Jogerősen letöltendő börtönre ítélték a sukorói vádlottakat

2017. június 8. 09:56

Három, illetve két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt a Kúria a 2008-as sukorói telekcsere ügyében Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőit csütörtökön. A harmadfokú ítélet jogerős.

A Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében a Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében hűtlen kezelés kísérlete miatt négy év börtönre ítélte Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, valamint három és fél évre bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot, a cég egykori értékesítési igazgatóját. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt első fokon a törvényszék.

Tátrai Miklós és Császy Zsolt a bíróság előtt
Fotó: MTI / Mészáros János

A fellebbezések folytán a Szegedi Ítélőtáblára került ügyben tavaly októberben másodfokon jogerősen felmentették Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és egy értékbecslőt. Egy ügyvéd esetében pedig enyhítették az első fokon kiszabott pénzbüntetést, ezzel számukra véget ért az eljárás.

Az ítélőtábla bűncselekmény hiányában felmentette Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot is, így esetükben harmadfokú tárgyalásra került sor a Kúrián, amely csütörtökön jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélte őket.

Az állami cég két egykori vezetője a döntésre reagálva az MTI-nek csütörtökön küldött közleményben azt írta, az ítélet „méltó lezárása annak a folyamatnak, amelyben politikai megrendelésre készült a vád, és amelyben a politikai irányítás alá került ügyészség jelölte az eljáró bírót. (...) az egész eljárás során lábbal tiporták a védekezéshez fűződő jogunkat, mind az ügyészség, mind a bíróság pártosan járt el." Úgy vélekedtek, a Kúria a Szolnoki Törvényszék álláspontját tette magáévá, utóbbi célja pedig szerintük „nem az igazság kiderítése, hanem a vádnak megfelelő ítélet meghozatala volt". Véleményük szerint az ügyészség a rendszerváltás óta ebben az ügyben lépett fel először a büntetőjog eszközeivel egy politikai döntés ellen.

Közölték azt is, minden hazai és nemzetközi jogi lehetőséget meg fognak ragadni arra, hogy a "szégyenteljes eljárást" semmissé tegyék.

(MTI)