Nyolc éve nőnek a jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon, a legjobbak közül a középmezőnybe csúsztunk

2019. július 18. 17:05 - szerző: Unyatyinszki György

A társadalom felső 20 százaléka és az alsó 20 százaléka közötti jövedelmi különbségek tovább nőttek Magyarországon, a különbség 2018-ban már 4,4-szeres volt – ez derült ki az Eurostat friss adatsorából.

Magyarországon meglehetősen kedvezők voltak a jövedelmi egyenlőségi, illetve egyenlőtlenségi mutatók korábban, és

bár meglepően hangzik, a Bajnai-kormány utolsó évében, 2010-ben hazánké volt jövedelmi szempontból a leginkább egyenlő társadalom az Európai Unión belül, méghozzá 3,4-es szorzóval.

Ez az arány már nyolc éve folyamatosan romlik. Európai összehasonlításban az alábbi grafikonon látható, hogyan változott az egyenlőtlenségi mutató (a legtöbb országból egyelőre csak 2017-es adatok elérhetők).

A jövedelmi egyenlőtlenség egy természetes és szükségszerű tényező, nélküle elképzelhetetlen lenne a társadalmi mobilitás, ami komoly motiváló erővel bír: leegyszerűsítve aki fent van, az fent szeretne maradni, aki lent, az fel szeretne törni. Ez erősíti a fejlődésre való törekvést, a versenyt, a folyamatnak pedig gazdasági haszna van. A súlyos egyenlőtlenségek ugyanakkor társadalmi feszültséget generálnak, például rontja a kitörés esélyét a szegénységből.

A kormányoknak tehát fontos feladatuk kordában tartani az egyenlőtlenséget, amit főként a társadalmi javak újraelosztásával és adópolitikával érnek el. A szerényebb jövedelmű csoportok állami támogatása, szociális támogatások javíthatnak az egyenlőtlenségeken.

Azonban hazánkban 2010 óta inkább az tapasztalható, hogy

az Orbán-kormány a felső-középosztály és leggazdagabb társadalmi csoportok számára folytat kedvezőbb adó- és szociálpolitikát,

ami növelte a jövedelmi különbségeket szegény és gazdagabb között – az állítást alátámasztja a Központi Statisztikai Hivatal évenként közölt jövedelmi statisztikája.

Az egyenlőtlenség politikai hatása, hogy a szegényebbek kiszolgáltatottak lesznek a kormányoknak, mert a megélhetésük a regnáló hatalom intézkedéseitől függ, ez pedig összefügg azzal a szociálpszichológia által megfigyelt jelenséggel, hogy az emberek hajlamosabbak olyan pártokat támogatni, amihez konkrét érdekük is fűződik, ami felülírhat ideológiai és etikai korlátokat. Jellemző ez a kisebb vidéki településekre is, ahol a lakosság azt kétharmada egy felmérés szerint kiszolgáltatva érzi magát a regnáló polgármesternek, ugyanis az legnagyobb foglalkoztató, szervezi a közmunkát és osztja a helyi szociális alapú támogatásokat.

Mindez megjelenik a gazdagabb magyarok körében is, ahol a jövedelmek emelkedése lényegesen jobban alakult az Orbán-kormány alatt. Az MTA kiterjedt kutatása során kiderült, hogy a leggazdagabb magyar társadalmi rétegben nőt jelentősen az Orbán-kormány támogatottsága.