Itt a vége, a Fidesz abszolút győzelmet aratott, a DK és a Momentum is megelőzte az MSZP-t és a Jobbikot, az LMP a padlóra került
Nem a Fidesz totális győzelme, hanem az ellenzéki térfél erőviszonyainak teljes átalakulása volt a vasárnapi európai parlamenti választás legnagyobb meglepetése. A korábbi összes magyarországi EP-választás részvételi rekordját megdöntő 43,36 százalékkal voksolás eredményeképp a Fidesz-KDNP a szavazatok 52,14 százalékának (1 777 757 voksnak) a megszerzésével megsemmisítő vereséget mért a komplett ellenzékre, amely eredménnyel 13 képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe, eggyel többet, mint ahány eddig volt.
Azonban a második, sőt, a harmadik helyet sem sikerült megszereznie annak a két pártnak, illetve pártszövetségnek, amelyeket az előzetes közvélemény-kutatások többsége még a dobogóra várt.
Kijelenthető, hogy a 2019-es EP-választást megelőző közvélemény-kutatások egyedül a Fidesz abszolút diadalát jelezték előre sikeresen, a többi párttal kapcsolatban hatalmasat tévedtek.
A második helyet a szavazatok 16,3 százalékával (554 286 vokssal) a Demokratikus Koalíció (DK) listája szerezte meg, amelyet Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc pártelnök felesége vezetett. Ezzel az eredménnyel a DK 4 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, szemben az eddigi két képviselővel.
EP-választás - Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc szavazA harmadik helyre az a Momentum Mozgalom futott be, amelyet a közvélemény-kutatók rendre a bejutási küszöb környékére, 5-7 százalékra mértek a választást megelőző utolsó kutatásokban. De a Momentum Mozgalom nemcsak, hogy bejutott, a 9,92 százalékos eredményével (338 314 vokssal) két képviselőt – Cseh Katalint és Donáth Annát – küldhet az EP-be.
Még érdekesebbé teszi a Momentum eredményét, hogy a közvélemény-kutatók által szinte folyamatosan a párt közelében, 4-6 százalék környékén mért LMP nemhogy nem érte el a bejutási küszöböt, de 2,2 százalékos eredményével (74 554 vokssal) brutális vereséget szenvedett. Ráadásul úgy, hogy az egy évvel ezelőtti országgyűlési választásokon még történetük legjobb választási eredményét érték el. Arról nem is beszélve, hogy az ökopártot egyaránt megelőzte a Jobbikból kivált tagságból alig egy éve létrejött, a nyílt rasszizmust újra a közbeszédbe emelő Mi Hazánk Mozgalom, a szavazatok 3,33 százalékának megszerzésével (113 529 vokssal), valamint az abszurd humort és a közösségi aktivizmust belpolitikai eszközzé avató Magyar Kétfarkú Kutya Párt is, a voksok 2,63 százalékának (89 635 voksnak) a learatásával. A Medián egyébként 2 százalékra mérte a Toroczkai László pártját és 1 százalékra a kétfarkúakat legutóbbi kutatásában.
Az utolsó helyet a kilenc induló párt közül végül a Munkáspárt szerezte meg a szavazatok 0,42 százalékának (14 385 voksnak) a megszerzésével, ami annak fényében, hogy az EP-listaállításhoz 20 ezer ember aláírására volt szüksége a pártnak, igencsak érdekes.
És akkor a közvélemény-kutatások kapcsán még nem is beszéltünk az MSZP-Párbeszéd szövetségéről és a Jobbikról, amelyek egyenként csaknem feleannyi szavazatot szereztek, mint amennyit például a Medián három napja, pénteken közzé tett kutatása jósolt nekik. Pedig a Medián volt az az egyedüli közvélemény-kutató, amely 2018-ban előrejelezte a Fidesz újabb kétharmados győzelmét.
Az MSZP-Párbeszéd ugyan kicsivel megelőzte a Jobbikot (ami az országgyűlési választásokon nem sikerült), de a győzelem pirruszinak bizonyult: a szavazatok mindössze 6,68 százalékát szerezte meg (227 786 voks) a pártszövetség. A Jobbik is óriásit bukott, a párt a voksok 6,44 százalékát (219 539 voks) kapta, amellyel a párt szeparatistáiból létrejött Mi Hazánk Mozgalom igencsak megközelítette őket.
Ezzel az eredménnyel az MSZP és a Jobbik egyaránt 1-1 képviselőt küldhet az EP-be, a párbeszédes Jávor Benedeknek pedig búcsúznia kell a brüsszeli politikától, az MSZP-Párbeszéd lista negyedik helye nem elég a bejutáshoz. Az MSZP választmánya pedig szombaton fogja eldöntetni, hogy Ujhelyi István vagy Szanyi Tibor kapja meg az egy szem szocialista mandátumot.
