Játszmák a járvány árnyékában – „Orbán Viktor fejével soha senki nem tud gondolkodni”

A következő parlamenti választáson várható ellenzéki összefogás gyorsabb cselekvésre ösztönzi a kormánypártokat. Bár normál esetben bő másfél év van a voksolásig, a Fideszben már készülnek a kampányra. A lapunk által megkérdezett politológusok több szempontból is elemezték a jelenlegi helyzetet, és számba vették a lehetséges fejleményeket.

2020. október 29., 19:45

Szerző: Sebes György

A kormánypártok már javában készülnek a következő parlamenti választásra. Ezt jelzi többek között az is, hogy sorra válik ismertté, prominens személyiségei közül kik nem indulnak majd egyéni választókerületben. A jelek szerint a Fidesz – mindenben hű követőjével, a Kereszténydemokrata Néppárttal – előnyt igyekszik kovácsolni két, számára kedvező tényből. Az egyik a nemrég tartott borsodi időközi voksolás eredménye, vagyis az, hogy a kormánypárti jelölt – jelentős hátszéllel – hozni tudta a mandátumot. Ugyanakkor azt is ki akarják használni, hogy az ellenzék még messze nem tart a jelöltállításnál, pártjai egyelőre csak az előválasztás lehetőségeiről és módjáról vitáznak.

E két tényezőt megemlítette mindkét politikai elemző, akivel a Fidesz–KDNP választási előkészületeiről és esélyeiről beszélgettünk. Mi több, a legtöbb kérdést ugyan ellentétesen ítélték meg, de e kettőben egyetértés volt közöttük. A két politológus ugyan sok mindenben különbözik, de tagadhatatlan, hogy sokat tudnak az érintett pártokról és politikusaikról. Kéri László tanár, a Bibó István Szakkollégium egyik alapítója. Egykor – a múlt század nyolcvanas éveiben – tanította a Fidesz alapító tagjainak többségét, így jól ismeri is őket. Deák Dániel az elemzők ifjabb generációjához tartozik. Ugyan még nincs harmincéves a XXI. Század Intézet vezető munkatársa, de már így is majdnem egy évtizede aktív politológus, s igen naprakész információkkal rendelkezik a kormánypártok jelenlegi tevékenységéről. Bár a nézőpontjuk eltér, de meglátásaikra érdemes figyelni.

Fotó: Fotó: MTI/Vajda János

Szerintük nincs túl korán ahhoz, hogy felkészüljenek a választási kampányra. Kéri László arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz már nagyon régen átalakult választási párttá. Egyetlen pillére és így igazán fontos intézményes struktúrája a választókörzet. Minthogy pedig már alig kétszáz képviselő ülhet a parlamentben, nagyon gondosan kell kiválasztani, hogy kit indítsanak egyéni körzetben, ahol a korábbinál sokkal több, átlagosan 70-80 ezer ember szavaz. Deák Dániel teljesen logikusnak nevezte, hogy másfél évvel a választás előtt a pártok már készülnek a megmérettetésre, és arra is, kikkel vívják meg a jövendő csatákat. A Fideszben az év eleje óta módszeresen készítik fel a körzeteket a voksolásra, de a nyár óta az ellenzéki párbeszéd sem szól másról, mint hogy miképpen induljanak 2022-ben.

Ráadásul a következő választáson teljesen új helyzet ígérkezik, hiszen a kormánypárti jelölttel szemben várhatóan egyetlen ellenzéki induló lesz. Ezen a ponton mindkét elemző felidézte Orbán Viktor esszéjét, amelyet szeptemberben közölt a Magyar Nemzet címen megjelenő lap. Kéri László úgy fogalmazott, a cikket jajkiáltásnak tartotta, hiszen azzal zárul, hogy „készüljetek, mert jön a választás, mindent annak kell alárendelni”. A politológus szerint a borsodi időközi választást a miniszterelnök-pártelnök főpróbának jelölte ki. Azt akarta felmérni, mennyire mozdítható meg a párt egész szervezete, a kommunikációs gépezet és a helyi káderek tömege. „A maguk mércéje szerint pedig jól is vizsgáztak, hiszen ez nem volt egy eleve nyerhető körzet, de iszonyú erőfeszítéseket tettek a győzelem érdekében” – tette hozzá.

Deák Dániel szerint napjainkban a centrális erőtér megszűnése utáni világban élünk. Most teljesen más politikai logika érvényesül, mint bármikor az előző választásokon, hiszen egy egységes ellenzék mérkőzik majd meg a kormánypárti jelöltekkel. Mint mondta, Orbán Viktor esszéjében erre utalt az elhíresült kolbászhasonlattal, amely arra figyelmeztetett, hogy a következő voksolás az eddigiektől egészen eltérő stratégiát, kampánytervet követel a kormánypártoktól.

Ezen a ponton Kéri László utalt rá, hogy az esszében Orbán Viktor azt is megemlíti, „a szabadságunk a tét”. És komolyan kell venni, hogy 2020 szeptemberében kimondja, már most minden erővel készülni kell a megmérettetésre. De az elemző tovább is gondolta ezt a tételt:

„Azon sem lepődnék meg, ha előbbre hoznák a választást 2022-ről. Ehhez az kell, hogy a jövő év elejére véget érjen a vírus újabb hulláma, és a kormányzati propaganda ismét azzal érveljen, hogy nekik köszönhetően győztük le a járványt.

Ez esetben elképzelhető, hogy Orbán Viktor azt mondja, drága honfitársaim, a 2020-as évben a vírus minden számításunkat keresztül húzta, új és kivételes helyzet van, amit csak úgy lehet legitimálni, hogy előbb válaszunk, mert az eredeti terveink és a rájuk kapott mandátumunk is érvénytelen. A leküzdött járvány után pedig sokkal biztosabbnak érezhetik a győzelmet. Emellett sok érv felhozható, amit a saját tábor elhisz, sőt, még a bizonytalanok is elgondolkodnak azon, hogy itt több mint egy évig nem voltak normális viszonyok, ezt az egészet tehát csak egy új választással lehet helyrebillenteni” – magyarázta a politológus.

Deák Dániel viszont kategorikusan cáfolta, hogy ilyen lehetőség egyáltalán felmerülne. „Orbán Viktor többször is megerősítette, nem tervez előrehozott választást, nem látja értelmét, hiszen visszatetszést is kelthet. Azt sugallhatná a választóknak, hogy a kormány valamiért nem mer 2022-ig várni. Ellenzéki oldalról azzal is vádolhatnák, hogy olyan lépéseket tervez, amelyeket a voksolás utánig nem akar a nyilvánosság elé tárni. Tehát nagyon sok politikai kockázata volna ennek, a Fidesz nem nyerne vele, hanem veszítene is. Minden politikai oldal 2022-re készül. Magyarországon egyébként sincsmeg a kultúrája és a hagyománya egy előrehozott választásnak, ellentétben Nyugat-Európával. Nagy-Britanniában például ha a kormány nagyon népszerű, gyakran hozza előre a választást” – mondta az elemző.

Akármi is lesz, az elvitathatatlan, hogy a döntések elsősorban Orbán Viktoron múlnak.

Kéri László felidézte, hogy négy éve, a választás előtt meg kellett jelennie az összes jelöltnek Felcsúton, és „hetek teltek el azzal, hogy ott tették le a szigorlatukat, a politikai vizsgájukat. Sokan meg is buktak: a 106 eredeti jelöltből mintegy harmincat ki is cseréltek a választás előtt. Orbán Viktor imádja versenyeztetni az embereket. Mióta hatalmon van, ezt teszi mindig”. Deák Dániel szerint az természetes, hogy a pártelnöknek döntő szava van, de előfordult már korábban is, hogy meg lehetett őt győzni, és végül is nem az ő álláspontja győzött. A politikai felelősség azonban mindenképpen az övé, hiszen egy esetleges kudarcért nem az alsóbb szinteken elhelyezkedő bürokratákat hibáztatják majd, hanem őt. Hozzátette, „aki jobban rálát a párt belső folyamataira, viszonyaira, az tudja, hogy sok kérdésben demokratikus vita folyik, a pártban vannak emberek, akik azért felelnek, hogy minden körzetben a legmegfelelőbb indulót válasszák ki”.

És ezzel elértünk beszélgetéseink apropójához: az utóbbi hetekben kiderült, hogy két miniszter, Varga Mihály és Gulyás Gergely, valamint a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté és szóvivője, Hollik István nem indul egyéni választókerületben a 2022-es voksoláson. Deák Dániel ezt azzal magyarázta, hogy a Fidesz arra törekszik, mindenütt olyanokat indítson, akik „azzal a körzettel tudnak foglalkozni, vagy legalább idejük jelentős részét ott töltik, így a kampányban is teljes mellbedobással képesek részt venni. Ez pedig egy miniszter esetében nem elvárható. Helyettük tehát olyan politikusokat indítanak, akiknek nincsenek ennyire komoly kormányzati feladataik. Ez észszerű megfontolás, és természetesen nem jelenti azt, hogy a kimaradó politikusok ne vennének részt az adott körzet kampányában. Budapest például komoly csatatérnek ígérkezik a választáson, ott még erősebb, intenzívebb kampányra lesz majd szükség” – vélte az elemző. Kéri László szerint sincs nagy jelentősége annak, hogy néhány prominens politikust kivonnak a tűzvonalból. Vannak olyan találgatások is, hogy ők olyan körzetekben indulnának, amelyeket úgysem lehet megnyerni, tehát nem akarják beáldozni őket. Ugyanakkor van egy csomó kormányzati ember, aki nem is alkalmas arra, hogy győzzön az egyéni körzetekben. Ott inkább a helyi nagyurakat, nagyvállalkozókat, földesurakat érdemes elindítani. „Ezt én Pócs-modellnek nevezem. Pócs János a Jászság erős embere, a térséget képviseli a parlamentben, helyben pedig tőle függ, ki kap munkát. Ő és a hozzá hasonló emberek nem is nagyon szólnak hozzá a vitákhoz, nekik az a dolguk, hogy együtt szavazzanak. A Fidesz egyik legerősebb vonása mindig az volt, hogy iszonyú jól ismeri a vidéki Magyarországot, szemben az ellenzékkel. Uralja és teremti” – mondta a politológus.

Ezen a ponton szóba került Lázár János nemrég megjelent interjúja, amelyben – többek között – azt mondta, a Fideszben az alapítók, az első vonal mögött nincsenek igazán tehetséges emberek, hiányzik a második és a harmadik vonal, csak negyedik van. Deák Dániel ezt úgy kommentálta, hogy a volt kancelláriaminiszter „mindig is híres volt arról, hogy szeret erőseket mondani, szeret ki-kiszólogatni a főáramból, és közben igyekszik a saját politikai karrierjét láttatni és építeni”. Az elemző úgy látja, a pártban sok felkészült, professzionális politikus van, például az önkormányzatokban. Példaként említette Gór Csabát, aki a főváros II. kerületében indul majd Varga Mihály helyett. „Ő egy nagyon felkészült, bár nem az első vonalhoz tartozó ember, nem mondható róla, hogy felkészültségét, szaktudását tekintve komoly problémák lennének vele.”

Ha nem lesz előrehozott választás, akkor valóban elég sok idő van még 2022 tavaszáig. Történhetnek nem várt fejlemények, lehetségesek újabb meglepetések. Erre számít Kéri László is.

„Orbán Viktor fejével soha senki nem tud gondolkodni. A saját vezérkara is mindig utólag igyekszik kitalálni, hogy mit is akarhatott a főnök. Harminc éve figyelem a politikai játszmákban való részvételét, és az egyetlen biztos pontnak azt tartom, hogy folyton meglepetést okoz.

Mindig valami olyannal igyekszik előállni, amire más nem is gondol. Meglehet, napjainkban zavarja őt az a sok helyi botrány, ami folyamatosan napvilágra kerül, és ami nem tesz jót a pártnak. A sok apró Simonka-ügy azt jelzi, hogy a Fidesz helyi apparátusa kissé eltunyult, beleszokott a pénzgyűjtögetésbe, és elfeledkezik a választási előkészületekről. A vezér az esszéjében is arra figyelmeztet, hogy fiúk, most már ideje gondolni a következő választásra, hagyjátok egy kicsit abba a lopást, és törődjetek azzal, hogyan fogtok legközelebb is nyerni.”

 

 

A cikk eredetileg a 168 óra hetilap 2020. október 28-i számában jelent meg.