Jogi csellel iktathatja ki a lex CEU-t a kormány, az Oktatási Hivatalra tolnák a felelősséget

Nagyon szabadságot kaphat az Oktatási Hivatal, ám ez még semmit sem garantál az egyre kaotikusabb „egyetemelűzési manőverben”.

2018. november 4., 13:12

Szerző: Biró Marianna

Látványos felősoktatási törvénymódosító csomagot nyújtott be a kormány a parlamentnek október 31-én, amelyben van minden, ami például a Corvinus-modellel, vagy más, aktuális kérdésekkel lehet összefüggésben, ugyanakkor nincs benne szó arról, hogy a kabinet hatályon kívül helyezné az úgynevezett lex CEU-t, azaz azt a törvénymódosítást, amellyel tavaly totális jogbizonytalanságba taszította a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemet, a CEU-t.

Két olyan apróbb változtatás is fellelhető ugyanakkor a csomagban, amely alapján a Kásler Miklós által vezetett Emberi Erőforrások Minisztériuma mintha az Oktatási Hivatal felelősségkörébe tolná a CEU-t érintő, súlyos kérdéseket.

A javaslatban szerepel ugyanis egy módosítás, amely az egyetemek, főiskolák engedélyeztetési eljárásának kizárólagos felelősévé az Oktatási Hivatalt teszi meg a jogalkotó – az indoklás alapján mindez a Magyar Akkreditációs Bizottság szerepének csorbítását jelenti, de egyúttal kormányzati visszavonulást is jelezhet, legalábbis papíron a szakmai döntésekből.

A tervezet szerint ugyanis:

22. §
(1) Az Nftv. 67. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az oktatási hivatal jár el)
„a) a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésével és a felsőoktatási intézmény működési engedélyének ötévenkénti felülvizsgálatával,” (kapcsolatos ügyekben.)
(2) Az Nftv. 67. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (Az oktatási hivatal jár el)
„j) a közösségi felsőoktatási képzési központ működésének engedélyezésével és működési engedélyének ötévenkénti felülvizsgálatával” (kapcsolatos ügyekben.)

Márpedig a lex CEU éppen ezzel, az engedélyezéssel és ötéves felülvizsgálattal kapcsolatban hozott súlyos vátozásokat azoknak a külföldi alapítású, külföldön bejegyzett egyetemeknek, főiskoláknak az esetében, amelyek Magyarországon képeznek diákokat.

A mostani változtatások között feltűnik továbbá egy, szintén a felsőoktatási törvényre, mégpedig annak 76-os paragrafusára, azaz éppen a lex CEU-ra vonatkozó is. Eszerint:

Az Nftv. 76. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha az e §-ban meghatározott követelmények bizonyítása érdekében nemzetközi jogsegély igénybevétele szükséges, akkor az oktatási hivatal közvetlenül a származási állam oktatását irányító szervet keresi meg. Ha azonban olyan államról van szó, amely a 2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Lisszaboni Egyezmény) magára nézve kötelezőnek ismerte el, akkor az oktatási hivatal a nemzetközi jogsegélykérelmet közvetlenül a Lisszaboni Egyezmény IX.2. Cikke szerinti külföldi információs központhoz intézi.”

Ezek a módosítások a javaslatcsomag alapján 2019. január 1-jén lépnének hatályba.

A kabinet nem enged, de a felelősséget az Oktatási Hivatalra hárítaná

Fotó: Kökényesi Gábor

De hogy ennek mi a jelentősége, az egyelőre nagy kérdés, főként, miután köztudott, hogy a CEU minden feltételét teljesítette a tavaly tavasszal módosított felsőoktatási törvénynek, egyetlen ok miatt nem tudja benyújtani engedélyezési papírjait: nincs államközi megállapodása. A tavalyi módosítás alapján ugyanis Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha

a) magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló, Magyarország Kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam Kormánya által kötött – föderatív állam esetében, amennyiben a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, annak központi kormányzatával létrejött előzetes megállapodáson alapuló – nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték,
b) a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül,
c) az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek minősül és
d) működését az oktatási hivatal engedélyezte.

A működési engedélyt tehát a magyar Oktatási Hivatalnak kell kiadni, aztán pedig ötévente felülvizsgálni döntését. „Az oktatási hivatal a működési engedélyre vonatkozó határozatát visszavonja, ha a külföldi felsőoktatási intézmény, vagy a képzés a törvényben meghatározott feltételeknek utóbb nem felel meg” – áll továbbá a törvényben.

Csakhogy az Oktatási Hivatal nem folytat vizsgálatot a CEU ügyében, mert az egyetem be sem nyújthatta a papírjait addig, amíg nincsen meg az államközi megállapodás az amerikai Bard College-en folyó képzéseit elismerendő. Eddig legalábbis ez következett volna a jogszabályból, amely kiköti azt is: a CEU ugyanis a hatályos törvény szerint a felsőoktatási tevékenységének folytatására irányuló szándékát köteles az oktatási hivatalnak bejelenteni.

„A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatót az oktatási hivatal akkor veszi nyilvántartásba, ha a szolgáltató a 76. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételt teljesíti” – áll a jogszabályban.

Magyarán a CEU beadhatja a papírjait, a törvény alapján a hivatalnak, s annak csupán a New York-i kampusz létezését és a képzéseik akkreditációs megfelelését kellene vizsgálnia a nyilvántartásba vételhez. Pedig korábban a kommunikáció úgy szólt, a hivatalnak el kell utasítania a működésbe vételi kérelmet mindaddig, amíg a kormány alá nem írja a megállapodást New York állam oktatási hivatalával.

Ám ezt a dokumentumot kormány tavaly óta nem hajlandó aláírni, az utóbbi napokban pedig már a szükségességét, sőt, létjogosultságát is megkérdőjelezték. A cicázás addig fajult, amíg – mint emlékezetes – Orbán Viktor amúlt hét elején az ATV aláírást firtató kérdésére visszakérdezett:

– Milyen megállapodás?

És ez azt jelenti, hogy a kormányfő nem is tervez aláírni semmit aCEU ügyében, a legutóbbi kormányzati kommunikációt pedig az magyarázza, hogy majd az Oktatási Hivatal adja ki a működési engedélyt.

Pedig alig néhány napja még úgy tűnt, az Orbán-kormány a lex CEU hatályon kívül helyezésével menekülne ki a nemcsak diplomáciai, hanem nemzetközi jogi értelemben is kérdéses helyzetből. Csakhogy, mint megírtuk, az Európai Bizottság keresete nyomán folyó uniós bírósági perben biztosan nem születik ítélet december 1-ig, a CEU rektora által határidőként megadott időpontig. Michael Ignatieff szerint ugyanis, ha addig nem sikerül megoldást találni az intézmény körül kialakult helyzetre, a felsőoktatási intézmény amerikai akkreditációjú mester- és doktori programjaira jelentkező új hallgatók a 2019/20-as tanévtől a CEU bécsi campusán tanulnak majd.

Lehóczki Balázs, a uniós bíróság magyar sajtóreferense arról tájékoztatta a 168 Órát: az ügy jelen állása szerint szinte biztos, hogy december végéig nem lesz ítélet, hiszen még tárgyalás sem volt az ügyben, és a tárgyalás és az ítélet között még egy főtanácsnoki indítványt is ki kellene hirdetni. Arra is figyelmeztetett: az uniós bíróság döntése arra a magyar jogszabályra vonatkozik majd, amelyet a bizottság korábban vizsgált.

Az Európai Bíróság sajtóreferense azt is elmagyarázta, hogy az, hogy a luxemburgi testület prioritásként kezeli az ügyet, annyit jelent, hogy az eljárás írásbeli szakaszának a lezárulása után a pert a vele párhuzamosan futó, de korábban indított ügyek elé helyezik a tárgyalás, a főtanácsnoki indítvány és az ítélethirdetés kitűzése szempontjából.

Ettől még nincs szó gyorsított eljárásról, és mivel még nincs kitűzve a tárgyalás, így az indítvány és az ítélet megszerkesztéséhez, valamint az azok lefordításához szükséges időből kiindulva nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy ezen ügyben az idén már nem fog megszületni az ítélet – közölte lapunkkal Lehócki Balázs.

Magyarán az Orbán-kormányt egyelőre semmi sem sürgetné, az európai uniós eljárás, amelyet az Európai Néppárt is sok szempontból feltételül támasztott, nem függ majd össze a CEU Budapesten maradásával, vagy távozásával. Összefügghetne pedig, hiszen akár csak ebben a javaslatcsomagban is, a kormány módosítaná a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényt, méghozzá egy folyamatban lévő uniós kötelezettségszegési eljárásra hivatkozva. Ám ezt a lex CEU esetében nem teszik meg. Ehelyett úgy módosítják a törvényt, hogy az alapján lényegében csak az Oktatási Hivatal lesz majd az ügy felelőse.

Nehezen követhető jogkövetelmények miatt még ennél is tovább bonyolódhat a CEU sorsa

Márpedig a 168 Óra Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel készült interjújából is ez a forgatókönyv rajzolódott ki. Emlékezetes, az ügyben elvileg még csak nem is érintett tárcavezető azt mondta:

– Nem költözik a CEU. A nyilatkozatuk arról szólt, hogy bizonyos amerikai tevékenységeiket elviszik Bécsbe. Ha lesz ott is egy campusa a CEU-nak, és megmarad mellette a magyar egyetem is, akkor nem nagyon változik semmi.

Sőt, maga Palkovics arról beszélt, „az amerikai hatóságoktól kapott információk alapján az Oktatási Hivatal dönti el”, hogy a CEU megfelel-e a törvénynek. Szerinte az OH azért nem vizsgálja ezt jelenleg, mert „a CEU nem tudta benyújtani a szükséges dokumentumokat”. Csakhogy ő maga elismerte: „a dokumentumok benyújtásának feltétele, hogy létrejöjjön a New York állam és a magyar állam közötti megállapodás. E diplomáciai aktus után be lehet nyújtani a dokumentumokat. Ezután majd az OH eldönti, mi legyen.”

Érteni nehéz a Palkovics-gondolatmenetet, ám a kormányzati kommunikáció alapján úgy foglalható össze a jelenlegi káosz: a kormány azért nem akarja aláírni a megállapodást New York állammal, ami a CEU maradásának egyik feltétele lenne, mert nem biztosak benne, hogy a CEU teljesítette a másik feltételt, ami az amerikai oktatási tevékenység. Hogy teljesítette-e a CEU ezt a feltételt, azt az Oktatási Hivatal mondhatná meg, de csak akkor, ha a CEU benyújtja a szükséges dokumentumokat. Ahhoz viszont, hogy a CEU benyújtsa a szükséges dokumentumokat, a kormánynak alá kellene írnia a megállapodást.

A mostani törvénymódosítás azonban lényegében önállóvá teheti az Oktatási Hivatalt az engedélyeztetési eljárásban, így vagy varázsütésre lezárulhat, vagy könnyen tovább húzódhat a CEU-botrány – annak minden hazai és diplomáciai következményével együtt.