEU ügyében, és roppant csalódott volt, amikor kiderült, hogy erre nem kerül sor. Nagy kérdés, hogy a jelenlegi szorult helyzet közelebb viszi-e ehhez a diplomáciai jelentőségű találkozóhoz. Valószínű, hogy a CEU sorsa nem az ovális irodában fog rendeződni. Sokkal inkább Bécsben.

Üldözéstörténet

2017. február 2-án Michael Ignatieff, a CEU rektora nyílt levélben reagált „az egyetem ellehetetlenítéséről” szóló pletykákra, biztonságban érezve az intézményt annak ellenére, hogy a Figyelő a „Soros-egyetem” elüldözésének kormányzati szándékáról írt.

2017. február 3. Schmidt Mária a blogján azt írta: a CEU „Soros György előretolt helyőrsége” Európában.

2017. március 28. Az Origo a birtokába került oktatási hivatali vizsgálatra hivatkozva megírta, 28 külföldi egyetem szabálytalanul, sokszor törvénytelenül működik Magyarországon. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezt megerősítette egy közleményben, majd este Balog Zoltán miniszterként benyújtotta a felsőoktatási törvény CEU ellehetetlenítését célzó módosítását.

2017. április 10. Minden tiltakozás, tüntetéssorozat ellenére Áder János államfő aláírta a jogszabályt. A jogszabály heteken belül az Alkotmánybíróság elé került.

2017. április 27. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, mert álláspontja szerint uniós jogba ütközik a felsőoktatási törvény módosítása. Mivel a kabinet nem volt hajlandó felülvizsgálatra, érdemi választ sem adott, a bizottság az Európai Unió Bíróságához fordult. Ott 2018. február 2-án indult el az eljárás, de tárgyalás még nem volt.

2017. szeptemberében véglegesítették a megállapodástervezetet New York állam oktatási hivatala és a magyar kormány között, de azóta sem írta alá a kabinet.

2017. október 13. A kormány be is jelentette: nem írja alá a CEU fennmaradását biztosító megállapodást New York állammal, ehelyett egy évvel meghosszabbítja a megállapodásra adott határidőt egy újabb törvénymódosítással. A CEU addigra teljesítette az új törvényi feltételeket, megállapodást kötött az amerikai Bard College-dzsal, januárban pedig el is indult a New York-i képzése.

2018. április 9. A CEU aláírta Béccsel a megállapodást, amely lehetővé tenné, hogy az intézmény már 2019 őszén megnyithassa ott a kapuit.

2018. április 13. A januártól működő New York-i campust megtekintette Palkovics László oktatásért felelős államtitkár, illetve a tárgyalásokkal magyar részről megbízott Altusz Kristóf, és megbeszéléseket folytattak a CEU vezetőségével, illetve New York állam Oktatási Hivatalának képviselőivel. A kormány azóta is „vizsgálja” az ott tapasztaltakat.

2018. június 5. Az Alkotmánybíróság több mint egy évvel a beadványok beérkezése után felfüggesztette saját alkotmányossági eljárását, mondván: azzal meg kell várni az Európai Bíróság ítéletét.

2018. október 5. A CEU bejelentette: előkészítik a Bécsbe költözésüket.

2018. október 25. A CEU vezetősége bejelentette a távozást, december 1-jéig tolva ki a döntés határidejét. A kormány reakciójából nem következett a megállapodásra törekvés.

2018. október 26. Több ezren tüntetettek a CEU mellett a Momentum Mozgalom hívására. November 16-ra újra tüntetést szervez a Momentum. Az LMP november 7-én tart rendezvényt.