Kertész Imre emléktáblájának a felavatására véletlenül sem hívtak meg senkit, aki ne a Fideszhez állna közel
Kertész Imre életművével akarja legitimálni saját fóbiáit az Orbán-kormány – derül ki a 444 riportjából. A tavaly elhunyt Nobel-díjas magyar író emléktábláját ma, a 88. születésnapján avatták fel Budapestem, a Török utca 3-ban, ahol Kertész Imre 1954 és 1995 között élt, az avatáson tartott beszédében pedig Balog Zoltán humánerőforrás-miniszter azt fejtegette, hogy Kertész Imre az élete vége felé „meglátta az Európát érintő migrációban azt a fenyegetést, amely nemcsak életformánkat, hanem az európai szabadságot” veszélyezteti. A szervezők mintha ügyeltek volna, hogy disszonáns hang ne keveredjen a kormányzatiak közé. Vet némi fényt Kertész Imre életművének átpolitizáltságára az is – jegyzi meg a 444 –, hogy az avatásra sem az író kiadóját, a Magvetőt, sem valamelyik barátját nem hívták meg.
Az emléktáblát egyébként a Schmidt Mária fémjelezte Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és az a Kertész Imre Intézet állította, amelyet az alapítvány hozott létre az író hagyatékának gondozására és emlékének ápolására. Hogy miért – feszegeti a 444 –, az kérdéses, hiszen hagyatékgondozásra a Petőfi Irodalmi Múzeum vagy az OSZK is hivatottabb lehetne, nem is beszélve arról, hogy a Berlini Művészeti Akadémiának az író nevét viselő archívuma 2002 óta ezt teszi.
Az emléktáblánál koszorút helyezett el Balog Zoltán és Schmidt Mária, Prőhle Gergely volt külügyi és Emmi-államtitkár, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet irodalomtörténésze, a nyíltan Fidesz-szimpatizánssá váló Magyar Írószövetség részéről pedig az író egyik első értő kritikusa, Ács Margit. A Magyar Írószövetségből – emlékeztet a 444 – Kertész Imre már azelőtt kilépett, hogy Döbrentei Kornél hírhedt 2004-es antiszemita beszéde miatt rengeteg író – köztük Parti Nagy Lajos és Nádas Péter – elhagyta volna a szervezetet. „A Magyar Írószövetség antiszemitái még nem ismerik az európai etikettet, és nyíltan, zavartalanul végzik munkájukat. Sem törvény, sem társadalmi tiltakozás nem állja útjukat (...) Hiányzik Magyarországról egy modern, konzervatív jobboldal. A radikális erők értelmes párbeszéd, a nemzet valós problémáinak feltárása helyett megbélyegző kijelentéseket hangoztatnak, mint hazaáruló, idegenszívű, zsidó-liberális, illetve fasiszta, kommunista és hasonlók” – idézi a 444 Kertész Imrének a Die Zeitben 2004-ben megjelent írását.
Ami Schmidt Máriát illeti, őt nem zavarják Kertész Imre hasonló megjegyzései, és már régóta azon dolgozik, hogy az életművét a Fidesz szájíze szerinti értelmezze. Több más cikk mellett ezt tükrözi az a nekrológ is, amelyet a Nobel-díjas író halálára írt, és amelyben civilizációt szétziláló civil szervezetekről, a liberális kánon tömeggyilkosoknak és terroristáknak jogi lehetőségeket biztosító főpapjairól közli a látomásait.
