Itt a selyemzsinór Andy Vajnának is: a kultúrharcos Magyar Időkben adott le filmrendeléseket a kancelláriaminiszter

2018. augusztus 18. 11:27 - szerző: 168 Óra

Nemcsak Kásler Miklós erőforrás-miniszter, hanem a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely is sietett a kormánypropaganda Magyar Idők rendelkezésére állni egy-egy interjú erejéig az ünnepi hétvégén.

A kancelláriaminiszter augusztus 20-ról azt mondta: „nem vitás, hogy minden magyar polgár büszke lehet arra, hogy több mint egy évezredet ünnepelünk, s Európa egyik legősibb állama a magyar. Az is joggal ad okot a büszkeségre, hogy az elmúlt fél évezred döntően az elnyomás elleni szabadságküzdelmekkel telt, ma mégis élünk, megmaradtunk, és oly sok veszteség ellenére is létezik szuverén magyar állam.”

Heller Ágnes is szóba került, hiába mondta azt Gulyás az előző kérdésre adott válaszában, hogy „a nemzeti ünnepek időszerű üzenetének a megfogalmazásával mindig óvatosnak kell lenni. A túlzott aktua­lizálás leértékelné az államalapítás rendkívüli alkotásának fennköltségét, ezáltal éppen a mai mondanivalónkat hiteltelenítené.” Heller egy interjújában Orbánt zsarnoknak, a magyarságot pogánynak nevezte, amire reagálva Gulyás ünnepi módon közölte: a filozófus természetes közege a Farkasházy-féle szárszói találkozó vendégserege.

Fotó: Merész Márton

„E körön kívül legfeljebb az ellenében, így részben neki is köszönhetően majd hárommilliósra bővült Fidesz-szavazótábor egyben tartása miatt fontos, hogy teret adjunk amúgy értékelésre méltatlan megnyilvánulásának.”

Véleménye szerint hazug és minden alapot nélkülöző vádak, hogy mi az intézményesített európai együttműködés ellenfelei lennének, azt mondta, az Európai Unió valódi sírásója például Guy Verhofstadt, Judith Sargentini vagy Martin Schulz. Hozzátette, a migráció továbbra is központi, kiemelt témája lesz a kormánynak.

Fotó: Népszabadság-archív / Reviczky Zsolt

A kultúrharcról is beszélt Gulyás, aki ennek apropóján valamiért elmondta, a kormány a jövő évtől jelentős forrásokat biztosít annak érdekében, hogy a magyar történelem fontos eseményeit, illetve meghatározó alakjait bemutató tévéfilmek születhessenek:

„Fontos, hogy a magyar filmipar két lábra álljon, a nemzeti önazonosság-tudatot megerősítő, a magyar történelem egy-egy szeletét bemutató, a kor igényeinek megfelelő alkotások születhetnek.”

Mindez alighanem erős kritika és egyúttal feladott lecke is Andrew G. Vajnának, aki 2011 januárja óta a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos. Vajna feladata „a magyar film megőrzésére, fejlesztésére, állami támogatására és az ezzel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolására irányuló stratégia kidolgozása”. A 168 Órának nemrég éppen ezen, eddig a nyilvánosság előtt meg nem fogalmazott kritikák kapcsán Bozóki András volt kultuszminiszter azt mondta: 

„Gondolom, éppen azért elégedetlenek Andy Vajnával, mert nem készült az ő kurzusuknak megfelelő életrajzi film mondjuk Tisza Istvánról, Prohászkáról, Horthyról vagy más, számukra emblematikus szereplőről. A filmművészet nem lehet provinciális, ráadásul az emberek annyiféle forrásból nézhetnek ma már filmeket, hogy csak a központi propaganda kedvéért nem fognak olyan mozira jegyet venni, ami nem érdekli őket. Ez szerintem a kultúra fogalmának teljes félreértése.”

Úgy tűnik azonban, Gulyást és főnökét, Orbán Viktort nem lehet megállítani a kultúrharcban, amely egyébként sok-sok fideszest söpörhet félre. A propagandalap másik cikkéből ugyanis kiderült: a Nemzeti Kulturális Alap, a Petőfi Irodalmi Múzeum, de akár egyes kórházak élén  is lehetnek változások. Kásler Miklós, az emberi erőforrás minisztere ugyanis saját interjújában Orbán Viktor tusnádfürdői szavait úgy értelmezte, mint esélyegyenlőség iránti igényt a kultúrán belül.

„Magyarország politikai és gazdasági szempontból is megerősítette a szuverenitását 2010 és 2018 között, ennek kell folytatódnia a kultúra területén is” – mondta.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Szerinte egy nemzetnek kötelessége óvni hagyományait, ősi kultúráját, és lehetőséget biztosítani, hogy kibontakozzék. Kásler állította, ez azt jelenti, hogy mindenkit hagynak szóhoz, lehetőséghez jutni, arányosan, egyensúlyt tartva, a minőséget támogatva. „Azt, hogy nem minősítjük fel azokat, akik középszerűek, vagy le azokat, akik az átlagnál sokkal jobbak. Közepes műveket is lehet addig sulykolni begyakorolt módszerekkel, amíg elhiszik, hogy az jó” – magyarázta. 

„A kormány megteremti a lehetőségét, hogy a kultúra virágozzék, de ez nem vonatkozik olyan területekre, mint bármelyik önkényuralom kultúrájának magyarázata, propagálása” – mondta.

A Tanácsköztársaságnak például nem volt esztétikája, mert a gyilkolásnak nincs esztétikája – utalt a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) egy kiállítására. Művészek és átlagemberek megtévesztése átmeneti korokban, de békeidőben is gyakran előfordul, de ez nem esztétika. A PIM főigazgatójával, Prőhle Gergellyel néhány hete személyesen beszélt, a Tanácsköztársaság dicsőítését a részéről ő nem érzékelte.

„A jövőjét illetően az ő döntését nem ismerem, az én döntésemet pedig ez árnyalja” – jelentette ki Kásler.

Prőhle Gergely
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A helyzet pikantériája, hogy augusztus elején – mint megírtuk – maga Prőhle azt mondta a Népszavának: „nincs szó arról, hogy Kásler Miklós humánerőforrás-miniszter le akarna váltani, sőt többször is biztosított a bizalmáról. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatójának menesztését ekkora már nemcsak a Magyar Idők lengette be, de a szintén propganadatermék Demokrata tényként meg is írta.

Mindehhez képest jött most ismét a Kásler-nyilatkozat, amely azért más érdekességekben is bővelkedik. A miniszter szerint mindenesetre a Nemzeti Kulturális Alap élén biztos, hogy változás lesz.

„Lejártak a megbízatások, elérkezett egy fordulópont. Új időszak jön, amihez részben vagy egészében új emberekre van szükség”

– jelentette ki Kásler, egyúttal azt is tisztázva: Orbán Viktor már valóban a sajátjai között tisztogat.

Egyébként aligha meglepő, mint inkább mulatságos, hogy a genderszakok ellehetetlenítéséről nem kérdezték Káslert, ugyanis – ahogy a kérdező fogalmazott – „a társadalmi nemek tárgy oktatásával kapcsolatos kormányzati álláspont ismert.” A kérdés inkább az volt, hogy

„vannak-e olyan szakok, ahol önök szerint sokkal több szakembert kellene képezni?”

– Például az ógörög vagy a latin elengedhetetlen a történelem feldolgozásához, az ókori és középkori forrásmunkák olvasásához. A XIX. század közepéig a hivatalos nyelv a latin volt hazánkban, még sincs elég történészünk, régészünk és folytathatnám, aki érdemben tanulmányozni tudná az 1844 előtti történelmünket, jogalkotásunkat, aki feldolgozná a múltunkra vonatkozó írásokat, a Vatikánban összegyűjteni a forrásanyagot, az isztambuli könyvtárakról vagy az örmény kolostorokról nem beszélve. Sokat tudunk a magyarság régmúltjáról, hogy hol alakult, de hol vannak a tanszékek, ahol a komplex kutatások különböző tudományágai szükséges számú szakembert képeznek? Háttérbe szorult a szlavisztika, a szomszédos nyelvek, a horvát, a román oktatása. A legkorszerűbb, gyorsan fejlődő tudományokra is kiemelten figyelünk. Ezek olyan szükségletek, amelyekhez igyekszünk tehát a képzéseket igazítani.”