Kétharmados győzelmet aratott a Helsinki Bizottság: vége az önkényes igazoltatásoknak

2018. július 3. 16:30 - szerző: B.M.

Két és fél év után július 1-től megszűnt a fokozott ellenőrzés Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Tolna, Vas és Veszprém megyében – közölte a Magyar Helsinki Bizottság.

A civil jogvédő szervezet szerint így a megyék többségében három napja nincs felhatalmazás arra, hogy a rendőr az igazoltatásnak a törvényben meghatározott okain túl „általános igazoltatás” alá vonja az állampolgárokat.

Bár kilenc megyében még tart a fokozott ellenőrzés, az ország lakosságának kétharmada (6,6 millió fő) olyan megyében él, ahol nem rendelt el fokozott ellenőrzést az országos rendőrfőkapitány. A Magyar Helsinki Bizottság évek óta küzd a fokozott ellenőrzés ésszerű korlátozása érdekében. Szerintük ugyanis bizonyított, hogy a válogatás nélküli ellenőrzés nem hatékony, visszaélésszerű jogalkalmazásra ad lehetőséget és sértheti magyar állampolgárok tömegének a jogait – írták. 

A rendőrségről szóló törvény felhatalmazása alapján a rendőri szerv vezetője gyakorlatilag bármikor elrendelheti a fokozott ellenőrzést, ami alatt a rendőrök bárkit igazoltathatnak ok nélkül. A jogbiztonság követelményét sértő szabályozás következtében könnyen előfordulhatnak tömeges alapjogsérelmek, mert a fokozott ellenőrzés alatt foganatosított rendőri intézkedések nagyobb eséllyel sérthetik az állampolgárok emberi méltóságát és magánszféráját, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogukat.

Fotó: police.hu

A Magyar Helsinki Bizottság évek óta küzd a jogcsorbító gyakorlat ellen. 2013-ban a civil szervezet az alapvető jogok biztosához fordult, kérve, hogy kezdeményezze a fokozott ellenőrzésre, valamint a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására vonatkozó jogszabályi rendelkezések felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. Később a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, mert egyik ügyfelüket, akit semmivel nem gyanúsítottak, szabálysértést, bűncselekményt nem követett el, retorziós jelleggel úgynevezett „éjszakai ellenőrzés keretében” igazoltatták, majd ruházatát is átvizsgálták.

Legutóbb 2018. június 5-én fordultak az ORFK-hoz, hogy megtudják, az országos rendőrfőkapitány milyen adatokra, körülményekre alapította a fokozott ellenőrzés újabb elrendelését az ország egész területére, amit rekordidőre 2018. február 1. és június 30. közti időszakra határozott meg. Bár a levelükre kapott semmitmondó válaszból az okokat nem tudták meg,

július 1-jén a magyarok kétharmada mégis úgy ébredhetett, hogy megyéjében nem volt fokozott ellenőrzés – számoltak be most arról, hogy miért is volt civilként érdemes figyelmeztetni a hatóságokat az állampolgárok jogainak tiszteletben tartására.

A fokozott ellenőrzés lényege, hogy az elrendelése esetén a rendőri szerv vezetőjének utasításában meghatározott területen és időtartamon belül bárki igazoltatható, a rendőrnek nem is kell mérlegelnie az igazoltatás szükségességét alátámasztó körülményeket, amelyre egyébként törvény kötelezné. Az országos rendőrfőkapitány 2015 óta úgy értelmezi a törvényt, hogy a „meghatározott terület” Magyarország teljes közigazgatási területe, az „időtartam” pedig akár 5 hónap is lehet.

– Ez az értelmezés rettentően tág teret ad annak, hogy a rendőr szinte gondolkodás nélkül bárkit önkényesen igazoltathasson

– mondta Vig Dávid, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője.

A civilek arra is felhívták a figyelmet, hogy a magyar rendőrségi „igazoltatási statisztika” nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő.

2017-ben több mint 1,1 millió igazoltatás történt, és a számok három éve emelkedést mutatnak. 

Szerintük ugyanakkor az igazoltatás ezen formája egyáltalán nem bizonyult hatékonynak a bűnmegelőzés és a bűnfelderítés tekintetében.