Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni! Banki átutalással, sőt, már bankkártyával azonnal előfizetheti, és máris postázzuk Önnek!

Kétélű fegyverek – Kitől és mitől kell félni a járvány idején?

2020. április 5. 15:00 - szerző: Bánhidi Emese

A helyzet kulcsa a félelem. Közösségi portálokon érzékelhető: egyre többen aggódnak amiatt, vajon nem alakul-e ki a mostani állapothoz képest is veszélyesebb bűnözési hullám a járvány következtében. Hogy a félelem terjed és komoly reakciókat vált ki, arra jó példa a katonaság megjelenése éppúgy, mint az, hogy egyes önkormányzatok megpróbálnak létrehozni valamiféle helyi kis erőszakszervezetet – a helyi erőszakkal szemben. A helyzet rengeteg kérdést vet fel.

Megijesztik a járókelőket, hogy ráköhögnek, ha nem adnak pénzt, vagy becsöngetnek idős emberekhez, hogy vírustesztet hoztak, aztán rabolnak – ilyen és hasonló hírekről halottunk az elmúlt hetekben. Van olyan település, ahol működik polgárőrség, ennek ellenére a polgármester önkénteseket toboroz. „Optimális” rendvédelmet akar megszervezni a rendkívüli időszakban „ötven, utasítást elfogadó és végrehajtó” férfival, akik az ő „parancsnoksága” alatt biztosítják majd a rendet a településen.

„Ilyen nincs! Polgármester nem toborozhat embereket semmire!”

– mondta egyértelműen Hoffman István, az önkormányzati törvény szakértője. Az ELTE ÁJK tanára szerint sajnos a magyar polgármesterek mindenhatónak képzelik magukat. Veszélyhelyzetben a polgármester – a képviselő-testület felhatalmazása nélkül – egy személyben gyakorolhatja az önkormányzati jogokat, de amihez joga testületi felhatalmazással sincs, az nélküle sincs. A közrend, a közbiztonság fenntartása állami feladat.

Az önkormányzatnak törvény szerint eleve nincs nagy mozgástere a bűnözés visszaszorításában. Létrehozhatja a közterület-felügyeletet, amelynek jogkörét a 2012-es évi 120. törvény szabályozza. Ezek az önkormányzati alkalmazottak átmenetet jelentenek a polgárőrök és a rendőrség között, hordhatnak maguknál gázspray-t és sokkolót, önvédelemre használhatják is azokat, valamint fizikai erővel is feltartóztathatják a bűnözőket a rendőrség kiérkezéséig. És az is igaz, ha nekik behúz valaki egyet, az ugyanolyan hivatalos személy elleni erőszaknak minősül, mintha rendőrrel tennék. De nagyjából ennyi – mondja Hoffman.

Az elmúlt napokban a hajdúsági Polgáron és a Pest megyei Sződligeten az önkormányzat hirdette meg: részlegesen korlátozzák a lakosság szabad mozgását. Erre is jött a kormány pontosítása: kijárási korlátozás elrendelésére kizárólag a kormány jogosult, a veszélyhelyzetben érvényes szabályozás nem nyújt jogi alapot arra, hogy a polgármesterek a településükön korlátozzák vagy tiltsák a lakosság szabad mozgását.

„Szerencsére nincsenek háborús körülmények, és megvannak a hatóságok, amelyek intézkedhetnek, ha történik valami” – mondja a kriminológus, aki szintén nem tartja jó ötletnek az efféle magánakciókat. Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője szerint ez természetesen nem jelenti azt, hogy az önkormányzatok és az állampolgárok nem vehetnek részt a bűnmegelőzésben, és jó is, ha közreműködnek, de inkább a szemükre van szükség, mint a kezükre. Van is egy ilyen mozgalom, aminek ez a rövidítése, SZEM, a Szomszédok Egymásért Mozgalom, ami már működik néhány helyen, s Nyugaton rég elterjedt. Nagyon jó, ha a szomszédok figyelnek egymásra, és szólnak, ha gyanúsat látnak.

„Szinte biztos vagyok benne, hogy most nem indul bűnözési hullám. Nem arról van szó, hogy tisztességes emberek a csalás útjára lépnek, hanem arról, hogy azok, akik tipikusan minden más helyzetben is csalással próbálkoznak, most kihasználják ezt a helyzetet”

– mondja a társadalompszichológus. Kende Anna, az ELTE egyetemi docense szerint most sokkal feltűnőbbé vált ez a viselkedés, és sokkal felháborítóbbnak tartjuk, mintha valakit a buszon kizsebelnek. Vagyis nem arról van szó, hogy újabb bűnözői rétegek termelődtek ki, hanem arról, hogy érzékenyebbek vagyunk arra, ha valakik visszaélnek a járvány adta helyzettel.

A kormány érzékelte, hogy ebből gond lehet, ezért vette igénybe a honvédséget. De mivel a honvédség csak úgy vezényelhető ki az utcára, ha valamilyen rendkívüli helyzet áll fönn, ezért ki kellett hirdetni a veszélyhelyzetet – emlékeztetett Hoffmann István. És utalt rá, hogy mivel Magyarországon minden közszolgáltatás alulfizetett, iszonyatos a létszámhiány, nemcsak az egészségügyben vagy az oktatásban, hanem a rendészetben is. Amikor nem volt elég határrendész, bevezették az Alaptörvénybe a terrorveszélyt, amit alkalmaztak is, hogy a déli határ védelmében be lehessen vetni a katonákat is a migránsok, menekültek ellen. Most ugyanez a helyzet: mivel nincs elég rendőr, kivezénylik a katonákat. Amikor a katona járőrözik, pontosan annyi jogköre van, mint a köztereseknek: rászólhat a bűnözőre, el is kaphatja őt, és visszatarthatja addig, amíg a rendőr a helyszínre érkezik.

Koronavírus - Kijárási korlátozás Bosnyák téri piac
Fotó: Balogh Zoltán

A kriminológus tapasztalata szerint a trükkös csalók és egyáltalán a rossz szándékú emberek elállnak szándékuktól, ha az idős emberek mellett más is megjelenik. Ezért vetették be a katonai rendészeket. A hivatalos kommunikáció szerint a biztonságérzet növelése céljából, amolyan jelenlétfokozó járőrökként. De ez nem mindenkiben vált ki pozitív hatást – teszi hozzá a bűnözéssel foglalkozó szakember. Van, akit megnyugtat, de sokakat elriaszt, mert arra gondolhat: jaj, mire kell itt számítani? Igaz a mondás, hogy jobb félni, mint megijedni, de ez még mindig jobb, mintha semmilyen törvény nem szabályozná szabadcsapatok vagy ki tudja, mik részvételét.

„A katonák megjelenése kétélű dolog. Tulajdonképpen ez inkább veszélyérzetet kelt az emberekben”

– mondja Kende Anna. Tegyük hozzá, beszélgetésünk idején még nem volt szó a kijárási korlátozásról, aminek a szabályait be kell tartatniuk a járőröknek. Azóta szigorítottak, de attól még lehet ijesztő a katonák megjelenése. „Gondolhatjuk, milyen remek, hogy megvédenek minket, de valójában azt közli, hogy nem vagyunk biztonságban, veszély leselkedik ránk. Nem a járványveszély, hanem valami olyasmi, amitől csak a katonák tudnak megvédeni. És a jelenlétük ezzel inkább félelmet kelt az emberekben” – mondja a szociálpszichológus, aki azonban arra figyelmeztet, hogy a járvány utáni időszak sem kecsegtet túl sok jóval.

A viszonylagos jólét után meglehetősen sok ember veszítette el vagy veszítheti még el a jövőben a munkáját, és ezzel kicsúszhat a talaj a lába alól. Kétségtelen, hogy a gazdasági tényezők hatással vannak a kriminalitásra: ha stabil a gazdaság, a vagyon elleni bűncselekmények száma csökken, és fordítva – mondja a kriminológus.

A legnagyobb problémát a hirtelen változások okozzák, amelyek ki tudnak kiváltani akár egy tüntetéshullámot is. Amikor történik valami felháborító igazságtalanság, sokszor az lesz az utolsó csepp a pohárban. Chilében a metrójegy egycentes emelése miatt alakult ki káosz. A felháborodás akár erőszakos tüntetési formákhoz is vezethet. „De itt szerintem egészen másról van szó – mondta Kende Anna. – 2008-ban, a gazdasági válság kitörésekor sem volt erőszakhullám, most megint más a helyzet, járvány van, és ennek velejárójaként jelentkezik a gazdasági válság, a munkahelyek elvesztése.”

Békéscsaba
Fotó: MTI/Rosta Tibor

Régi nagy járványok után jellemző volt egyfajta erőszakhullám, amikor kisebbségi, vallási csoportokkal szemben nagyon durván léptek fel. Például a bubópestis után volt egy hatalmas erőszakhullám egész Európában. Viszont a komolyabb társadalmi feszültség nem akkor tör elő, amikor nagyon rosszul mennek a dolgok. Olyankor az emberek próbálnak a megélhetésükre és a túlélésre koncentrálni, a gond akkor van, amikor a dolgok kezdenek lenyugodni és jobbra fordulni.

Szorongató helyzetben sokkal inkább elfogadjuk azokat az intézkedéseket is, amelyek hátrányosan érintenek, ha viszont már rendeződnek a dolgok, épp akkor jelenik meg az elégedetlenség.

Akkor, amikor megszületnek azok az intézkedések, amelyek enyhíteni hivatottak a problémákat, de bizonyos rétegek ezeket igazságtalannak érzik. Ilyenkor szoktak kitörni a lázadások, jelenik meg az erőszak, fordulnak egymás ellen a társadalmi csoportok s alakulnak ki súlyosabb konfliktusok is, állítja a szociálpszichológus.