Az Európai Csalás Elleni Hivatalig jutott a magyarországi szoftverbotrány
Jávor Benedek a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjeként tavaly novemberben nyújtott be panaszt az Európai Csalás Elleni Hivatalához (OLAF), mert úgy ítélte meg, hogy a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (Köfop) végrehajtása során a magyar hatóságok nem tartották be a közösségi források felhasználásának szabályait. A 2014-ben kiírt közbeszerzési pályázatokon 450 milliárd forint EU-s forrást osztottak szét – írja a Népszava.
A program célja az volt, hogy Magyarországon az észtországihoz hasonló, színvonalas elektronikus közigazgatás épüljön ki.
Jávor Benedek szerint viszont a kormány magyar beszállítócégeken keresztül rengeteg szoftverlicencet vett a piaci árnál legalább harminc százalékkal drágábban. A szoftverek ráadásul vagy nem kellettek, vagy nem volt meg a szükséges eszközállomány az alkalmazásukhoz.
A gyanús ügyletekben érintett volt a Microsoft Magyarország, amely az államnak közvetítőkön keresztül a piacit meghaladó áron értékesített szoftvereket, a különbözetet pedig a vevő zsebébe csúsztatta.
Jávor Benedek szerint a közbeszerzési visszaélésekben Orbán Viktor miniszterelnök közvetlen környezete is érintett. A politikus úgy véli, érdekeltségeiken keresztül a közbeszerzések egyik fő nyertese lehet a miniszterelnök veje, Tiborcz István és testvére, Tiborcz Péter, illetve ifjabb Orbán Győző üzleti partnerei is kaphattak a megrendelésekből.
– A 2014–2020 közötti költségvetési időszak forrásfelhasználásának értékelése még hátra van, és könnyen lehet, hogy a Köfop végrehajtásában tapasztalt visszásságok miatt az Európai Bizottság pénzügyi korrekciót fog javasolni – nyilatkozta a lapnak Jávor Benedek. Hozzátette, hogy rendszerszintű mulasztások esetén az EB kötelezheti a magyar hatóságokat a támogatás összegének 5 százalékától 100 százalékáig terjedő átalány megfizetésére.
(A Köfop volt egyébként az egyik uniós forrás, amelyből az Orbán-kormány a tavalyi parlamenti választások előtt bőségesen honorálta minisztériumi apparátusa munkavégzését.)
A Népszava megkereste az OLAF-ot és az Európai Bizottságot, hogy saját kezdeményezésre vagy Jávor Benedek beadványa nyomán folytat-e vizsgálatot a Köfop-projekteknél tapasztalt szabálytalanságok miatt, de egyelőre nem kapott választ.
A Microsoft korrupciós botrányát az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma is vizsgálta. A Microsoft Magyarország az amerikai hatóságok előtt beismerte, hogy 2013-tól 2015-ig „egy vezető tisztviselője és több alkalmazottja részt vett” egy manipulált beszerzésekre és vesztegetésekre épülő ügyben. A magyarországi cég és a viszonteladók alkalmazottai, illetve állami tisztviselők összejátszásával működött a korrupciós rendszer. A Microsoft vezetése kenőpénzekkel vette rá az államot, hogy az ő szoftvereiket használják. Az amerikai minisztérium által közzétett dokumentumban a magyar miniszterelnökre is hivatkoznak, de a hivatkozás pontos oka egyelőre ismeretlen.
Lehet, hogy az üggyel összefüggésben rúgta ki később a Microsoft a kormányzati üzletágért felelős vezetőjét, Sagyibó Viktort. Ő ezután gyorsan munkát kapott az akkor Lázár János által vezetett Miniszterelnökségen.
